JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Én arra készültem, hogy a demonstrációval kapcsolatos véleménynyilvánítás hangzik el, de annyiban mégis át kell fogalmazzam mondókámat, hogy amit itt a képviselő úr a végére, gondolom én, ilyen blikkfangos befejezésnek szánt, ami azért egy rendkívül leegyszerűsítő, önre nézve is rendkívül leegyszerűsítő, furcsa tükre ennek a magyar valóságnak, ami az ön pártjában gyökeret vert, azt tudom mondani, hogy erre a részére nincsenek is szavaim, csak tényleg sajnálom, hogy így tetszenek ezt gondolni. (Dr. Horváth Zsolt, Bács-Kiskun megye: Ne sértegesd! Miért kell sértegetni?) Ugyanakkor azt szeretném leszögezni, hogy amit ennek indokolásaként elmondott, ahhoz viszont van véleményünk, mégpedig az önével szöges ellentétben álló véleményünk van.
Bizonyára ön is tudja, hogy a kuruc.info nevű internetes portál 2007. november 2-án közzétett egy felhívást, amelyben demonstrációt hirdetett november 17-ére. Ez az, amiről ön - tisztelettel - beszélt. Az ilyen módon közzétett, de a gyülekezési jogról szóló ’89. évi III. törvényben foglaltak ellenére a rendőrhatóságnak be nem jelentett demonstrációra mintegy 60 főnyi csoportosulás jött létre a Batthyány-örökmécsesnél.
Talán ön is tudja, ha kiválóan idézi a magyar és nemzetközi törvényeket, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a bejelentéstől eltérően vagy tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Tehát tisztelettel jelezném - ahogy ön is mondta -, ez itt magyar érdek, Magyarország, magyar jog, és a magyar rendőr eljár a szerint a jog szerint, amelyhez ön törvényhozóként nyilván legalábbis módosító indítványokat nyújthat be, ha éppen akar.
(8.40)
Vagyis csak azt szeretném mondani, hogy az a kifogásolt magatartás, amellyel ön a rendőrséget illette, teljesen jogalap nélküli és alaptalan is, hiszen a rendőrök a mi információink szerint - és ezt eddig senki nem vonta kétségbe - nemcsak a demonstrálókat, a jogellenesen demonstrálókat szólították fel, hogy távozzanak, hanem külön megkérték az újságírókat, hogy legyenek olyan kedvesek, ők is távozzanak, hiszen mindenkire vonatkozik ez a szabály.
Ön is tudja, hogy a magyarországi demonstrációknak az elmúlt másfél évben rendkívül érdekes fordulata lett, hiszen olyan erőszakos jelenségek jelentek meg Budapest utcáin, amelyek méltán keltenek közfelháborodást. Ezeken a demonstrációkon, ahol nagyon sok erőszakos elem is van - és ami legtöbbször úgy kezdődik, hogy arcán jámbor mosollyal néhány, magát békésnek állító demonstráló egyszerűen nem hajlandó elhagyni egy-két helyszínt, majd utána összeverődve felbátorodnak, és egyéb jogellenes cselekményeket hajtanak végre -, szóval ezeken az újságírók és a rendőrök közötti együttműködésnek több fontos állomása is van. A legelső alkalmakkor még az volt a kérdés, hogy a rendőrség hogyan tudja garantálni a sajtó munkatársainak az épségét. Hiszen akkor került közösen elhatározásra, hogy a sajtó munkatársai sárga vagy más színű láthatósági mellényt viselnek, amennyiben van erre lehetőség, “press” vagy “sajtó” felirattal, éppen azért, hogy mindenki tudja, ők azok, akik a munkájukat végzik, és nem demonstrálnak, vagy adott esetben más cselekményeket hajtanak ott végre.
Vagyis úgy tűnt, hogy a rendőrség és a sajtó munkatársai között kialakult egy megértés arra nézve, hogy mindenképpen szükséges az ön- és szakmai igazoláshoz nélkülözhetetlen igazolvány újságírónál történő tartása, és indokolt egy láthatósági mellény viselete, hogy ahogyan a rendőrről is látszik messziről, hogy ő egy rendőr, az újságíróról is látszódjon messziről, hogy ő egy újságíró. Így mindenki tudta a másikról, hogy mindenki végzi a maga dolgát. Eddig. Az a kérdés, hogy a rendezvényen részt vevő újságíró jogkövető magatartást tanúsít vagy nem tanúsít jogkövető magatartást, vagyis a felszólítás ellenére nem megy el a helyszínről, eddig ez a kérdés erről nem szólt, ugyanis minden esetben - különben most is - a többi negyven újságíró elment arról a helyszínről, ahol kérték, hogy hagyja el a helyszínt. Vagyis úgy gondolom, nem véletlen az, hogy három dolgot kért a rendőrség az újságíróktól: láthatósági mellényt, jogkövető magatartást és az azonosításra, személyi és szakmai igazolásra szóló iratok maguknál tartását. Ez biztosította és garantálta az újságíró sérthetetlenségét, szinte minden szituációban.
Ugyanakkor szeretném önnek elmondani azt is, hogy éppen azért, mert most egy ilyen eset történt, a rendőrség vezetése a mai napra kezdeményezte, hogy az újságírók szakmai szervezeteivel folytassanak konzultációt arról, hogy a jövőben az ilyen - különben az ön által is, ha jól fogalmazok, úgy aposztrofált megjegyzés, hogy “előállítják igazolás végett”, ez önnek is elfogadható, mondta, csak persze kicsit hosszú volt a sor -, tehát hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Biztosíthatom önöket, hogy a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy az újságírókkal meglévő, különben jó kapcsolat a jövőben is meglegyen, és mindenki végezhesse a maga munkáját.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
