RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság november 15-én megtárgyalta a T/4304. számú törvényjavaslatot, amelynek tárgya az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat négy törvényre terjed ki: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítására, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítására, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítására és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására.
A törvénytervezet gerincét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása alkotja. A jogalkalmazók számára megkönnyíti és pontosítja a fennálló jogszabályok alkalmazását. A pontosítás körébe tartozik az is, hogy a jelenlegi joggyakorlatból adódóan a munkáltatónál a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagjai nem jelölhetők ki, ebben az esetben a fenntartó feladatává válik ez a kötelezettség. A jelenlegi módosítás tisztázza, hogy a közalkalmazotti tanács együttdöntési joga csak a kollektív szerződésben foglalt jóléti célú intézményekre terjed ki.
Tisztelt Parlament! A törvénytervezet módosításokat vezet be a próbaidőre, a gyakornoki időre és a részmunkaidőre vonatkozóan is. A munkáltató mérlegelésére bízza, hogy az új munkaviszonyban kitölthető-e a próbaidő. Ha valaki részben letöltötte már a gyakornoki időt, és annak lejárta előtt helyezkedik el más állásba, akkor le kell-e tölteni neki a hároméves időszakot? A részmunkaidőt kezdeményezheti a munkavállaló, ehhez a munkavállalóknak kell nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy milyen megoszlásban kívánják ellátni új munkaterületükön a feladatokat. Ha a munkavállalóknak nem felróható okok miatt mondanak fel, akkor a fenntartó kötelessége, hogy megfelelő állásról gondoskodjon. Ha mindez nem valósul meg, akkor kerülhet sor a felmentési keretre, illetve a felmentési keret kifizetésére. Ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, akkor is fel kell ajánlania a dolgozónak azt, hogy új munkaterületet biztosítson, amely számára megfelelő. Ekkor is sor kerülhet arra, hogy a felajánlást követően a munkavállaló nem vállalja ezt a munkát el, ekkor nyilván az a feladat, hogy a felmentésre vonatkozóan tegye meg az intézkedéseket. Ha a munkáltató végső soron ezt elutasítja, akkor a végkielégítésnek a felére jogosult csak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülés keretén belül kitértünk arra, hogy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése esetén teszi lehetővé a felmentést. Az egészségügyi alkalmatlanság nem róható fel ilyen kategória címén. A nem egészségügyi alkalmatlanság esetében a felmentés ad lehetőséget a közalkalmazotti jogviszony munkáltató általi megszüntetésére. Különösen fontos ez a jogszabály, és különösen fontos, hogy ezt a jogszabályt pontosan alkalmazzák.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az átszervezések, illetve az intézmények összevonása esetén előállhat az is, hogy a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg. Ekkor szintén a munkáltatónak kötelezettsége az, hogy a fenntartóhoz tartozó munkaterületeken megkeresse azt, hogy milyen olyan munkaterület van, amelyet a munkavállaló számára fel tud ajánlani. A rendelkezés körébe tartozik a prémiumévekre vonatkozó módosítás is, amely prémiumévekre vonatkozóan elmondhatjuk azt, hogy egy évvel meghosszabbodik, és 2009. december 31-éig terjed ki.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, általános vitára alkalmasnak tartja, ajánlja, és kéri képviselőtársaimat, hogy vitassák meg ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
