ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy a család és a házasság kérdését Lukács képviselőtársam nagyon nyomatékosan kifejtette. A másik pedig az, hogy valóban az alkotmánynak, annak passzusainak maga ez a törvénytervezet meg tud-e felelni. Nekem is kételyeim vannak.
Ahogy a képviselő asszony elmondta, trend egyébként Európában az élettársi viszony alakítása. Kérdés, hogy maga ez a törvény rendezi-e a valós élettársi viszonyt, ami a házasság és család szerepe helyett fogalmazódik meg számos országban, és egyre több példa van rá, hisz magának a házasságkötésnek a kora, a gyermekszülés, gyermekvállalás kora is kitolódik, és tapasztalható az, hogy élettársi kapcsolatban is meg lehet találni ugyanazt a boldogságot, örömöt, amelyet adott esetben egy házasságon belül.
De a nagy kérdés tulajdonképpen az, ön is nagyon gyorsan felsorolt 10-12 fajta különböző kifogást, és Herényi Károly is elmondta, hogy legalább 140 különböző törvényt kellene módosítani, valóban magát a Ptk.-t is és egyéb más törvényeket is, itt értem a nyugdíjtörvényt, a vagyonszerzést, annak az elosztása, megosztása adott esetben, eltartási szerződések kérdése; és az is felboríthatja egyébként, mert nagyon sokan lehet, hogy az eltartási szerződésből, ami tulajdonképpen egy nagyon kemény megkötöttséget is von maga után, vonhat maga után, ha valóban a bírói gyakorlatban is úgy értelmezik, hogy lehet, hogy pont ebbe az irányba fognak elmenekülni majd. Hisz Mécs Imre is a szeretetről beszélt, amikor két idős ember egy lakásban él, lehet, hogy nincs testvéri, rokoni kapcsolat közöttük, de mégis együtt élnek, és szeretetre, boldogságra vágynak az életükben, és lehet, hogy majd pont egy eltartási szerződés helyett tulajdonképpen maguk is úgy gondolkodnak majd, hogy élettársi kapcsolatot kívánnak alakítani, ami lehet, hogy egyszerűbbé teszi, ha a törvények ezt maguk nem rendezik teljes mivoltukban.
Én is furcsának tartom, hogy ez ennyire gyorsan került a parlament elé. Gusztos Péter képviselőtársam csóválja a fejét. Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan törvényt rángattak a parlament elé, amiben sem a közvélemény, sem pedig a különböző szervezetek nem tudták megfelelőképpen kifejteni a véleményüket. Itt föltenném majd a kérdést, hogy mondjuk, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete mit szól ehhez a tényhez. És teljes egészében különválasztanám én is egyébként a különneműek élettársi kapcsolatát és az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Tehát teljes egészében külön kellene választani.
A képviselő asszony is erre próbált érveket felsorakoztatni. Maga az élettársi kapcsolat különneműek között sincs teljes egészében törvényileg rendezve, itt értem az öröklést, nyugdíj kérdését, özvegyi nyugdíj kérdését, lehetne nyugodtan sorolni. És számos, millió és egy bírósági per tulajdonképpen éveken keresztül húzódik pont amiatt, mert maga az élettársi kapcsolati törvény nincs teljes egészében rendezve.
És tényleg, valóban meg kell vizsgálni azt, hogy az alkotmányunk és ez a törvénytervezet mennyire kompetens egymással, mert ha önmagában az alkotmány szigorúbban fogalmaz, mint amit most ezzel a törvényi módosítással kívánunk elérni, akkor az önmagában alkotmánysértő. Tehát magát az alkotmányosságot, vagyis az alkotmánysértő mivoltát kellene először is helyre tenni ahhoz, hogy valóban törvényt lehessen alkotni, mert ha alkotunk egy törvényt, és az alkotmányellenes, utána az Alkotmánybíróság is tulajdonképpen vissza fogja dobni, úgy, ahogy számos példa van erre az elmúlt időszakból, hogy hány alkotmánysértő törvényt alkotott meg maga a parlament, és az Alkotmánybíróság sorra-rendre visszautalta a parlament elé, és újra le kellett a vitát folytatni, és adott esetben új törvényt kellett alkotni.
