DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm. A fejlesztési tartalék, illetve a társasági adóban a 10 százalékos adókulcs alkalmazásának szabályozása úgyszintén a kis- és középvállalkozások lehetőségeit, forráslehetőségeit bővíti.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási alapok finanszírozásával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy 2008 januárjától a rokkantnyugdíjak járulékfedezete átkerül a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz. Ennek eredményeként a kiadási oldal mintegy 260 milliárd forinttal mérséklődik az Egészségbiztosítási Alapnál. Ha összehasonlítható módon értékeljük az idei és a jövő évi kiadási főösszeget, a rokkantnyugdíj fedezetével együtt vagy akár nélküle számolunk, akkor megállapítható, hogy 2008-ban a kiadások reálértéktartása megvalósul. Az összevont szakellátásnál reálérték-csökkenés az egészségügyi reformnak, a struktúraátalakításnak a következtében lép csak föl.
Nem szabad e megállapításoknál figyelmen kívül hagyni, hogy jelentősen csökkent az aktív kórházi ágyak száma, azok krónikus vagy ápolási kapacitássá átalakításával. Növekedett ugyanakkor a járóbeteg-szakellátó kapacitás. Az ellátószerkezet úgy változott meg, hogy kevesebb intézményben, növekvő méretgazdaságosság mellett, a korábbinál hatékonyabb szerkezetben, relatíve jobb anyagi feltételek között történik a gyógyítás.
Vissza kell utasítanom egyes ellenzéki képviselők azon állítását, amely szerint 2008-ban folytatódik a tisztiorvosi szolgálat szétverése. Tájékoztatom önöket arról, hogy az ÁNTSZ 2008. évi költségvetésének kialakítása során az időközben végrehajtott szervezeti átalakítások, valamint a regionális átszervezés kiadáscsökkentő hatásai is figyelembevételre kerültek. Ezért csupán az előző évi kiadások számszerű összevetésével téves következtetéseket lehet levonni. Az ÁNTSZ működőképessége 2008-ban is biztosított.
A vita során szóba került, hogy a kormány egy-két éve, úgymond, keményen bánik a nyugdíjasokkal. Ezt a megállapítást azonban nem tudom elfogadni, sőt kifejezetten visszautasítom. A korábban megállapított nyugdíjak területén folyamatban van a korrekciós nyugdíjemelés. Tényként kell megállapítani, hogy az elmúlt időszakban az újonnan megállapított nyugellátások színvonala irreálisan magasra emelkedett, az új nyugdíjak jelentősen meghaladják a régebben megállapított ellátások mértékét. Az elemzések egyértelműen mutatják, hogy ez az állapot hosszabb távon nem fenntartható. Ez indokolja, hogy az Országgyűlés a tavalyi évben és várhatóan az idei évben is nyugdíjszabályozást korrigáló intézkedéseket fogadott, illetve fogad el.
Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatást, a munkaerőpiacot érintően több hozzászólásban elhangzott, hogy magas a passzív ellátások aránya, és több forrást javasolnak a munkába állás ösztönzésére. A munkanélküli-ellátások tömege alapvetően azért növekszik, mert a járadék összegét a korábbi keresetből számítják. Az ellátásban részesülők számának növekedését azonban az okozza, hogy a közszférából kikerülők nem mindegyike talál azonnal munkát a versenyszektorban. A konvergenciaprogramban a kormány azzal számol, hogy az elkövetkező esztendőben még nem növekszik érdemben a foglalkoztatottak száma, tekintettel a költségvetési szféra méretének csökkentésére. Emellett azzal számolunk, hogy a versenyszektor bővülő munkaerőigénye kompenzálni tudja ezt a létszámfogyást, 2009-től, a gazdasági növekedés gyorsulását követően a foglalkoztatottak száma már érzékelhetően növekedhet.
