CSIZMÁR GÁBOR

Teljes szövegű keresés

CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Béki Gabriella képviselő asszonytól elnézést kérek, de kénytelen vagyok reagálni arra, amit Bernáth Ildikó elmondott itt néhány percben. Azt gondolom, hogy Bernáth Ildikó képviselő asszony végzetesen félreérti azt a törvényjavaslatot, és szeretném segíteni abban, hogy pontosan értsük egymást.
Ami a bértámogatási részt illeti, a bértámogatással kapcsolatos szabályok alapvetően nem változnak, a január 1-jéig életbe lépett szabályokat nem változtatjuk meg, ezek teljes mértékben megfelelnek az európai uniós játékszabályoknak. Tehát nincs szó arról, hogy a bértámogatások lehetőségét, mértékét csökkentenénk. A mostani törvényjavaslat arról szól, hogy ne kelljen minden egyes esetben 12 hónapra megítélni a bértámogatást, hanem a regionális munkaügyi központoknak legyen módja mérlegelni, hogy az adott bértámogatás az elhelyezkedést segíti-e akkor, ha akár csak két hónapra, akár csak nyolc hónapra, akár csak hat hónapra ítéli meg.
A javaslat ugyanis csak ezt a részét módosítja a foglalkoztatási törvénynek, azt a részét, hogy mekkora lehet a bértámogatás, nem változtatja meg, az január 1-jétől is ennyi, és ez felel meg az európai uniós sztenderdeknek. Tehát szeretném a félreértést eloszlatni, itt arról van szó, hogy a munkaerő-piaci szervezet rugalmasan tudjon reagálni a munkaerő-piaci folyamatokra, hogy képes legyen szakmailag megítélni, hogy az a bértámogatás segíti-e a foglalkoztatás bővülését vagy sem, és az adott helyzetnek megfelelő támogatást tudjon megítélni.
(15.50)
Erről szól a javaslat, semmi másról. Amúgy van ma Magyarországon lehetőség megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén, védett foglalkoztatás esetén százszázalékos bértámogatásra is, nem a törvény, hanem más vonatkozó jogszabályok alapján. Nincs arról szó, hogy csökkentenénk a mértéket, arról van szó, hogy egy rugalmasabb alkalmazásra teszünk javaslatot, hogy tehát képes legyen a munkaerő-piaci szervezet valóban segíteni a foglalkoztatás bővülését.
Hozzá szeretném tenni, majdnem mindegy, ha továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel együtt nézzük, hogy 6 hónapra adok 100 százalékos bértámogatást vagy 12 hónapra 50 százalékos bértámogatást; ez pontosan összegében ugyanannyit jelent. Az egyiknél egy 100 százalékos bértámogatási időszak mellé előírok még egy annyi időszakot továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, és lám, 100 százalék, de egyébként, ha a teljes időtartamra vetítem, akkor az bizony csak 50 százalék, míg ha azonos időszakra, egy vonatkozó időszakra 50 százalékot adok, és nem írok mögé még egyszer annyi időre szóló foglalkoztatási kötelezettséget, akkor ugyanolyan értékű támogatásról van szó. Lényegében a konstrukciós változás január 1-jétől ez volt, most csak annyi történt, hogy a 12 hónap ne egy merev 12 hónap legyen, hanem hogy legalább 12 hónapig, és azon belül legyen mód a különbségtevésre.
Ami a másik, a foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatos másik módosítást illeti, itt is azt gondolom, van félreértés. Én azt az aggodalmát értem a képviselő asszonynak, hogy nem jó, ha a Munkaerő-piaci Alap működési természetű forrásokat ad, szervezetek működésére fogyasztja el a forrást, és nem pedig aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Ezt az aggodalmát én értem. Abban szeretném megnyugtatni, hogy az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetnek mi csak kifejezetten a rehabilitációval összefüggő tevékenységéhez szeretnénk lehetőséget biztosítani a hozzájárulásra, és nem kell - tehát nem kötelező jelleggel, hanem csak lehetőségként - felvenni ebbe a listába. Ennyiről van szó, semmi több, tehát hogy a lehetőségét megteremtsük, és kifejezetten a rehabilitációs feladatokra.
Ha ez nem eléggé egyértelmű a szövegből, akkor természetesen készek vagyunk olyan módosító indítványt támogatni, amely még egyértelműbbé teszi, hogy itt miről van szó. Merthogy egyébként egyetértünk, hogy valóban ne működési források legyenek.
