DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés vitája fontos szakaszához érkezett a mai nappal. (Zaj. - Az elnök csenget.) A vitában eddig elhangzottakkal kapcsolatban a következőket tudom mondani. A kormány, amikor megtervezte az államháztartás konszolidációs programját, és amikor hozzálátott a nagy rendszerek reformjához, tudatában volt annak: a növekedés átmenetileg lassul, az infláció átmenetileg gyorsulni fog. Most ebben az átmeneti állapotban vagyunk. Ez azonban nem váratlan helyzet. Készültünk erre, ezt előre jeleztük, és ahogy az egyensúlyjavulás sikeresen végbemegy, úgy a növekedés lassulását ezzel párhuzamosan tapasztaljuk.
Ezek olyan párhuzamos folyamatok, amelyek egyaránt azt mutatják: a program sikeresen megvalósulóban van. Önmagában persze kedvezőtlen, ha egy negyedéves GDP-adat 1 százalékot mutat. De ha megnézzük, hogy miért, már másképpen értékelhető ez a szám. Hiszen azért ilyen alacsony, mert a reformok eredményesek… (Zaj. - Az elnök csenget.) Tehát, mert a reformok eredményesek, csökken az állam, és a kisebb állam egyszeri hatásként a GDP lassúbb növekedésében is érzékelhetővé vált az elmúlt negyedévekben.
Tisztelt Országgyűlés! Sokan kérdezik tőlünk, miből gondoljuk, hogy már jövőre, de 2009-től még inkább ténylegesen gyorsabb ütemben növekedhet a magyar gazdaság? A 2006-2007. évi fiskális konszolidációt követően további, ilyen jellegű kereslet-visszafogó intézkedésekre már nem lesz szükség. Az állami beruházások a konszolidációs teher megszűnése és a kiadási szerkezet hatékonyságnövekedés irányában történő változása után ismét növekedhetnek. Ez azért fontos, mert a statisztikai adatok alapján a beruházások jelenlegi helyzetét is az állami szektor visszavonulása, és nem a versenyszektor visszaesése determinálja. A gazdasági környezet javulása és a kedvezőbbé váló finanszírozási feltételek következményeként a beruházási dinamika önmagában is tovább erősödhet, amit a bővülő európai uniós források is támogatnak.
A lakosság jövedelmi helyzetének javulásával összhangban az ez évi visszaesés után ismét növekedik majd a háztartások fogyasztása, a jelenleg tárgyalt, tervben lévő 2008. évi költségvetés már ezt tartalmazza.
(8.50)
A felsorolt tényezők a folyamatosan húzóerőt - mégpedig jelentős húzóerőt, hiszen 10 százalék fölötti mértékben növekszik - képező exportnövekedés, illetve a pozitív export-import ütemkülönbség fennmaradása mellett ezek a biztosítékok, hogy a 2008-ra 2,8 százalékosra várt GDP-növekedési ütem 2009-től kezdve tartósan ismét a 4 százalékos sávba emelkedjen.
Tisztelt Képviselők! Pozitívumként értékelendő, hogy az uniós költségvetési kapcsolatok tekintetében a költségvetési vita során senki nem kérdőjelezte meg Magyarország kedvezményezetti pozícióját, sőt a felszólalók reálisnak tekintették a 2008-ra prognosztizált mintegy 820 milliárd forint forrásfelhasználást. Az esetenként kritikaként említett forrásfelhasználási hatékonysággal kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni: mind az Új Magyarország fejlesztési terv, mind az Új Magyarország vidékfejlesztési program széles társadalmi egyeztetést követően került az Európai Bizottsághoz benyújtásra. Az Európai Bizottsággal a programok tartalmáról, a támogatási célokról a kormány részletes egyeztetést folytatott. Ez az eljárás, a több lépcsőben beépített szakmai kontroll már önmagában biztosítja azt, hogy jól definiált, értelmes célokra használhassuk fel a közösségi forrásokat. A konkrét támogatási döntések meghozatalának mechanizmusa pedig azt is garantálja, hogy a létrejövő fejlesztések hosszú távon is fenntarthatóak, finanszírozhatóak legyenek.
Az uniós források felhasználásának hatásvizsgálatai elkészültek. Azok például az egyes operatív programok kötelező részét képezik. Mindezen hatásokkal a konvergenciaprogram és a költségvetési törvényjavaslat is számol. A gyorsuló gazdasági növekedésnek és ezáltal az államháztartás konszolidációjának így épp az európai uniós támogatások jelentik az egyik alapját.
Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársam a vita során jelezte a hazai kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát, a pénzügyi helyzetükben tapasztalható nehézségeket, a körbetartozás problémáját. A kormány nagy hangsúlyt fektet a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítására. Ennek érdekében az Európai Unió fejlesztési céljaival összhangban kidolgozásra került a kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája a 2007-2013-as évekre vonatkozóan. A stratégiát a kormány 2007. október 10-én fogadta el.
A kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának javítását illetően nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a visszaforgó pénzügyi programokra. Ezt szolgálják a meghirdetésre kerülő, részben már meghirdetett mikrohitelprogramok, garancia- és tőkekonstrukciók. A pénzügyi konstrukciók mellett a pályázati programok végleges juttatásokkal is segítik a vállalkozások beruházásainak megvalósulását, a vállalkozói ismeretek bővülését és a vállalkozói infrastruktúra fejlesztését. Az ehhez szükséges forrásokat a költségvetési törvényjavaslat tartalmazza. Ilyen jelentős összegek korábban egyetlen évben sem álltak rendelkezésre a fejlesztések céljára.
A bürokrácia csökkentése érdekében kidolgozásra került az “Üzletre hangolva” program. A program a cég- és adóadminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodási és jogbiztonság megteremtését tűzte ki célul. Ennek részeként 2008 végéig a tervek szerint 20 százalékkal csökkennek a hazai jogszabályalkotásból eredő adminisztratív terhek. (Zaj, beszélgetés az ülésteremben.) A fejlesztési tartalék…
