TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): “Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” - mondta Szent-Györgyi Albert. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte 1991-ben, és azóta november 22-e a magyar közoktatás napja. A kezdeményezők a közvélemény figyelmét a közoktatás fontosságára kívánták felhívni a költségvetés készítésének időszakában.
Tavaly ezen a napon parlamenti képviselőket hívtak meg országszerte különböző oktatási intézményekbe, és idén folytatták ezt a gyakorlatot. Örültünk a lehetőségnek, hogy ezúton is tapasztalatokat szerezhettünk óvodáink, iskoláink életéről. Az MSZP-frakció nevében köszönöm az intézményvezetőknek, a pedagógusoknak a mindennapi lelkiismeretes helytállást. Véleményük, tapasztalataik összefoglalásával, javaslataik megfogalmazásával hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy lássuk, értsük a valóságos gondokat, hogy szembesüljünk döntéseink következményeivel.
A tavalyi intézménylátogatások során felvetett kérdéseket az MSZP-frakció komolyan vette. A pedagógusok véleményének figyelembevételével 2007 szeptemberétől megszűnt az ingyenes túlórák elrendelhetősége, a kötelező tanítási óraszámba beszámítható tevékenységek körét az intézményvezető szabályozhatja, indítványunkra lényegesen csökkent a felesleges adminisztráció, bár ezen a területen még mindig sok a panasz.
Áttekintette és kiigazította a parlament a leghátrányosabb helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának szabályait. Az idei közoktatásnapi találkozókon szinte minden intézményben felvetődött a társadalom szociális és kulturális kettészakadásának kérdése. A különböző társadalmi helyzetű gyermekek együtt nevelésében pedagógusaink értik és tudatosan vállalják, lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint végzik azt a munkát, ami a leghátrányosabb társadalmi helyzetű gyermekek esélyeinek növelésében feladatuk.
Elmondták kollégáink, hogy sok intézményben még meg kell teremteni az integrált nevelés alapvető feltételeit. Hiányoznak a korszerű körülmények, az eszközök és módszerek, hiányzik a segítő személyzet, és hiányoznak a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához nélkülözhetetlen speciális képzettségű szakemberek és alkalmazásuk pénzügyi feltételei.
Az egyes intézmények finanszírozási szintjei rendkívül eltérőek. Ugyanazon az évfolyamon egy gyermekre az úgynevezett gazdag önkormányzatok és az egyházak intézményeiben több százezer forinttal is esetenként több forrást fordítanak, mint a szegény önkormányzatok. Napirendre kell tűzni, átvilágítani és korszerűsíteni a közoktatás-finanszírozás teljes rendszerét. Rendkívül sok benne az igazságtalanság, s elmondták kollégáink, leginkább azokat sújtja, akiket segíteni szeretnénk a gyorsabb felzárkóztatásban.
Az elmúlt években intenzív jogalkotási munka folyt a közoktatás területén, amely elsősorban a leszakadók segítését, az intézményrendszer ésszerűsítését célozta. Intézménylátogatásaink során felvetődött, hogy érdemes lenne az új jogszabályok hatásait megvizsgálni, mert különösen az esélyegyenlőség területén a várt eredmények sok esetben elmaradnak.
A közoktatási intézményeket érintő szabályozásban fordulatot várnak a pedagógusok, nevelési-oktatási gondok esetében a szakmai pedagógiai megoldásoknak elsőbbséget kell biztosítani - mondják. Jogszabályi kényszerekre ugyan szükség lehet, de nem helyettesíthetik a korszerű pedagógiai gondolkodást. Hiányolják a közoktatás szakmai ellenőrzését, a tanulók fejlődésének hiteles mérését, értékelését, a jól dolgozó pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerését, a közoktatás törvényes működésének állami garantálását, valamint az intézmények védelmét a pártpolitikai beavatkozásoktól.
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja támogatja ezeket a szakmailag megalapozott törekvéseket, mert tudjuk, igaza van Szent-Györgyi Albertnek, olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
