VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A területfejlesztés és a vidékfejlesztés meggyőződésem szerint az esélyteremtés politikája. Nagyon nem mindegy azonban, hogy kik kapnak esélyt, és az sem mellékes, hogy olyan esélyt kapnak-e, amivel valóban élni tudnak, amivel valóban képesek fordítani a sorsukon.
Mielőtt ennek a részleteiről beszélnék, talán nem haszontalan néhány szóban áttekinteni, mi is történt e téren az elmúlt közel két évtizedben hazánkban. A rendszerváltás után a területfejlesztést a települések hatalmas fejlettségbeli lemaradásai következtében a településfejlesztés uralta. A szükséges források hiánya miatt a kilencvenes évek közepére a tíz évvel korábbi képlet éledt újra: a kiszolgáltatott, saját fejlesztési forrással nem rendelkező települések, térségek lobbiereje, kapcsolatai határozták meg, hogy miben és mennyi fejlesztési forráshoz juthatnak hozzá. Ráadásul a forráselosztás súlypontja a központi szervek monopóliumává vált. Ismét versengtünk a fejlesztési forrásokért, amiben a területfejlesztési törvény sem hozott érdemi változást. A helyzet csupán annyiban módosult, hogy a politikai kapcsolatok szerepe tovább nőtt mind a megyei területfejlesztési tanácsokban, mind a központi pályázati alapoknál.
A törvény 2000-es módosítása a politika gyarmatosító törekvéseit tovább erősítette, a kistérségi menedzseri rendszer pedig a helyi fejlesztési igényeket az akkori kormánypártok politikai kiszolgáltatottjaivá tette. Mi, liberálisok már ekkor hangsúlyosan felhívtuk a figyelmet erre, amit a kormányváltás után meg kellett ismételnünk, hiszen kétségkívül továbbra is maradtak politikai megbízottak a rendszerben. Ez annak ellenére történt így, hogy a jelen felé haladva a fejlesztéspolitika forrásai, lehetőségei és kockázatai nagyságrendekkel nőttek.
Az európai uniós csatlakozás új helyzet elé állított bennünket, aminek első rövid szakaszát a tanulás időszakaként jellemezhetjük. A második, immár teljes ciklust jelentő szakasz előkészítésekor többségben helyes irányba léptünk, nőtt a decentralizált források aránya, érdemi előrelépés történt az irányító hatóság működésében, a pályázatok elbírálásában, az ebben kiemelt szereppel bíró pártatlanságot és szakértelmet biztosító összeférhetetlenségi szabályokban, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a tájékoztatás kérdésében. Az első lépések tehát jók voltak. Miként nagyon helyesek azok az elmúlt hetekben megfogalmazódott újabb intézkedések is, amelyek immár nemcsak a központi irányítás, hanem a területi szereplők, a kistérségek szintjére vonatkoznak.
Az ország kistérségeiben több állami szereplő is foglalkozik a pályázatok előkészítésével, segítésével, ezek azonban alig láthatók a magánszemélyek, a közösségek, a civil szervezetek vagy a gazdasági szereplők számára, legfeljebb a pártokhoz szorosan kötődők vagy az önkormányzatok látják őket. A párhuzamos hálózatok ráadásul az erőforrások pazarlását eredményezik. Nagyon helyes törekvés tehát a hálózatok átszervezése egy egységes, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti rendszerébe integrált új szervezet létrehozásával. Ez azonban csak akkor lehet hatékony, ha az összes meglévő hálózatot magába olvasztja; ha látható, vagyis nem eldugott, nem hátsó irodákban működik; ha nemcsak az önkormányzatok igényeire koncentrál, vagyis független az önkormányzatoktól és társulásaiktól; ha közvetlenül elérhető minden érintett számára; ha technikailag megfelelően felszerelt, és a nyitva tartás ideje valóban illeszkedik a felhasználók igényeihez. Különösen fontos feladat emellett a politika, a pártok gyarmatosító törekvéseinek tudatos és eredményes korlátozása, ami szoros végzettségbeli és összeférhetetlenségi szabályok előírását kívánja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Számomra nagyon fontos, hogy a hosszú helyben járás után végre léptünk és jó irányba léptünk, de ennek valódi hatása a területi politikában csak akkor lehet, ha tovább is lépünk, ha nem állunk meg az első lépések után. Egyértelműen, bátran, határozottan, mert csak így lesz az esélyteremtés nyertese a társadalom és az ország egésze.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)