A foglalkoztatási célú támogatások pénzügyi kerete és palettája az elmúlt években jelentősen bővült. A hagyományos aktív eszközök előirányzata az idei előirányzathoz képest 10 százalékkal bővül. Ezt egészítik ki az Európai Unióval közösen finanszírozott operatív programok, amelyek a foglalkoztathatóságot és az alkalmazkodóképességet javítják. Új munkaerő-piaci eszközként megjelöltük a Start-program kiszélesítését, az idén, év közepétől bevezetésre került a Start Plusz és a Start Extra kártya is, amelyek a gyermeknevelés, ápolás után visszatérők, illetve az idősebb korú munkavállalók, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyeit kívánják elősegíteni. Többek között ezzel az eszközzel a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezménnyel kívánja a kormány ösztönözni, erősíteni a munkaerőpiac keresleti oldalát. (Zaj az ülésteremben.)
Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a szociálisan rászorultakkal való törődés mellett, azzal egyidejűleg érvényesítésre kerül a munkavállalásra történő ösztönzés sokféle formában. Ellentétben azzal a kijelentéssel…(Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
(9.00)
Ellentétben azzal a kijelentéssel, miszerint a kormány nem segíti, inkább akadályozza a munkaerő-piaci részvételt, meg kell említeni, hogy például a rendszeres szociális segélyben részesülők munkára való ösztönzése érdekében a segélyfolyósítás csak fokozatosan szűnik meg munkavállalás esetén, továbbá a rokkant-nyugdíjazási rendszer átalakítása, a rehabilitáció szerepének erősítése is a munkavállalás ösztönzését szolgálja.
Tisztelt Képviselők! A 2008. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája során számos ellenzéki kritika érte a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásait. Az önkormányzati szabályozórendszer kapcsán felvetődött, hogy alkotmányellenes a többcélú kistérségi társulások kiépítésének módja. Ezzel nem értek egyet. A települési önkormányzatok alapjogai ugyanis nem sérülnek a többcélú társulási rendszer miatt. Ugyancsak nem sérül a szabad társulás lehetősége sem. Tény, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulását, működését pénzügyi ösztönzőrendszer is segíti, mint ahogyan a társult feladatellátást általánosan is már közel egy évtizede. Minderre egyébként az önkormányzati törvény alapján kerül sor, amely kimondja, hogy a központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. A központi költségvetési támogatások mindig is megjelenítettek társadalmi-gazdasági prioritásokat. Úgy vélem, itt is erről van szó.
Ami a közoktatási feladatok terén megvalósult forráskivonás feltételezett voltát illeti: 2007. szeptember 1-jétől heti két órával megemelkedett a pedagógusok kötelező óraszáma, így minden tíz pedagógusból egy felszabadulhatott, ezáltal államháztartási szinten elérhető, bérkiadásban mérhető megtakarítás tanévre vetítve mintegy 34 milliárd forint. Ebből a 2007. évi költségvetési évben háromhavi résszel lehetett számolni. 2008-ban lehet megtakarítani további időarányos részt. Nincs tehát szó forráskivonásról ebben az esetben. Sőt, az új feladatokhoz, mindenekelőtt az óvodáskorúak teljes körű ellátásának első üteméhez mintegy 4 milliárd forint költségvetési többlettámogatást kapnak az önkormányzatok.
Sokan érintették az önkormányzati szociális feladatok finanszírozását is. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások és intézményi ellátások normatív támogatása 2008-ban az előző évhez képest 6 százalékkal nő, ami reálérték-növekedést jelent. Ezen belül érdemes szót ejteni a részletekről is. Éppen a legrászorultabbak ellátásának bővítése érdekében a 2008. évi költségvetés jelentős, összesen mintegy 6 milliárd forint többletforrást biztosít a szociális étkeztetéshez, a házi segítségnyújtáshoz és az idősotthoni ellátáshoz. Az e három ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulások differenciálásának 2008. évi bevezetése éppen azt a célt szolgálja, hogy növelje az önkormányzatok érdekeltségét a legszegényebbek, a legrászorultabbak ellátása terén. A nyugdíjminimum 150 százalékát meg nem haladó jövedelem esetén az idősotthoni ellátásnál 12 százalékkal, a szociális étkeztetésnél 14 százalékkal, a házi segítségnyújtásnál pedig 2,5-szeresére nő a normatív hozzájárulás a 2007. évihez képest. (Zaj. - Az elnök csenget.)
