DR. PUSKÁS TIVADAR
DR. PUSKÁS TIVADAR
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ma a véradók napja van. 2006-ban 442 296 véradó biztosította a több mint 11 ezer véradó eseményen a hazai vérellátáshoz szükséges 500 ezer egységnyi vért.
A véradás olyan cselekedet, amely a másokon való segítés egyik legnemesebb formája, hiszen saját testének egy részét ajánlja fel a véradó embertársa gyógyulása érdekében. A véradás olyan felajánlás, amely általában nem egy adott személynek, hanem a bajba jutott embernek szól. Felebaráti cselekedet a szó igazi értelmében. Segítsünk hát a bajbajutottakon, és becsüljük meg a segítőt!
A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. Magyarországon 1986 óta november 27-e a véradók napja. 2004 óta a Nemzetközi Vöröskereszt, a Véradó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége és az Egészségügyi Világszervezet közös ajánlása alapján június 14-e a véradók világnapja.
1868-ban e napon született Landsteiner osztrák származású patológus, aki az AB0 vércsoportrendszer felfedezője. Munkásságának eredményeképpen kezdődött a vérátömlesztés, a transzfuziológia modern korszaka.
A görög és római költők már a Krisztus előtti időkben írtak arról, hogy a fiatalok vére az idősebbekre serkentő hatással van, sőt felmerült, hogy a vért az elöregedettek ereibe öntsék. 1628-ban Harvey felfedezte a vérkeringés törvényszerűségeit. Denis francia professzor birka verőerét kötötte össze egy betegével. Az első, emberből emberbe történő vérátömlesztést Blundell végezte 1819-ben. A beavatkozások szaporodtak, de a vércsoportok felfedezése előtt a balsikerek magas száma mai tudásunk szerint érthető.
A magyar orvosi irodalomban 1861-ben találjuk az első feljegyzést a vérátömlesztésről, az Orvosi Hetilap 1861-es 50. számában. Az első magyar transzfúziót Brandt végezte a kolozsvári kórodában 1873 áprilisában.
Hosszú volt az út addig, amíg a vérátömlesztés, a gyógyítás rutintevékenységgé vált. A XX. század második felétől egyre több a vérigény, s egyre többen felismerik, hogy a véradással másokon segíthetnek. A segítés a KDNP-nek alapszemlélete. Segít és szolgálja a hazát.
2007. február 26-án egy interpellációmban vizitdíjmentességet kértem a harmincszoros véradóknak. A segítőket mindenki segítette, hiszen a későbbi törvénymódosítás mentességet biztosít számukra. E szellemiséget kérem képviselőtársaimtól a most következő szavazásnál is: az ország segítőinek, a Vöröskeresztnek, az Országos Mentőszolgálatnak a kért támogatást szavazzák meg!
Befejezésül egy szombathelyi sebészorvos versét szeretném felolvasni, tisztelegve a véradók mindennapi hősiessége előtt. Smidt Lajos: Kellett a vér. “Éjfélre járt már, amikor / a telefon csengett, / és a mérhetetlen csendet / darabokra törte. / A cipőgyárban éppen / akkor sok munkás / dolgozott, amikor nullás / vért kért egy hang / esengve. / Hat kéz állt meg / egyszerre és három / ember kerékpáron / repült a kórház / felé. / Nem látták ők / senki arcát, / de érezték: / életharcát / vívja valaki. / Kellett a vér. / S ömlött a vér / érből érbe, / pedig tudták, / nem jár érte / más, csak köszönet. / Hősök voltak / ők, nemesek. / S nem történt más, / csak kevesebb / cipő lett az éjen... / Azért, hogy egy / ember éljen.”
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
