JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Egy, a modern társadalmakban már megoldott probléma megoldására vállalkozik a javaslat azzal, hogy létrehozza és rendezi az élettársi kapcsolat bejegyzésének lehetőségét. Az elmúlt évtizedekben Európa szinte valamennyi államában, így Magyarországon és persze más földrészeken is szembesülni kellett azzal a társadalmi ténnyel, hogy azt a házasságon alapuló családmodellt, amelyre a családjogi rendszer épül, egyre kevesebben választják követendő példaként. A Statisztikai Hivatal 2001. évi adataiból kitűnik, hogy Magyarországon a hetvenes évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt. A 2001. évi adatok szerint ez az arány 9,5 százalékra, 2005-re 12,2 százalékra emelkedett.
Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5 százalékról 2000-re 4,7 százalékra, 2006-ra pedig 4,4 százalékra csökkent, és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Az élettársi kapcsolatok növekedése a házassági kapcsolatok rovására olyan társadalmi tendencia, amelyre a jogalkotásnak tekintettel kell lennie. Mindezek mellett megjelent az azonos neműek partnerkapcsolatának jogi rendezettsége iránti igény is.
Eredetileg a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozására a 2010-ben hatályba lépő új polgári törvénykönyv keretében került volna sor, de az élettársak jogi helyzetének rendezése sürgetőbb és fontosabb, mint hogy ezzel meg lehetne várni egy ilyen nagy terjedelmű kodifikációs munka végét.
Az új kódex előkészítése során az érintett civil szervezetek bevonásával széles körű társadalmi vita zajlott le az új jogintézmény bevezetésével kapcsolatban, amelynek keretében érkezett számos észrevételt a javaslatban szabályozott új jogintézményre vonatkozó rendelkezések megfogalmazásánál is figyelembe vettünk.
A továbbiakban a javaslat leglényegesebb rendelkezéseinek az ismertetésére szorítkozom. Az új jogintézmény lehetővé teszi, hogy minden nagykorú személy élettársi kapcsolata nyilvántartására tarthasson igényt. A bejegyzett élettársi kapcsolatra mögöttesen a házasságról, a családról és a gyámságról szóló ’52. évi IV. törvény rendelkezései alkalmazandók. Ezzel a javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi jogintézményként ismeri el. Ennek megfelelően a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre azzal, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak 18. életévét betöltött személy létesíthet.
A jogintézmény a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálás a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között is vagyonközösséget keletkeztet, de természetesen az élettársak is megállapodhatnak ettől eltérően. Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bejegyzett élettársak lakáshasználatának rendezésére és az élettársak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségére a házasságra vonatkozó szabályok irányadók.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására irányuló szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a javaslat a felek közös megegyezése esetén és kiskorútartásra jogosult gyermek hiányában a bírósági eljárásnál rugalmasabb és gyorsabb közjegyzői eljárásban is lehetőséget ad a megszüntetésre. A javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe, és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének a gyermekét a másik örökbe fogadja. Azoknak az országoknak a többségében, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat jogilag szabályozott, sincsen teljes körű lehetőség a regisztrált partnerek számára gyermek közös örökbefogadására.
A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése szükségessé teszi az anyakönyvi szabályok módosítását, kiegészítését is. Az anyakönyvi jogszabályok módosítása körében a javaslat a házassághoz hasonlóan rendelkezik a bejegyzést megelőző eljárás részletes szabályairól, a bejegyzés törvényes előfeltételeinek igazolásáról, az anyakönyvvezető feladatairól, a hatásköri és illetékességi szabályokról, valamint magáról a bejegyzett élettársi kapcsolatot keletkeztető akaratnyilvánításról.
Speciális szabályozást igényel a külföldi elemet is tartalmazó eljárás. Ilyen, ha a felek vagy azok egyike nem magyar állampolgár, vagy magyar állampolgár külföldön kívánja élettársi kapcsolatát bejegyeztetni. A javaslat megteremti az új közhiteles nyilvántartás, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve bevezetésének jogi kereteit, ezen belül rendelkezik arról, hogy milyen adatok, adatváltozások szerepeljenek benne. Biztosítani kell egy új típusú anyakönyvi okirat - “Kivonat a bejegyzett élettársak anyakönyvéből” című - kiállításának a lehetőségét is. A későbbiekben a bejegyzett élettársak ezzel az okirattal tudják bármilyen eljárásban igazolni élettársi kapcsolatuk létrejöttét, illetve annak megszűnését is. Az anyakönyvi módosítások között a javaslat szabályozza továbbá az élettársi név fogalmát és az élettársi név megváltoztatásának lehetőségeit is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet hatálybalépése 2009. január 1-je. Az egyéves felkészülési időt egyrészről az adminisztratív előkészítés, az anyakönyvi okmányok elkészítése, másfelől a megfelelő jogi háttér kialakítása indokolja. A javaslat általánosan kívánja egyértelművé tenni, hogy ahol jogszabály a házastársakra vagy a házasságra vonatkozóan állapít meg jogokat vagy kötelezettségeket, azokat a szabályokat a bejegyzett élettársakra, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatra is érteni kell.
(12.20)
A teljes jogrendszeri koherencia érdekében a törvény hatálybalépéséig a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogszabályi hátteret is meg kell teremteni. Ennek érdekében minden olyan jogszabály tekintetében, amelyben a házastárs, házasság, házaspár, özvegy, elvált, s a többi szó szerepel, el kell dönteni, hogy az adott szabály a bejegyzett élettársakra is akalmazható-e, és ennek megfelelően a jogbiztonság érdekét szem előtt tartva, egy külön törvényben módosítani kell az érintett jogszabályokat.
A javaslat szerint bevezetendő új jogintézmény nem érinti azoknak az élettársaknak a jogait, akik kapcsolatuk hivatalossá tétele nélkül kívánnak továbbra is élni. Rájuk azok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az élettársak számára ma is biztosítanak a különböző jogszabályok.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársak! Kérem önöket, hogy a javaslatot tárgyalják meg, és amennyiben úgy gondolják, módosító indítvánnyal próbálják meg javítani, és fogadják el.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
