DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Kedves kormánypárti Képviselőtársaim! Erre a felszólalásra nem került volna sor, ha az elmúlt szerdán a kormánypárti képviselők többsége - hangsúlyozom a többsége szót, mindenekelőtt a szocialista képviselőcsoporthoz tartozó költségvetési bizottsági tagok többsége, csak a többsége - nem látta volna teljesíthetőnek azt az országgyűlési határozati javaslatot tárgysorozatba-vétel szempontjából, ami egy egyszerű felkérésre vonatkozik; arra ugyanis, hogy hetek óta önök ismerik azt a tevékenységemet, amivel szeretném egy kincstári ingatlan kapcsán, tehát valamennyiünket érintő, az Országgyűlés ellenőrzési jogkörébe elsődlegesen tartozó vagyonértékesítéssel kapcsolatos helyzetet tisztázni.
(17.30)
Nem ismétlem el a tényállást, hiszen meglehetősen ismertté vált: a Köztársaság tér 27. szám alatt egy kincstári ingatlant még az előző pénzügyminiszter, Draskovics Tibor pénzügyminiszterkedése alatt bérbe adták egy olyan cégnek, amelynek személyi összefüggése egyébként nyilvánvaló, de nem ez az érdekes, a Köztársaság tér 26. számú, műszakilag egyébként ezzel a házzal összefüggő és közösen értékesítendő ingatlan működtetőjével, ez az MSZP székháza, és a székházat működtető kft. ügyvezetője, egyúttal tulajdonosa ennek a bérlőnek.
A bérlő azonnal hozzálátott a Köztársaság tér 27. szám alatti ingatlan úgynevezett értéknövelő beruházásának kivitelezéséhez, és rövid két év alatt, két és fél év alatt 200 millió forint értékben végzett az azóta beszerzett adatok szerint értéknövelő beruházást. Hogy mennyi volt a bérleti díj, hogy mit tartalmazott a bérleti szerződés, vagy egyáltalán fizetett-e bérleti díjat a bérlő, vagy pedig a beruházási összeg részleges lelakásával teljesítette azt, ezt nem tudtuk meg, annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter úr egy ötoldalas levelet írt nekem az elmúlt hét végén; már a bizottsági ülést követően kaptam kézhez. Ebben mindenről beszél a pénzügyminiszter úr, csak arról nem, hogy elődje, tehát Draskovics úr a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot felügyelő miniszter korában vajon egyáltalán tényleges értéken, mármint bérleti értéken adta-e bérbe, mennyit ért az ingatlan bérbeadáskor.
És csak azt tudjuk, hogy amikor két és fél évi áldásos bérleti tevékenység után 200 millió forintot elismerve a bérlő három nappal később, tehát három nappal a bérleti szerződés elszámolása után ajánlatot kért és kapott a bérlet tárgyát képező ingatlan megvásárlására, három napnak kellett ahhoz eltelni, hogy a bérlő megkapja ezt a jogot, amelyet aztán végül is Veres János pénzügyminiszter úr akként teljesített, hogy levonták a becsült 540 millió forintos vételárból a 160-170 millió forint összegű, le nem lakott értéknövelő beruházást, és így mindösszesen mintegy 340 millió forintot kellett ténylegesen kifizetni a vevőnek.
Erről sem tájékoztatott egyébként részletesen a pénzügyminiszter úr a levelében, mint ahogy arról a nagyon fontos kérdésről sem, azt egyenesen elhallgatta, mondván, hogy erre nincsen hatásköre, hogy tudniillik a továbbértékesítés során, tehát ez eladást követő néhány hónappal később tudomásunk szerint - hangsúlyozom, tudomásunk szerint - a közösen eladott pártházingatlanért és ezért az ingatlanért 1,6 milliárd forintot, tehát egy elég szép summát kapott a két eladó. Az egyik az önök pártja, az MSZP, ezzel nem kívánok foglalkozni, csak az összefüggés miatt, hiszen minden pártnak szíve joga eladni a székházát, már csak az önöké volt tulajdonban, meg azt hiszem, a Fideszé az 1989-es székházjuttatás kapcsán, ez nem tárgya ennek az ügynek, csak az összefüggés miatt. De azt nem mondta el a pénzügyminiszter úr, hogy végül is mennyiért tudta továbbértékesíteni az ily módon feljavított ingatlant a korábbi bérlő, az új vevő. De zárójelben - és a legérdekesebb - megjegyezte Veres János miniszter úr, hogy persze jóval kevesebbért, mint ahogy én azt gondolom. Tehát tudja, csak nem mondja, ahogy régen az operettben meghallottuk: “Oszkár tudja, de nem mondja”.
Nos, kedves képviselőtársaim, ha önöknek nincsen titkolnivalójuk, már miért is lenne, ha ez a tényállás olyan egyszerű, mint amilyennek önök látják, akkor mi az akadálya annak, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatát támogassák? Ehhez kérem az önök támogatását. És ha úgy gondolják, hogy ezt nem támogatják, akkor úgy gondolom, hogy képviselői esküjüknek nem tesznek eleget.
Bízom abban, hogy a bizottsági üléshez képest többeknek meggyőződésévé vált a javaslat támogatása. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