Ami mármost a prémiumévek program kiterjesztésével kapcsolatos aggodalmakat illeti, azt gondolom, hogy a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó törvény egy korszerű program, korszerű törvény, mert lehetővé teszi, hogy a közszférában amúgy nem jellemző részmunkaidős foglalkoztatás bővülhessen. Kifejezetten segítő szándékú azokkal, akik közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, öt évvel a rájuk vonatkozó lehetséges nyugdíj előtt, és lehetővé teszi, hogy részfoglalkoztatásba átmenjenek. 5 évig - nem kevés: öt évig - teszi ezt lehetővé úgy, hogy a fizetése 70 százalékát kapja az illető. Ezért nem heti 40 órát, hanem csak 12-t kell dolgoznia, és egyébként a nyugdíj számítása szempontjából pedig úgy minősül, mintha teljes munkaidős lenne.
Azt gondolom, hogy ez egy eléggé nagyvonalú és nagyon korszerű szabályozási környezet, amiben azt a megbecsülését fejezze ki az állam a közszférában dolgozók iránt, hogy 25 év szolgálati jogviszony után, 25 év kemény munka után nem egyszerűen egy átszervezés miatt lélektelenül azt mondja, hogy munkaköre megszűnt, viszontlátásra, hanem lehetővé teszi számára egyrészt a szakmai továbbmunkálkodást, másrészt pedig a jövedelemhez jutást, és a nyugdíj szempontjából pedig a stabil, kiszámítható nyugdíjba-meneteli lehetőséget.
Ön azt mondja, hogy aggályos, ha ezt a lehetőséget kiterjesztjük egyrészt az érintettek körében, másrészt pedig időben. Bár azt gondolom, hogy az időbeli kiterjesztéssel olyan nagy gond nincs, inkább az érintetti körre vonatkozóan fogalmazott meg kritikát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, képviselő asszony, hogy a versenyszférára vonatkozóan a prémiumévek programba való belépés lehetőségét már majdnem másfél évvel ezelőtt lehetővé tettük, speciális játékszabályok szerint, de lehetővé tettük. Arra szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét, az, hogy egy közellátást egy gazdasági társaság keretében, százszázalékos tulajdonú gazdasági társaság keretében lát-e el az állam vagy pedig állami szervezet útján, ez néha praktikus megfontolások kérdése. Azt gondolom, nem kellene, hogy hátrányban legyenek azok az emberek, akik véletlenül nem állami szervezetben, hanem egy állami tulajdonú gazdasági szervezetben végzik az egyébként közellátással kapcsolatos feladataikat.
Ezért bátorkodtunk azt a javaslatot megtenni, hogy legyen lehetősége annak az egyébként néhány tucat százszázalékos állami tulajdonú vállalat dolgozójának bekapcsolódni a prémiumévek programba, akkor persze, ha erre szükség van, ha olyan szervezeti változások állnak elő, ami miatt igénybe lehet vagy igénybe kellene venni. Arról pedig, hogy ezek valóban olyan változások, az illetékes szakminiszter tud korrektül, megfelelő megalapozottsággal dönteni. Ezért van az asztalon ez a javaslat. Én nem egészen értem, hogy egy, a munkavállalók számára kedvező bővítési konstrukciót miért illet kritikával a Fidesz képviselője.
Ami a törvényjavaslattal szemben általában megfogalmazott kritika, nevezetesen, hogy ez hátrányos lenne-e a munkavállalóknak, azt szeretném mondani, hogy ezen részével a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa nem vitatkozott. Ezért mertük nyugodt szívvel benyújtani az Országgyűlésnek, mert ezen szabályozási konstrukciókkal nem volt jelentős vitája a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának. Amivel vitája volt, azt viszont nem nyújtottuk be az Országgyűlésnek, pontosan azért, hogy legyen idő még további egyeztetésre, legyen idő az elgondolások, az érdekek tisztázására.
Befejezésül annyit szeretnék még mondani, hogy természetesen a munkaerőpiac bővülése, a foglalkoztatás bővülése szempontjából jelentős eszköz a szabályozás. De azért így együtt, képviselők - és ezt elsősorban Gúr Nándor képviselő úr hozzászólására mondom -, azért nem baj, ha tudjuk, hogy a munkaerőpiac bővülése nemcsak azon múlik, hogy milyenek a jogszabályok, hanem sok minden máson is. Így például a közszférában is számos olyan eszközt használunk ma már, ami nem kifejezetten szabályozás, de azt a célt szolgálja, hogy a közszférában annak, akinek, mondjuk, az állása ilyen-olyan oknál fogva megszűnik, az új egzisztenciát, új pályát, új lehetőséget tudjon szerezni, kapjon ehhez akár támogatást, képzési vagy pénzbeli támogatást, akár hitelkonstrukció-lehetőséget, akár olyan szolgáltatást, amivel újra el tud helyezkedni. Ez mind-mind a törvény mögött ott van, ami most a törvényjavaslat szövegében nem jelenik meg, de azt gondolom, az természetes, hogy ezt egy kormánynak, egy államnak, Magyarország egyik legnagyobb munkáltatójának meg kell tennie a munkavállalók érdekében.
Köszönöm szépen a figyelmet és a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem