MÁRFAI PÉTER
MÁRFAI PÉTER
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Én arra az egyszerű tényre szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem feltétlenül azért szeretnénk tudni valakiről, hogy hol van, meg miért jelentkezik és miért teremt elektronikusan kapcsolatot, mert valaki meg akarja figyelni, vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat olyan jaj, de fontosnak tartja, hogy ő mit tesz, hanem ennek a hétköznapi esetek többségében valami közvetlen, egyszerű oka van. Ilyen hétköznapi esemény például a vészhelyzeti helymeghatározás. Lehet, hogy azért akarom tudni, hogy hol van az a valaki, mert kriminális szituációban van, de könnyen lehet, hogy csak azért, mert mondjuk, egy legényke eltévedt egy erdőben, és szeretnénk megtalálni, hogy hol van. Vagy ég a ház, és ha az a kislány megnyomja a gombot, és a telefonján felhívja a tűzoltóságot, akkor jó lenne tudni pontosan, hogy hol van, mielőtt el tudja mondani. Csak illusztrációképpen említem meg, hogy az Egyesült Államokban 250 millió ember havonta 75 dollárcentet fizet ezért minden hónapban. Gondolják meg!
(17.40)
Ez azt jelenti, hogy az amerikai lakosság több mint négyötöde igénybe veszi ezt a szolgáltatást, illetve nem is igénybe veszi, hanem négyötödének lehet nyújtani ezt a szolgáltatást, mert a többiek számára - hatalmas, kontinensnyi országról van szó - nem feltétlenül elérhető ez a lehetőség. Magyarán azok a szolgáltatások, azok a megfogalmazott feladatok, amelyek le vannak írva, bár kétségkívül alkalmasak azokra a feladatokra és célokra is, amelyek a bűnüldözést érintik, sőt a törvény kitér bizonyos PSZÁF-os, tehát pénzügyi felügyeleti és hasonló kérdésekre is, amely, mondjuk, a bennfentes kereskedelemre vonatkozik, szóval egészen részletezően hasznosítja ezt a lehetőséget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de bizony mind közönségesen nagyon alapvető, nagyon emberi, nagyon hétköznapi, vészhelyzeti, segítségnyújtási lehetőséget is tartalmazza (Az elnök ismét csenget.), ami önmagában is aktuálissá és megfelelővé teszi ezt a tervezetet.
Köszönöm.
