DR. LUKÁCS TAMÁS
DR. LUKÁCS TAMÁS
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásom oka, hogy a hétvégén olyan esemény történt Magyarországon, amely minden tisztességes politikust, minden tisztességes újságírót arra kell hogy késztessen, hogy tiltakozzon az emberi jogok sérelme miatt.
Ugyan Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes úr tegnap ezt a felszólalást megtette, el kellett gondolkoznom rajta, hogy okafogyottá vált-e a felszólalásom. Két ok miatt bátorkodom mégis vissza nem vonni, hanem fenntartani felszólalásomat. Az egyik, hogy ha egy jogállamban az emberi jogokat sértik, akkor nem egy-egy frakció, hanem a parlament mind az öt pártjának joga, kötelessége és felelőssége, hogy egyaránt tiltakozzon az emberi jogok sérelme miatt.
A másik ok ennél egyszerűbb. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úr válaszában azt állította, hogy ez az intézkedés a sajtószabadságot nem sértette - szó szerint idézem -; rendőri felszólítás után nem lehet arra hivatkozni, hogy újságírók csak a munkájukat végzik. Úgy gondolom, hogy Takács Albert miniszter úr ombudsmanként nem biztos, hogy ezt a helyzetet, ezt a szituációt, ezt a tényállást ilyetén módon ítélte volna meg. Úgy látszik, hogy a bársonyszék nagyon erőteljesen koptatja a jogtudatot és a jogérzéket.
Nézzük tehát ennek az intézkedésnek a jogszerűségét! Arról, hogy az emberi jogi bíróság ítélete milyen kötelezettségeket ró Magyarországra, erről most nem kívánok vitát nyitni. Azonban a strasbourgi joggyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának három feltétele van. Az egyik, hogy az emberi jogi egyezményben meghatározott okot kell megjelölni, a második, hogy törvényben szabályozott módon, a harmadik, hogy egy demokratikus jogállamnak megfelelően, demokratikus jogrendnek megfelelően kell ezt a korlátozást végezni.
Nézzük meg a sajtószabadság területén ezt a három feltételt! Az emberi jogi egyezmény 10. § (2) bekezdésében a közrend, közbiztonság lehetséges olyan ok, amely a korlátozást lehetővé teszi. Zárójelben megjegyzem, mindez a sajtószabadság, a gyülekezési jog korlátozását lehetővé teszi, azonban a sajtószabadság területére nem hiszem, hogy ez az ok megfogalmazható lenne.
Második, hogy törvényben meghatározott módon, és a harmadik feltétel, hogy demokratikus jogállamnak megfelelően. Egy demokratikus jogállamnak megfelelően, ha az újságíró a munkáját végzi, nem megengedhető, hogy azt bármilyen módon korlátozzák, különösen nem, hogy erőszakkal korlátozzák. Odáig még az intézkedés jogosságával, aki nem tudja magát igazolni vagy újságírói mivoltát igazolni, és előállítják az igazoltatás végett, odáig még hajlandó vagyok egyetérteni, hogy ez jogszerű lehet, azonban ez nem jogosítja fel a rendőrséget, hogy több órán keresztül fogva tartsák, nem jogosítja fel a rendőrséget, hogy megalázó módon motozzák, és sok minden másra nem jogosítja fel.
Úgy gondolom, ha valóban komolyan vesszük a jogállamot, akkor nem mehetünk vissza arra a szintre, ahol a nyolcvanas években átéltünk sok mindent. Nem hiszem, hogy megengedhető lenne, hogy a sajtó munkatársait bármilyen inzultus érje.
Felszólalásom oka, ahogy a címben is mondtam, “oszoljanak, mert kuss van”, nem a stílussal kívánok vitatkozni, hiszen nem voltam ott, híradásokból olvastam ezt a felszólítást; tudom jól, hogy a rendőrségi intézmény nem leánynevelő intézet. De akkor is azt gondolom, hogy szaporodnak azok a jelek, szaporodnak azok az események, ami minden tisztességes embert, minden tisztességes politikust és minden tisztességes újságírót arra kell indítson, hogy nyilvánosan tiltakozzon.
Mik ezek a jelek? Újságírókat a Nemzetbiztonsági Hivatal megfigyel. Sztrájkolókat összeírnak. Újságírókat, munkájukat végzőket előállítanak. Nos, azt gondolom, túl sok, egyszerre túl sok eredő. Arról most nem kívánok beszélni, és itt az előző vitába sem kívánok beleszólni, hogy ha a Nemzetbiztonsági Hivatal élére olyan embert neveznek ki, aki a KGB-főiskolán végzett, hogy ez most amerikai érdek, orosz érdek - én azt gondolom, hogy egyetlen érdek van: a magyar érdek van, Magyarország szempontjából kell vizsgálni, hogy mi Magyarország érdeke, és nem az orosz érdekeket és nem az amerikai érdekeket.
Tehát én azt gondolom, hogy mindezek bármilyen módon, akár APEH-eljárásokkal, akár sztrájkolók összeírásával vagy bármilyen módon meg kívánnak félemlíteni bennünket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az a válaszunk, hogy nem félünk, nem oszolunk, és oszoljon az a kormány, amely jogellenesen jutott hatalomra. (Dr. Puskás Tivadar és Kontur Pál tapsol.)
