PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Netpolgárok! - hiszen róluk is szól ez a törvényjavaslat. Az elektronikus hírközléssel foglalkozó törvényjavaslat vitáját tartjuk, a téma alapján azt gondolnánk, hogy új kommunikációs lehetőségekről fogunk majd eszmét cserélni, jövőt idéző nagyszerű kezdeményezésekről fejtjük ki a véleményünket.
Ez a törvénymódosítás azonban nem erről szól, sajnos. Éppen nem a következő évek újításairól kell itt most beszélnünk, hanem az előző években keletkezett technikai vívmányok szűkítő jellegű szabályozásáról.
(17.30)
Éppen arról, hogy az új eszközök nemcsak a kapcsolattartás kibővülését, az idő és a tér kommunikációs átívelését jelenthetik, hanem a rossz célzatú emberi megnyilvánulások formabővülését is.
Az internet és a mobiltelefonálás a bűnözőknek, az erőszakos cselekmények tervezőinek és kivitelezőinek is eszközévé vált napjainkra. Ezzel a ténnyel szembe kell néznünk, akármennyire is nem kellemes feladatról van szó. Közvetlen környezetünket, de tágabb értelemben egész hazánkat, földrészünket is fenyegetik terroristaakciók, és ezeket a cselekményeket nagy infotechnikai apparátussal bonyolítják le. A kíméletlen, erőszakos cselekmények megelőzése és elhárítása, illetve utólagos kinyomozása természetesen a bűnüldöző szervezetek feladata, nem pedig a hírközlésben dolgozó embereké. Az Országgyűlésnek azonban biztosítania kell a megfelelő jogi hátteret a védelemre, a megelőző beavatkozásra. Ezzel egyetértek, a Magyar Demokrata Fórum minden lehetőséget biztosítani kíván ehhez a munkához.
A törvényi megújítást a riasztó jelenségek és figyelmeztető történések mellett az is indokolja, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006. március 15-én elfogadta a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlési hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló irányelvet. Magyarul az internet- és a mobiltelefon-használat megfigyelését, a keletkezett adatok tárolását. Erről már szinte valamennyi képviselőtársam beszélt, függetlenül attól, hogy a parlamenti patkó melyik részén ül.
Az adatmegőrzési kötelezettség bevezetését az indokolta, hogy a keletkező forgalmi adatok rendelkezésre álljanak a nemzetbiztonság, a közbiztonság és a haza védelme, továbbá a bűncselekmények, valamint az elektronikus hírközlő rendszer jogosulatlan használatának kivizsgálása és üldözése céljából. Az irányelvek határozottan rögzítik, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jogok gyakorlásának ilyen súlyos korlátozása szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban.
Mivel az irányelvek a szabályozást nemzeti hatáskörbe utalták, az Unió tagállamai eltérő gyakorlatot alakítottak ki. Ennek megfelelően az irányelv célja az, hogy az egymástól különböző szabályozásokat EU-szinten harmonizálja azzal, hogy előírja, mely adatokat és milyen időtartamban kell minden tagállamnak megőriznie. Az irányelv a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói, illetőleg a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára rendel el adatmegőrzési kötelezettséget a helyhez kötött és a mobiltelefonálás, az internet-hozzáférés, valamint az internetes telefonálás és levelezés során a szolgáltató rendszerében keletkező, illetve feldolgozott, szolgáltatásonként meghatározott forgalmi adatok vonatkozásában.
Az adatmegőrzési kötelezettség bizonyos korlátozásokkal a sikertelen hívási kísérletekkel kapcsolatos forgalmi adatokra is kiterjed. A forgalmi adatok megőrzésének időtartama legalább hat hónap, de legfeljebb két év, ezen belül szolgáltatásonként lehet akár különböző. A tagállamok nemzeti szabályozásának kell biztosítania, hogy az így megőrzött adatokhoz kizárólag csak az erre felhatalmazott szervek férhessenek hozzá. A megőrzött adatokhoz a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelő hozzáférés érdekében követendő eljárást és teljesítendő feltételeket a tagállamok határozzák meg az uniós normákra és a nemzetközi közjogi rendelkezésekre tekintettel. Az irányelv ezen felül rendelkezik a megőrzött adatokkal kapcsolatos adatvédelmi és adatbiztonsági elvárásokról, ezek független felügyelő hatóság általi ellenőrzéséről, a jogorvoslatról, a felelősségekről, a szankciókról, valamint arról, hogy a megőrzött adatokról való adatigénylésekről évente statisztikai jelentést kell eljuttatni az Unió megfelelő szerveihez.
