MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy innét is gratuláljak Horváth János képviselőtársunknak, aki az elmúlt napokban komoly elismerésben részesült az Egyesült Államokban. Képviselő úrnak jó egészséget kívánok a munkájához!
De ez az út fölvet számos más olyan kérdést, amiről kell, hogy szóljunk itt a Házban, hiszen elkísérte erre az útjára Horváth képviselő urat Orbán Viktor is, aki azt mondta, hogy ő tulajdonképpen csak testőrként vesz részt ezen az úton. De mégis én azt gondolom, hogy Orbán Viktor útja nem a díjról, nem Horváth Jánosról szólt, hanem sokkal inkább arról, hogy megpróbálja valahogy fényesíteni azt a megromlott kapcsolatot, ami az USA és a Fidesz politikai pártot jellemezte az elmúlt időszakban. Hiszen hogyha a díjról szólt volna, akkor Orbán Viktor nem Németh Zsoltot küldi maga helyett, amikor ő maga is megkapta ezt a díjat 2002-ben.
És azt gondolom, hogy van oka, amiért Orbán Viktor szeretné javítani az Egyesült Államokkal való kapcsolatát, hiszen még miniszterelnökként számos olyan döntést hozott, amely komolyan sértette az amerikai érdekeket. Emlékezzünk csak vissza, hogy Orbán Viktor volt az a miniszterelnök, aki nem volt hajlandó elhatárolódni a szélsőjobboldal antiszemita kijelentéseitől. Egyébként ezzel az elhatárolódással a mai napig is adós a miniszterelnök, hiszen ma sem hajlandó a Magyar Gárdától elhatárolódni. De ő volt az is, aki a Gripen-ügy kapcsán a Gripen-beszerzés mellett döntött, miközben az előző kormány az F-16-os amerikai gépek beszerzését javasolta az akkori kormánynak. De Orbán Viktor kormánya volt az is, és a Fidesz volt az a párt, amelyik vonakodott támogatni Magyarország iraki szerepvállalását, pontosabban, úgy fogalmazott, hogy ez a kormány felelőssége.
Tehát volt mit rendbe rakni, van mit rendbe rakni ebben a kapcsolatban, és erre talán lehetne azt mondani, hogy ez így helyes, hiszen Magyarország érdeke az, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak is rendezett kapcsolatai legyenek az Egyesült Államokkal. Éppen ezért nagyon helyes módon nemcsak a Magyarországra akkreditált amerikai nagykövet asszony segítette Orbán Viktor kinti programját, hanem 2002 óta először Orbán Viktor maga is kérte, hogy a magyar diplomácia is segítse a kinti programját, és így Somogyi Ferenc washingtoni nagykövetünk is közreműködött ebben.
A gond sokkal inkább azzal van, hogy milyen érvek mentén, milyen módszerekkel próbálta Orbán Viktor ezt a kapcsolatot rendbe rakni. Az egy dolog, hogy folyamatosan a kormány tevékenységét szapulta, de azt gondolom, ezzel leértékelte a magyar emberek és Magyarország teljesítményét és sikerét is, az elmúlt 16 évben megtett utat, amit mint NATO-tag elértünk. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy most próbált egy olyan érvet találni Orbán Viktor, ami azt mondta, hogy most biztos tetszhet az amerikai partnereinknek, barátainknak, nevezetesen: az oroszellenesség. Valahogy ő úgy fogalmazott, azt hiszem, a magyar kormány oroszpolitikájával kapcsolatban, hogy Magyarország pincsikutyája Oroszországnak. Ha most fideszesként kéne szólnom, talán azt mondanám, hogy Orbán Viktor pedig akkor ezek szerint pincsikutyája volt az Egyesült Államoknak kint tartózkodása idején. (Dr. Aszódi Pál: Jó lenne, ha másról is értelmesen beszélne! Felejtse el a Fideszt! Beszéljen a mai napról! Jó, hogy van Fidesz!) De nem ezt teszem, mert azt gondolom, a tartalmon túl tovább kellene lépnünk.
Igazából a probléma sokkal inkább nem azzal van, hogy mit mondott, hanem arról van a probléma, hogy Orbán Viktor olyan forrásokra hivatkozott az amerikai partnereivel való tárgyaláskor, mintha ezeket az információkat, ezeket az üzeneteket nemcsak a Fidesz elnöke, hanem maga az amerikai diplomácia, az amerikai külpolitikának a szereplői is megerősítették volna. És innentől kezdve ez már egy nagyon fontos hír, hiszen a magyar diplomácia soha nem kapott, a magyar kormány soha nem kapott semmilyen olyan jelzést az amerikai kormánytól, ami azokkal a tartalmakkal bírt volna, amit Orbán Viktor hazanyilatkozott messziről jött emberként az Egyesült Államokból.
Magyarországot az Egyesült Államokban egy kiszámítható partnernek tartják, olyan partnernek, amelyik pontosan tudja és teljesíti a NATO-tagságunkból fakadó kötelességeket és felelősségeket, feladatokat. Ennek egy nagyon szép és jó példája, amiben volt ötpárti konszenzus is, hogy a NATO Pápát választotta szállítóbázisként az elmúlt napokban. És hadd idézzen April Foley amerikai nagykövetet ezen döntés kapcsán, a következőt mondta: “A döntés tükrözi azt a nagyfokú bizalmat, amellyel a NATO-tagok Magyarország felé - mint tapasztalt, hozzáértő és megbízható partner felé - fordulnak.” De ugyanezt erősítette meg Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának az elnöke is, aki azt mondta, hogy Magyarország aggodalomra okot nem adó, ígéretes jövő előtt álló ország.
Összességében azt gondolom, hogy Orbán Viktor, ha nem nevezi meg pontosan, hogy kik voltak ezek a források, hiszen Magyarország számára fontos, hogy tudjuk, hogy melyek azok az amerikai meghatározó politikai tényezők, akik így gondolkodnak, akkor nem tett mást, mint lejáratta a nemzetét, feljelentette Magyarországot a világ egyik szuperhatalmánál, rontotta Magyarország nemzetközi érdekérvényesítő képességét. És ez különösen akkor baj, hogyha visszaemlékezünk 2000-re, amikor a miniszterelnök maga készített arról listát, hogy ki az, aki szerinte rontja Magyarország nemzetközi hitelét a világban.
Énszerintem érdemes Orbán Viktornak ugyanazzal a mércével mérni, mint amivel akkor mérte az ellenzéket. Tudom, hogy az igazság fáj, tisztelt képviselőtársaim, de éppen ezért gondoltam, hogy fontos ezt a hozzászólást ma elmondanom. (Kontur Pál közbeszól.)
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
