DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A saját magam által benyújtott módosító javaslatokról egy mondatban kívánok csak szólni annyiban, hogy ezek mind jogtechnikai jellegű módosító javaslatok, ezért kérem, hogy azokat a tisztelt Ház fogadja el a szavazáskor.
Az ajánlás 2., 3., 4., 5. pontjában szereplő módosító javaslatokról kívánok egy kicsit részletesebben szólni. Ezeket Gusztos Péter képviselő úr nyújtotta be.
A 2. pontban szereplő javaslatot meglátásom szerint azért nem szabad támogatni, illetve nem szerencsés, ha az Országgyűlés támogatja, ugyanis a jogalkotó célja nem irányult arra, és úgy gondolom, hogy ez helyes irány volt, hogy ez a bűncselekmény materiális bűncselekmény legyen, tehát magyarán szólva bizonyítania kelljen a bíróságnak, bizonyítania kelljen a sértettnek azt, hogy a jogellenes cselekmény az életminőség romlásához vezetett. Úgy gondolom, hogy ez a magatartások körét fölöslegesen szűkíti le, ami éppen hogy nem lehet cél, és nem áll összhangban a benyújtott törvényjavaslat lényegével.
A 3. ajánlási pontban szereplő módosító javaslattal kapcsolatban azt kívánom elmondani, hogy azért nem szabad támogatni, hiszen az egy új mondatrészt, egy fél mondatot iktatna a törvénybe, amely úgy szól, hogy “többször és alaptalanul vet alá hatósági eljárásoknak, vagy képmásával, illetve adataival elektronikus szolgáltatást igénybe véve visszaél”. Nos, ha megnyitjuk a sort, azt gondolom, még rengeteg elkövetési magatartást ide lehetne sorolni, azonban az “alaptalanul vet alá hatósági eljárásnak” szövegrész, azt gondolom, dogmatikailag kifejezetten káros lenne a büntetőjog szempontjából, hiszen ha valaki ilyen magatartást tanúsít, akkor az, mondjuk, a hamis vád vagy a hatóság félrevezetése bűncselekményt megvalósítja. Tehát fölösleges kétszer értékelni a büntetőjogban ugyanazt a magatartást.
A 4. ajánlási ponttal kapcsolatban kiemelném azt, hogy a zaklatás (2) bekezdéséből venné ki azt a szövegrészt, hogy “félelemkeltés céljából”, azon indok alapján, hogy ez nem a klasszikus zaklatási magatartásnak felel meg, ha ez a szövegrész benne marad. Arra hívnám föl tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a (2) bekezdés kifejezetten a veszélyes fenyegetés szabálysértésének törvényi tényállását emeli bűncselekményi szintre, rangra, és ezért nem hiányozhat belőle a “félelemkeltés céljából”, ami célzatos magatartássá teszi ezt, hiszen akkor nem azt az eredményt, nem azt a célt érnénk el, amivel egyébként én is egyet tudok érteni, és a kormány is ennek a gondolatnak a mentén terjesztette be az ilyen tartalmú törvényjavaslatot. Tehát megváltozna a törvény célja, jellege abban az esetben, ha az Országgyűlés elfogadná ezt a módosító javaslatot.
Végül az 5. pontban részletezett módosító javaslattal kapcsolatban: a javaslat beépítené azt a szövegrészt, hogy “vagy rá tekintettel harmadik személyt”. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita során elmondtam már azt, hogy a bizottságban kialakult az az álláspont, hogy nemcsak hogy ez a fél mondat, hanem a “rá tekintettel hozzátartozóját” szövegrész is tulajdonképpen fölösleges jogdogmatikai szempontból a szövegben. A bíróságok számára a könnyebb értelmezést teszi lehetővé, ilyenformán ezt a fél mondatot továbbcizellálni fölösleges, szükségtelen, és épp ezért javaslom azt, hogy az Országgyűlés ezt a módosító javaslatot ne fogadja el.
A többi módosító javaslat vonatkozásában egyetértek a kormány által támogatott javaslatsorral, tehát az alapján indítványozom azt, hogy az Országgyűlés azokat fogadja el.
Köszönöm szépen a figyelmet.