A nemzetközi fellépést és az egyeztetett európai műveleti tevékenységet támogatni kell a hatékony védelem érdekében. Mint említettem az elején, ezt nem vitatjuk, ugyanakkor szólnunk kell a törvénymódosítás kapcsán az adatvédelmi aggályokról, a magánszféra megsértését felemlítő kritikákról is, amiről Nyitrai Zsolt képviselőtársam, a Fidesz képviselője néhány perccel ezelőtt már beszélt. Elsősorban ki kell emelnem az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila úr véleményét, amelyet még a törvénymódosítás előkészítése folyamán fogalmazott meg. Észrevételei a következők voltak. A forgalmi adatok ilyen tömeges megőrzése sérti az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának értelmezésében egy alapvető jogba történő beavatkozásnak egy demokratikus társadalomban szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie a közrend fenntartása, a nemzet biztonsága és a közbiztonság védelme érdekében.
Ennek értelmében az adatvédelmi biztos a következő egyedi biztosítékokra hívja fel a figyelmet. Kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem céljából őrizhetők az adatok. Az adatok kizárólag egyedileg meghatározott bűnüldöző szervek számára lehetnek hozzáférhetők. A megőrizendő adatok mennyiségét minimálisra kell szorítani. A közrend céljára megőrzött adatokat el kell különíteni az üzleti célú adatkezelésektől.
Világosan kell látnunk, hogy a civil szervezetek is nagyon komoly aggodalmakat, sőt határozott ellenvetéseket fogalmaztak meg a törvénymódosítással kapcsolatban. A Társaság a Szabadságjogokért szervezet egyenesen alkotmányellenesnek nyilvánítja a tervezett módosítást. Közleményükben kifejtik: “A törvénymódosítás fenntartja a hatályos törvény által előírt cél nélküli, készletező jellegű adatkezelés lehetőségét.” Hasonlóan keményen bírál a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete is. Jogi álláspontjuk szerint a tervezett módosítás nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sőt több ponton ellentmond az uniós irányelveknek. Az adatkezelésre vonatkozóan túlterjeszkedik az irányelv által előírtakon, például a kérésre történő adatszolgáltatásról szóló súlyos bűncselekmények esetén. A magyar változat tervezete ezzel szemben folyamatos on-line hozzáférést biztosítana a nemzetbiztonságnak, megszüntetve az ellenőrizhetőséget és átláthatóságot, áll az MTE szakvéleményében.
A Magyar Demokrata Fórum mindenek fölé helyezi az állampolgárok biztonságának kérdését. Meg kell védenünk családunk, szűkebb és tágabb környezetünk szellemi, humán és természetesen testi épségét. El kell fogadnunk tehát a törvénymódosítással jelzett korlátozásokat. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a fokozatosságot, az értelmes időbeli ütemezést, éppen az adatvédelmi biztos és a civil szervezetek által jelzett aggályok miatt. Úgy gondoljuk, időt kell adni a megfogalmazott kételyek megtárgyalására, az esetleges és lehetséges változások kiérlelésére. Ezért azt javasoljuk, hogy miként tizenhat európai állam, köztük a legnagyobbak is, a törvény hatálybalépését 2009. március 15-ével állapítsuk meg. Az Európai Unió ugyan csak az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok rögzítésére vonatkozóan ajánlja a határidő esetleges kitolását, a most tárgyalt javaslat azonban nem választja szét a különböző hírközlési szolgáltatásokat, így nem marad más számunkra, mint az, hogy az egész hatálybalépés egy évvel való módosítását kezdeményezzük.
Ahogy a hozzászólásom elején, most befejezésül is hadd fogalmazzak meg néhány olyan mondatot, amely nem a most tárgyalt javaslatról szól konkrétan, de annak kapcsán tartom fontosnak elmondani. Az információs társadalom nem csak azt jelenti, hogy korszerű kommunikációs technológiákat használunk, vagy beolvadunk egy információgyűjtő hálózatba. Az információs társadalom fogalmát úgy is megközelíthetjük, hogy akármelyikünkről soha a történelem folyamán ennyi adatot még nem tároltak, ezenkívül ezeket az adatokat soha nem volt ilyen könnyű megszerezni, továbbítani, nyilvánosságra hozni és társítani. Ez óriási felelősséget ró ránk, törvényhozókra, és úgy gondolom, hogy intézkedéseink nyomán rövidesen nemcsak ilyen negatív tárgyú internetes jogszabályok kerülnek majd elénk, hanem a fejlődést szolgáló törvénytervezetek is.
Kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják meg a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja által benyújtott módosítási javaslatokat, és azokat támogassák.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