A szociális törvény közelmúltban hozott módosítása szerint 2009-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszűnik mint önálló szolgáltatás, és a házi segítségnyújtás része lesz. Ezért a jelzőrendszeres feladathoz jelenleg még kapcsolódó önálló normatív hozzájárulás összege csökken. A fenntartóknak e két szolgáltatás működési kiadásait és bevételeit együtt kell kalkulálniuk.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslatban a központi költségvetésben szereplő céltartalékmérleg-sor már tartalmazta azt a 40 milliárd forintot, amely a bértárgyalásokhoz kapcsolódó többletforrást biztosítja. A kormány szándéka, hogy minden önkormányzatnak maradéktalanul rendelkezésre bocsássa azt az összeget, amibe a központi bérfejlesztés kerülni fog. Ígértük, hogy a normatívák akkor sem csökkennek, ha a mutatószámok a felméréskor megnövekednek. Ez különösen a többcélú kistérségi társulásoknál hozott többletpénzt, mintegy 8,5 milliárd forintot feladatellátásaik ösztönzésére. 1,2 milliárd forint jut a törvényjavaslatban szereplő közoktatási feladatokra, 0,2 milliárd forint a színházakra, 0,5 milliárd forint pedig belterületi belvízrendezési célokra.
Tisztelt Országgyűlés! Most rátérnék a kormány által elfogadásra javasolt módosító indítványok ismertetésére. Tájékoztatom önöket, hogy az általános és a részletes vita során több mint 600 módosító, kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be. A benyújtott módosító indítványok jelentős része azonban nem illeszkedik a kormány gazdasági és költségvetés-politikai célkitűzéseihez. Számos javaslat többletforrás biztosítását kéri bizonyos feladatok megoldásához, miközben ezeknek az indítványoknak a pénzügyi fedezete nem biztosított. A kormány nem támogat olyan indítványokat, amelyek prioritásaival ellentétesek, továbbá melyek a központi és a fejezeti egyensúlyi tartalék csökkentésére irányulnak. Ezenfelül nem támogat a kormány olyan javaslatokat sem, amelyekben a többletforrást az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő, úgynevezett felülről nyitott előirányzatok csökkentése biztosítja.
Elsősorban oly indítványokat támogatunk, amelyek a törvényjavaslat összefüggéseinek tisztázását és az esetleges hiányosságok megszüntetését célozzák. Kiemelem ezek közül a támogatott indítványok közül, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által beadott módosítók közül a következőket. Támogatjuk azokat az indítványokat, amelyek a 2008. évre a kormánynak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak benyújtott javaslata szerinti közalkalmazotti illetménytáblát tartalmazza. A 2008-ra javasolt illetménytáblázat kiinduló bértétele - eleget téve az erre irányuló, sikeres népi kezdeményezésben foglaltaknak - megegyezik a minimálbér 2008-ra megállapított összegével.
Támogatjuk azon módosító indítványt, amely az igazgatás és igazgatásjellegű szervek hatékonyságnövelése, a vagyongazdálkodási kiadások racionalizálása következtében összességében 20 milliárd forintos csökkenést tesz lehetővé az államháztartás kiadási oldalán. Támogatjuk azon javaslatot is, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból a pályázati keretek, a háttérintézményi működési kiadások, valamint a tartalékfelhasználás módosításával 2 milliárd forintos megtakarítást tesz lehetővé. Ezek az összegek összességében mintegy 0,1 százalékponttal csökkentik mind az eredményszemléletű, mind pedig a pénzforgalmi államháztartási hiányt, ezáltal is garantálva a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségeink végrehajtását.
Elfogadásra ajánljuk azon bizottsági módosító javaslatot, amely a rendőrség és a vám- és pénzügyőrség közti hatáskör módosulása következtében a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények felderítéséhez szükséges létszám, valamint kapcsolódó előirányzatok átcsoportosítását tartalmazza. (Folyamatos zaj.)
Támogatjuk azt az indítványt, amely az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport összevont szakellátás jogcím előirányzatának 300 millió forinttal történő megemelését tartalmazza a steril műtéti izoláló termékek áfakulcsváltozása miatti többletkiadások fedezetére. Támogatásra ajánljuk azt az indítványt is, amely egyrészt a kábítószer-fogyasztás megelőzéséhez szükséges források megemelését, másrészt a gyermek- és ifjúsági feladatok céljaira történő költségvetési forrásfelhasználás bővítését szolgálja.
