PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Teljesen szokatlan bevezetővel kezdenék. Köszönöm a házbizottságnak, a Ház vezetésének, hogy lehetőséget adott annak a képviselői kérésnek, hogy egy héttel meghosszabbítsa az általános vitát. Így módunk és lehetőségünk volt felkészülni, és a szakmai egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel lebonyolítani. Úgy gondoljuk, sikerült olyan módosítókat megfogalmazni, amelyek alkalmasak arra, hogy elfogadásuk esetén ezt a törvényt az ellenzéki képviselőtársaink részére is elfogadhatóvá tegyék.
A vita, amely az elmúlt általános vitán kicsúcsosodott, egyértelműen az objektív felelősségre koncentrált, annak a kezelhetetlen formájára, amely az 5. §-ban megfogalmazásra került. Szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy éppen a különös szakmai egyeztetések eredményeképpen sikerült olyan formátumot megfogalmazni, melynek eredményeképpen az 5. §-t átdolgozva, a kettős büntetés feltételeit megszüntetve, kezelhetővé téve biztosítani tudjuk, hogy a törvény annak a célnak, amely a közlekedés biztonsága szempontjából fogalmazódott meg, teljes egészében eleget tudjon tenni. Úgy láttuk a törvényen belül, és erre több módosítót is adtunk be, tájékoztatnám a képviselőtársaimat, hogy mielőtt idejöttem, megnéztem, akkor volt összesen 55 módosító javaslat, ami azért azt mutatja, hogy van javítanivaló a törvényen. Itt a módosító javaslatok egy jelentős része foglalkozik azzal, hogy logikailag és törvényességi oldalról az útkezelőt, a közlekedési hatóságot és a rendőrséget is kellő tartalommal külön tudja választani, és a mozgásterét biztosítani tudja.
Külön gondot okoz a törvényben, és erre lettek módosító javaslatok beadva, hiszen néhány hónappal ezelőtt született meg az állami vagyonról szóló, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, az ezzel való szinkronizálásra is sor került a módosító javaslatoknál, amelynek eredményeképpen az úttal, a koncesszióval kapcsolatos kérdéseket is, úgy gondolom, sikerült kellőképpen úgy átalakítani, hogy azok működőképesek legyenek.
A vagyontörvényt sok helyen érintik a közlekedésről szóló egyes törvénymódosítások, különösen izgalmasak voltak azok a kérdések, és az előző vitában is felmerült a közútkezelők helyével, szerepével, különösen a jövőbeni működésükkel kapcsolatosan, hogy kinek milyen szerepe van, és mi maradjon állami tulajdonban, illetve kezelésben. Ez pedig a kontrollok kérdése, hogy kik kezelhetik azokat az adatokat, amelyek útellenőrzés kapcsán - akár a matricaleolvasás, akár a sebességek mérése területén - vannak a törvényben. Van utalás arra, hogy ezt akár vállalkozó szervezetek is elvégezhetnék; úgy ítéltük meg, és a módosítókkal ezeket kezeltük, hogy ez a jövőben is hatósági feladat legyen, különös tekintettel a személyi adatok biztonságára, és annak kezelésére.
A közútkezelők újbóli pozicionálását is sikerült ebben a törvényben elvégeznünk. A felvételkészítéseket is reményeink szerint sikerült sorba állítanunk. Úgyhogy úgy gondoljuk, hogy a mostani szabályozás, amely megjelent a módosításokkal, lehetőséget biztosít arra, hogy ez a törvény annak a hármas követelménynek, amely a közlekedés biztonságáról, az elektronikus útdíj bevezetésével kapcsolatos törvényi alapok lefektetéséről, valamint az egyéb jogharmonizációs kötelezettségekről szól, meg tudjon felelni.
Ismételten még egyszer köszönöm a lehetőséget, amely egy hétben biztosított volt számunkra, hogy ezt a munkát elvégezhessük.