Én is elhamarkodottnak tartom, mert ha valóban megközelítőleg 140 törvényi helyen és különböző törvényeknél változtatni kell, akkor sokkal komolyabb előkészítést kellene erre mindenképpen tenni. Sokkal komolyabban kellene megvizsgálni és számadatokkal alátámasztani, hogy ma Magyarországon milyen trendek alakultak ki; házasság, élettársi kapcsolat, gyermekvállalás, és lehetne sorolni.
És ami az egészben a legborzasztóbb, hogy a parlamentben most már tényleg évek óta mondom magam is, mintha most kezdenénk rádöbbenni a demográfiai válságra. Tehát ha már Ptk.-t módosítunk, ha már élettársi kapcsolatnak a kérdését próbáljuk meg rendezni, talán foglalkozni kellene a demográfiai kérdéssel is. Ön az előbb kritikát fogalmazott meg Kontur Pál képviselőtársammal szemben, hogy ennek nincs itt a helye. Minden egyes törvényalkotásnál azt mondjuk, hogy ezt nem ez a törvény tárgyalja, ezt a másik törvény tárgyalja. De ha soha nem próbáljuk meg az ország állapotát, helyzetét összefüggésében vizsgálni, akkor minden egyes törvényalkotásnál tulajdonképpen valószínűsíthetően nem biztos, hogy azt a célt fogjuk elérni, amit a törvény megfogalmazásával kívánunk.
Én is szeretném kérni Gusztos Pétert és az SZDSZ azon képviselőit, akik olyan vehemenciával támogatják magának ennek a törvénynek a megalkotását, hogy valóban adjunk időt, lehetőséget arra, hogy egy komoly vizsgálat és egy komoly anyag készüljön el a parlamenti képviselők számára is, amelyben a különböző tendenciákat be lehet mutatni, amelyben a hatásait, későbbi hatásait is be lehet mutatni. Lehet most azt mondani, hogy igen, rendezzük ezt a kérdést. Tessék nekem megmondani, ha sikerül és mindent sikerül rendezni, mi lesz ennek a nyugdíjvonzata! Mert onnantól fogva az özvegyi létet is, ha élettársi viszonyt házasságként kíván ön tekinteni, akkor az özvegyi létet is tulajdonképpen fel kell vetni utána már. Annak meg viszont igenis van a nyugdíjra egész komoly hatása.
Tehát azt kérem önöktől mindenképpen, hogy ha egy ilyen ügy idekerül, akkor nézzük meg, hogy valóban mi Magyarországon a jelenlegi helyzet, mi Európában a jelenlegi helyzet, és próbáljuk meg úgy rendezni a törvényekkel ezeket a dolgokat, hogy valóban ne a házasság intézménye sérüljön. Ha meg már a fiatalok, mondjuk, nem kívánnak házasságot kötni, hanem élettársi kapcsolatban kívánnak élni, akkor ott rendezzünk nagyon komolyan minden biztosítékot és hátteret arra, hogy azokkal a jogintézményekkel tudjanak rendelkezni, mint a házasság keretein belül. Annak ellenére, ahogy Lukács képviselőtársam is elmondta, hogy jelen pillanatban alkotmányellenes, ha ezt a törvényt így próbáljuk megfogalmazni.
Tehát én arra kérek mindenkit, hogy nyugodtan, türelemmel. És itt jön be a svájci példa, amikor mi le akarjuk járatni a népszavazás kérdését, Svájcban, ha megnézzük, komoly törvény-előkészítésnél hihetetlen sok időt hagynak arra, hogy valóban az állampolgárok, különböző szervezetek is a véleményüket ki tudják fejteni. És amikor az összes állampolgárt érintik, hisz ezek a törvények olyanok, amelyek valóban minden állampolgárt érintenek pró és kontra, negatív vagy pozitív irányba, abban az esetben a népszavazás intézményével is elég sűrűn élnek, mondjuk, Svájcban. Lehet nyugodtan azt mondani, hogy 12 hónap alatt talán 12 népszavazás is előfordul a svájci törvényhozásban.
És talán Magyarországon is erre kellene sokkal több időt szentelni, nem pedig pár hét alatt egy törvényt lezavarni, és utána, ha szembesülünk különböző problémákkal, amelyek a törvényből adódóan más törvényeknél újabb törvénykezést kell hogy maga után vonjanak, akkor utána idecitáljuk a parlament elé, és fércelünk állandó jelleggel, és önmagát, magát a problémát teljes egészében nem fogjuk tudni megoldani.
Köszönöm a figyelmüket.
