CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavédelmi törvény 1993 óta átfogó jelleggel szabályozza azokat a munkabiztonsági és egészségügyi követelményeket, amelyek rendkívül fontos elemei a foglalkoztatás biztonságát megteremteni hivatott szabályoknak, a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségének védelmét szolgáló követelményrendszernek.
(16.30)
A törvény a munka világának szereplői, a munkavállalók és a munkaadók számára ír elő olyan munkavédelmi feladatokat, amelyek teljesítése a munkahelyi biztonság megteremtését, konkrétan a munkahelyi kockázatok megszüntetését, csökkenését, ebből következően a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések számának folyamatos csökkenését eredményezik.
A munkavédelmi törvény a jogharmonizációs előírások, a hazai jogszabályok változásai és a hatósági munka gyakorlati tapasztalatai alapján, összefüggésben a műszaki fejlődés eredményeivel is, rendszeresen kiegészítést, módosítást igényel a dolgozók biztonságának, egészségének még hatékonyabb védelme érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2006-ban hozott, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról szóló döntése alapján megvalósult a munkavédelmi hatósági jogkörökre vonatkozó integráció. A döntés nyomán kialakult az egységes munkavédelmi hatóság. 2007. január 1-jétől az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkabiztonsági hatásköre mellett a munkavédelem másik ágának, a munkaegészségügynek a feladatait is ellátja. Maga a névváltozás is érzékletesen tükrözi ezt, hiszen az elnevezésben a munkabiztonsági munkavédelmire módosult. Az integráció megvalósítását célozta a munkavédelmi törvény 2006. évi módosítása, de emellett megtörtént a munka-egészségügyi kérdéseket szabályozó tárcarendeletek módosítása, kiegészítése is.
Az immár egységes munkavédelmi hatóság gyakorlatában a munkaegészségüggyel kapcsolatos hatósági munka során felmerültek olyan, újabb szabályozást igénylő kérdések, amelyeket a most tárgyalt törvényjavaslat válaszol meg.
A munkavédelmi törvény módosítását indokolja továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek, illetőleg e kötelezettségek megtartásának ellenőrzésére, kikényszerítésére szolgáló, hatékonyabb hatósági eszközök szabályozásának szükségessége is. A törvény módosítása mindezeken túl kiterjed a munkavédelmi képviselettel kapcsolatos néhány rendelkezésre, valamint a munkavédelmi törvény végrehajtását szolgáló kormány- és tárcarendeletek megalkotására vonatkozó, felhatalmazó rendelkezések teljes körben történő szabályozására is.
Tisztelt Országgyűlés! A munkavédelmi törvény módosításának főbb tartalmi elemei a következők. 2007. január 1-jével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól a munka-egészségügyi terület átkerült az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez. A munka-egészségügyi feladatok átvételével indokolttá vált a munkáltatókat terhelő követelmények törvényi szintű szabályozása, egyúttal meg kellett teremteni az ezek teljesítésének ellenőrzését, kikényszerítését lehetővé tevő hatósági jogosultságokat is. Ilyen új kötelezettség például a munkahigiénés vizsgálatok munkaadók általi kötelező elvégzésének előírása.
A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek elkerülése érdekében az alkalmazott technológiákban előforduló veszélyes anyagok vagy készítmények tekintetében a munkaadóknak kockázatértékelést kell készíteniük. Fel kell mérniük a munkahelyi kockázatokat, meg kell határozniuk a dolgozókat veszélyeztető munkahelyi ártalmak mértékét, és a kockázatok csökkentése, megszüntetése érdekében intézkedéseket kell tenniük. E kockázatértekelés csak abban az esetben lehet teljes körű, ha műszeres vizsgálatokkal is igazolják az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet meglétét.
A törvényjavaslat a munkahigiénés vizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget emeli be a munkavédelmi törvény szabályozásába. Ezzel összefüggésben a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, és amennyiben szükséges, szankciókkal történő kikényszerítése mint munkavédelmi hatósági jogosultság szintén megjelenik a törvényjavaslatban.
A munkáltatók új kötelezettségeként jelenik meg a szabályozásban a pszichoszociális kockázatok kezelése. A javaslat értelmében a munkáltatóknak fokozott figyelmet kell fordítani a munkahelyi kockázatok értékelése során a munkavégzés pszichoszociális kockázataira. Ezek a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezekkel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi megbetegedés következhet be. Idesorolhatók a munkahelyi konfliktusok, a munkaszervezés, a munkarend, a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos bizonytalanságok. A munkáltatóknak a javaslatunk szerint e kockázatokat is fel kell mérniük, és azok megelőzésére, csökkentésére vagy kiküszöbölésére intézkedéseket kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk.
A benyújtott törvényjavaslat szabályozza az egyes, fokozott munkahelyi ártalommal járó, különös egészségkárosító kockázatot jelentő környezetben, szaknyelven szólva: fokozott expozícióban végzett munka esetén a munkáltató által megteendő speciális intézkedéseket.
