GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. A Szabad Demokraták Szövetsége, a magyar liberális párt gyakorlatilag megalakulása óta küzd az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulásáért, a vallási, etnikai, nemi és szexuális kisebbségek, valamint a fogyatékkal élők és a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű állampolgárok irányában toleráns, a diszkrimináció minden fajtájától mentes, európai Magyarországért.
A teljes és minden honfitársunkra kiterjedő emberi és polgári jogegyenlőség megvalósulása érdekében az SZDSZ következetesen fellépett az ellen, hogy az állam bármilyen ürüggyel beavatkozzon saját polgárainak magánéletébe, intim szférájába.
Számtalan alkalommal felhívtuk a figyelmet, hogy a Magyarországon élő szexuális kisebbségek jogegyenlősége nem biztosított, hogy a rendszerváltás első évtizedének pozitív változásait követően Magyarországon az európai és amerikai tendenciáktól eltérően nem folytatódott ezen kisebbségek jogainak kiterjesztése. Követeltük többször, hogy az élettársi kapcsolat fogalmát terjesszék ki az azonos nemű párokra is, majd felléptünk azért, hogy az élettársi kapcsolatban élők számára is garantáljuk a házastársakat egyébként megillető öröklési, tartási és egyéb jogokat.
Elöljáróban szeretném jelezni, hogy ez utóbbi kérdésben fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán vagy nem is elsősorban az azonos nemű párokról van szó. Kezdeményeztük, hogy törvényi garanciákkal biztosítsuk, hogy a munkahelyén szexuális irányultsága, orientációja miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Fontosnak tartottuk, hogy szülessen Magyarországon olyan törvény, amely kimondja, hogy mit tekint diszkriminatív eljárásnak, közvetlen és közvetett diszkriminációnak. Az előző parlamenti ciklusban megszületett ez az antidiszkriminációs törvény, amely definiálja a diszkriminációt, kimondja annak a tilalmát, kimondja a faji, nemi, szexuális orientáció szerint, egészségi állapot szerint, és hosszan lehetne sorolni azokat az eseteket, amelyek szerinti diszkriminációt tételesen definiálja és tiltja ez az antidiszkriminációs jogszabály, amely az előző ciklusban a parlament szocialista-szabad demokrata többsége által támogatott módon született meg.
Üdvözöltük annak idején azt az alkotmánybírósági határozatot is, amely kimondta, hogy az európai uniós jogharmonizáció keretében változzon meg a magyar büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusainak tartalma és néhol középkorias szóhasználata, mármint ami a homoszexuális emberekre vonatkozik. Az elmúlt évtizedben számos, egymástól gyökeresen eltérő tradíciójú és történelmű állam felismerte, hogy a modern szabad társadalom nem létezhet úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de továbbra is diszkriminálja a területén élő szexuális kisebbségeket.
Az azonos nemű párok immár szabadon, heteroszexuális polgártársaik jogait élvezve éppúgy házasodhatnak a liberális demokrácia hagyományos fellegvárának számító Hollandiában, mint éppen a vele szomszédos Belgiumban vagy a hazánkhoz hasonlóan posztkommunista Csehországban, vagy a hazánkhoz hasonlóan erős katolikus tradíciókkal rendelkező Spanyolországban, vagy éppen a Brit Nemzetközösséghez tartozó Kanadában, vagy az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének egyik fellegvárában, Massachusetts államban.
A szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztése mint társadalmi vitakérdés, mint politikai vitakérdés, mint emberi jogi vitakérdés többtucatnyi országban van a közbeszéd, a politika napirendjén Kolumbiától Izraelig, Írországtól Ausztrián át egészen Olaszországig. A Szabad Demokraták Szövetsége azt az álláspontot képviseli, hogy ez a kiterjesztő szemlélet polgárjogot kell hogy nyerjen Magyarországon is, ezért támogatunk minden olyan jogszabály-módosítást, ami ilyen irányba hat.
A liberálisok szerint nincs és nem is lehet részleges szabadság. Nincs és nem is lehet részleges tolerancia. A szabadság vagy mindenki számára létező, a mindennapok során és az élet minden területén át- és megélhető állapot egy országban, vagy pedig nem beszélhetünk róla igazán. Az SZDSZ szerint nincs és nem is lehet részleges tolerancia. Egy társadalom, egy ország vagy toleráns, és ebben az esetben valamennyi rendelkezésére álló eszközzel fellép a gyűlölet és a kirekesztés minden formája, megnyilvánulása ellen, vagy nem nevezheti magát modern, európai demokráciának. Meggyőződésünk, hogy hazánkban, Magyarországon nincs és nem is lehet helye a megkülönböztetésnek, irányuljon az bármely vallási, etnikai vagy éppen szexuális orientáció alapján leírható, körülírható kisebbség ellen.
