DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1994. szeptember 30-án fogadta el ma is hatályos Házszabályát. Az elmúlt 13 évben, bár néhány ponton módosítottuk működési szabályainkat, átfogó felülvizsgálatra nem került sor. Az azóta eltelt évek tapasztalatai önmagukban is indokolnák az áttekintést s jó néhány ponton a változtatást; a változtatást is, ugyanakkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Házszabály összességében bevált, jól szolgálta a Magyar Országgyűlés demokratikus működését, a képviselők, a képviselőcsoportok jogainak érvényesülését.
Voltak azonban olyan részei a Házszabálynak, amelyek nem állták ki az alkotmányosság próbáját, s ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette, más esetekben a taláros testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Sok dolga akadt a Házszabály értelmezéséért felelős bizottságnak is, ez hol az alkotmányügyi bizottság volt - mint például most is -, hol pedig önálló ügyrendi bizottságként működött. Számos általános érvényű állásfoglalás segíti az eligazodást a szabályok között. Végül voltak olyan problémák, amelyek megoldására a házbizottság készített állásfoglalást.
Már az előző ciklusban fölmerült annak szükségessége, hogy készüljön olyan házszabály-módosítás, amely orvosolja az alkotmányos mulasztásokat, beemeli a szabályok közé az ügyrendi és házbizottsági állásfoglalások egy részét, és kijavítja az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem igazán szerencsésnek tűnő rendelkezéseket. Akkor elkészült és az Országgyűlés elé került egy tervezet, amely azonban végül nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.
Ebben az évben Szili Katalin elnök asszony ösztönzésére újraindult a munka. Ennek során el akartuk kerülni a korábbi fiaskót, s ehhez - szintén elnök asszony kezdeményezésére - a képviselőcsoportok vezetői adtak segítséget. Az ő megegyezésük alapján szakaszokra bontottuk a joganyag áttekintését két szempont szerint. Először is az alkotmányos, illetve törvényes mulasztásokat gyűjtöttük össze. Másodszor ezek közül kiválogattuk azokat, amelyekben teljes volt az egyetértés, vagy valószínűsíthető volt, hogy ki tudjuk alakítani a konszenzust. Ez utóbbi persze nem volt könnyű, hónapokig tartó egyeztetésre volt szükség.
Az előttünk fekvő határozati javaslat ezeket az elemeket tartalmazza, azzal az elhatározással, hogy egy következő szakaszban újból nekilátunk, és kísérletet teszünk a még fennmaradó alkotmányos mulasztások orvoslására, illetve néhány, a parlamenti munkát segítő módosítás kidolgozására.
Mik tehát a mostani javaslat legfontosabb elemei? Az indítvány 1. és 2. §-ai fő szabályként a képviselőcsoport alakításához szükséges létszámot 10 főben határozzák meg. A javaslat - figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatára - speciális rendelkezésként biztosítja az olyan párt képviselőinek frakcióalakítási jogát is, amely a választásokon elérte a választópolgároknak a parlamenti bejutáshoz szükséges több mint 5 százalékos szavazatát, de nem szerezte meg a képviselőcsoport alakításához szükséges 10 mandátumot, feltéve, hogy e párt valamennyi, listán mandátumot szerzett képviselője csatlakozik az ily módon létrejövő képviselőcsoporthoz. Ezzel összefüggésben a frakció akkor szűnik meg, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken, illetve ha speciális szabályok szerint alakult frakció, akkor annak alakuláskori létszáma alá csökken, kivéve, ha a kieső képviselő helye a listás mandátum betöltésére vonatkozó törvényi rendelkezések szerint pótolható.
A javaslat gondoskodik a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénynek az országgyűlési közvetítésekkel kapcsolatos végrehajtásáról, a televíziós közvetítési rend és az internetes közvetítés egységes elvek szerinti szabályozásáról. Ennek egyik elemeként az Országgyűlés elnökéhez telepíti a nem kötelezően közvetítendő bizottsági ülések kijelölését azzal, hogy e kérdésben előzetesen ki kell kérni a házbizottság véleményét.
(13.40)
A javaslat melléklete szerint a plenáris és a kijelölt bizottsági ülések zártláncú rendszeren keresztül kerülnek közvetítésre. A nem kijelölt bizottsági ülésekről a sajtó az eddigi rend szerint adhat tájékoztatást.
Rendezi a javaslat az állandó bizottságok megalakulására, összetételére vonatkozó kérdéseket. Alapelvként határozza meg, hogy a bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, és azt is, hogy az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia. Ez a két elv azonban nem mindig érvényesülhet együtt, ezért a javaslat két kisegítő szabályt tartalmaz. Az egyik szerint a létszámaránytól egy bizottsági tagsági helyet meghaladó eltéréshez a jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. A másik szerint pedig a bizottsági ülésen az adott bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője vagy az általa megbízott képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
A javaslat rendezi a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos alkotmányos mulasztást, így a független képviselők bizottsági helyeit illető kérdést. A javaslat a képviselői mandátum egyenlőségének elve alapján biztosítja a függetlenek visszahívását is oly módon, hogy ezt házbizottsági konszenzushoz köti. A független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését az általa benyújtott és a kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslatról, feltéve, ha a kezdeményezést legalább tíz képviselő írásban támogatja. Továbbá a javaslat a függetleneknek biztosítja a jogot az általános vitában a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőkkel együtt történő felszólalásra.
A hatályba lépést követően a független képviselőknek is joga lesz indítványozni a Házszabály értelmezését, illetve a Házszabálytól eltérés esetén az elsőként szólásra jelentkező képviselő is szót kap. A javaslat a vizsgálóbizottságok tekintetében csak az összetételre és az elnöki tiszt betöltésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatos, az Alkotmánybíróság által is hiányolt rendelkezések megalkotása további ötpárti egyeztetéseket igényel.
A javaslat fontos elemei még a vezérszónoki rendszer bevezetése, a felszólalási időkeretek minimumának meghatározása. Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás elrendelése, ha azt bármelyik képviselőcsoport a házbizottság ülésén kezdeményezi. A felszólalási időkeret meghatározásakor a javaslat különbséget tesz az általános vita, a részletes vita, a kivételes eljárás és a vezérszónoki felszólalás között, kiemelten kezelve az alkotmány és más fontos döntési javaslatok vitáját.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő határozati javaslat bírja mind az öt képviselőcsoport támogatását. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója teljes egyetértése jeleként nem kíván vezérszónokot állítani a vitában. Az előterjesztők kérik, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg és fogadja el a javaslatot. Felmerülhetnek persze, és tudomásunk szerint fel is merültek olyan kérdések, amelyeket szintén a Házszabályban kellene rendezni. Azt javasoljuk, hogy ezeket ne ezen előterjesztés részeként módosító indítványok benyújtásával próbáljuk megoldani, hiszen jövő év elején folytatódik a munka. Olyan fontos témákról kell majd tárgyalnunk, mint az ülésezési rend vagy a vizsgálóbizottságok kérdése. Tekintsük át majd akkor az önök által felvetett kérdéseket is, de először legyünk túl ezen a feladaton.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