A törvényjavaslat kiegészíti a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető, ezért a munkavédelmi bírság alkalmazásának alapjául szolgáló különös tényállásokat a munka-egészségügyi szempontból lényeges veszélyeztetést jelentő esetekkel. Ilyen veszélyeztetés lehet például a jogszabályban előírt expozícióbecslés és -mérés hiánya, a megengedett határérték feletti expozícióban, azaz az ártalmi tényezőknek kitett állapotban való foglalkoztatás vagy a foglalkoztatási tilalom megszegése. A módosítás feljogosítja egyúttal a munkavédelmi hatóságot e tényállások esetén történő szankcionálásra is.
A módosítás beemeli a törvényi szabályozásba az orvos végzettségű munkavédelmi felügyelőnek a hatósági ellenőrzéshez szükséges egészségügyi adatok megismerését és kezelését lehetővé tevő adatkezelési felhatalmazását is. Ez reményeink szerint a foglalkozási megbetegedések hatékonyabb kivizsgálását teszi lehetővé a jövőben.
A hatékonyabb hatósági ellenőrzést elősegítő jogosultságokkal bővítjük a munkavédelmi felügyelő eljárását. Ilyen jogosultság a veszélyes tevékenység, üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztése munka-egészségügyi kockázat, a dolgozók egészségét veszélyeztető ártalom, illetőleg a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használata esetén.
További új jogosultsága a hatóságnak a rendőrség igénybevételének lehetősége, vagy a már említett munkahigiénés vizsgálat elrendelésének joga. E körbe tartozik a munkáltatói minőség megállapítása törvényi vélelemmel, amelynek ott van jelentősége, ahol egyidejű többes munkavégzésnél - gyakran az ellenőrzöttek együttműködésének hiánya miatt - sokszor igen nehéz megállapítani a munkáltató kilétét. A törvényi vélelem a munkát ténylegesen irányítót tekinti ilyen helyzetben a munkavédelemért felelős munkáltatónak.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány, illetőleg a miniszterek rendeletalkotási felhatalmazását biztosító törvényi rendelkezésnek szabályoznia kell a felhatalmazás aktusát, tárgyát, kereteit.
E jogalkotási követelményeknek tesz eleget a módosítás annak érdekében, hogy a munkavédelmi hatóság hatásköréből kiemelt munkavédelmi feladatok tekintetében eljárni jogosult szervek, mint a Honvédelmi Minisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a katasztrófavédelmi szervek kijelölése, illetőleg a munkavédelmi törvény végrehajtását szolgáló rendeletek módosítása megtörténhessen.
Mindezek mellett a törvény módosítása a jogi szabályozás változását követő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Idetartoznak a munkavédelmi képviselő-választás megtartásával, valamint a törvény által alkalmazott fogalmak meghatározásával kapcsolatos rendelkezések.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 2007. január 1-jétől az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség egységesen látja el a munkavédelem hatósági feladatait. Ennek következtében teljeskörűen ellenőrizheti a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét óvó munkavédelmi szabályok megtartását, a munkahelyi kockázatok csökkentése, megszüntetése érdekében megtett intézkedéseket.
A munkavédelemmel kapcsolatos követelmények megtartásának kikényszerítése, a jogsértések szankcionálása területén a hatóság jogosultságait növelő egyértelmű szabályokra van szükség. A munkavédelmi törvény módosítása e célok megvalósítását teszi lehetővé, aminek következtében még hatékonyabbá válik a munka világában tevékenykedők biztonságának és egészségének védelme.
A módosítás az Európai Unió munkavédelmi normáival összhangban van, azokat teljes mértékben kielégítő korszerűsítést valósít meg. A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének még hatékonyabb védelme egyértelműen a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések számának, illetőleg a betegállományban töltött időnek a csökkenését eredményezheti, amely össztársadalmi szinten jelentős megtakarítást jelent az egészségügyi célú költségvetési kiadások között.
(16.40)
A törvényjavaslat biztosítja azt, hogy a munkavédelmi hatósági tevékenység még hatékonyabbá váljon, a tevékenység ellátásához szükséges jogosultságokkal a munkavédelmi hatóság rendelkezzen. Mindez a munkavállalók munkahelyi biztonsága, szociális védelmi szintje emelése, következésképpen társadalmi szinten is mérhető biztonságérzete növelése irányába hat.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezetet az Országos Érdekegyeztető Tanács november 9-ei ülésén megtárgyalta, azt egyhangúlag támogatta. A szociális partnerek kiemelték, hogy a tervezet előkészítése és egyeztetése példaértékű volt. Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el, javaslataikkal járuljanak hozzá a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének további javításához, jogalkotási kötelezettségünk teljesítéséhez.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