Emlékezetes, hogy a nyáron bejelentette a liberális párt, hogy idén ősszel egy olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely a házasság intézményének kiterjesztését célozza meg, és mindazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű polgárok számára, amelyeket a jelenlegi házastársak élveznek. Elmondtuk, hogy egy szabad, demokratikus, európai jogállam jövője szerintünk csak akkor biztosított, ha valamennyi állampolgára számára képes garantálni a sérthetetlen magánélethez és az egyéni boldogsághoz való jogot. S megállnék egy pillanatra: ez a törvényjavaslat, amiről vitatkozunk, számszerűleg nagyobb részben érinti a heteroszexuális többséghez tartozó állampolgárokat, mint a szexuális kisebbségeket, de nyilván ebben a vitában nagyobb hangsúllyal fog ez utóbbi kör szóba kerülni, hiszen érzékenyebb társadalmi, politikai vitakérdésről van szó. Magam is ezen felszólalásomban ezért koncentrálok inkább erre. És ha erre koncentrálok, akkor el kell mondjam, hogy olyan magyar emberekről beszélünk, olyan magyar polgárokról beszélünk, amikor a modern politikai nyelvezetben LMBT-közösségként leírt kisebbségi közösségről beszélünk - ők a leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek, melegek közössége -, akik egy biológiai tulajdonságuk alapján számítanak egy kisebbségi csoportnak. Hiszen a modern tudomány álláspontja szerint veleszületett, genetikai alapon meghatározott hajlam az, ami meghatározza ezen kisebbséghez való tartozást. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz.)
Azt is tudjuk, hogy a fejlett társadalmakban a kutatások 5 és 8 százalék közé teszik azon emberek arányát, akik ehhez a kisebbségi körhöz tartoznak. Tehát leegyszerűsítve a kérdést, amikor erről vitatkozunk, akkor egyrészt arról vitatkozunk, hogy diszkriminálhatjuk-e minden huszadik magyar állampolgárt bizonyos veleszületett tulajdonsága alapján, és arról vitatkozunk, ha már itt tartunk, hogy adott esetben megtehetnénk-e ugyanezt, mondjuk, a szőke és kék szemű magyar állampolgárokkal, hiszen ők körülbelül ugyanilyen alapon sorolhatók be egy csoportba.
Az SZDSZ tehát saját szándéka szerint a legegyenesebb, legbátrabb és legőszintébb, egyben általunk legtisztességesebbnek tartott megoldást támogatta volna, ez pedig a jogkiterjesztésnek a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módja: a házasság intézményének a megnyitása. Ismert, hogy ez a javaslat nem élvezett támogatást még a koalíción belül sem. A liberális párt mindezzel együtt ezt a törvényjavaslatot, amelyről most beszélünk, jelentős előrelépésnek tartja és támogatja.
(12.40)
Jelentős előrelépésnek tartjuk, annyira, hogy azt gondoljuk, ennek az évtizednek az egyik legfontosabb emberi jogi döntése lehet, hogyha megszületik.
Azt gondoljuk, hogy ha a koalícióban ez az elhatározás megszületett, akkor az egy olyan elhatározás és egy olyan politikai döntés, amely valamennyi - akár a koalíciós többséghez, akár az ellenzékhez tartozó - képviselőnek, aki ezt a végszavazáskor támogatni fogja, egy büszkén vállalható, modern, európai politikai lépés és politikai döntés lesz, amely a jogegyenlőség és a jogkiterjesztés irányába hat.
2010-ben a szocialista-szabad demokrata koalíció reményeink szerint nyolcadik éve fogja kormányozni Magyarországot. Mi, liberálisok azt gondoljuk, hogy valamennyi, haladó módon gondolkodó baloldali és liberális politikusnak súlyosan szégyenére válna az, ha 2010-ben ugyanott tartanánk a szexuális kisebbségek jogi diszkriminációja versus jogegyenlősége kérdésének területén, ahol 2002-ben tartottunk. Ha nyolcévi kormányzás, majdnem egy évtizednyi kormányzás alatt egy magát a haladó európai, progresszív jogkiterjesztő hagyományokhoz soroló baloldali liberális kormánytöbbség nem képes, nem lenne képes változtatni ezeken az állapotokon, az bizony nagyon súlyos szégyen lenne.
Ezért üdvözöljük ezt a javaslatot, és természetesen arra kérjük ellenzéki képviselőtársainkat is, hogy fontolják meg ennek a támogatását. Köszönöm szépen a szót.
