DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor annak idején, 2000 őszén az Orbán-kormány beterjesztette a tisztelt Ház elé ezt a törvényjavaslatot, figyelembe vette azt a több mint tízéves előkészítő munkát, amit az előző magyar kormányok ezen a téren végeztek, és az európai uniós törekvéseket, adatokat, információkat is, és így lépett hatályba 2001. január 1-jén az úgynevezett pontrendszerről szóló törvény, illetőleg az ennek végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet. Ez a törvény akkor egyéves próbaidőszakot írt elő, gyakorlatilag egy ponttal javasolta büntetni a szabálysértést elkövetőket, és egy év után felülvizsgálatot írt elő ez a törvény. Ez a felülvizsgálat nem történt meg az előírt határidőre, hanem csak 2004 tavaszán született egy kormányrendelet, ami három ponttal “jutalmazta” a szabálysértést elkövetőket, differenciált módon.
Az előterjesztő, illetőleg az előttem szóló képviselőtársam is idézte a szörnyű, borzalmas adatokat, a magyar utakon történt balesetek áldozatait, sérültjeit sorolta fel. Én azt gondolom, hogy valóban tenni kell azért, hogy ez a szörnyű tendencia megálljon. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ebben a törekvésben támogatja a kormány javaslatát.
De szeretném azt is hangsúlyozni, hogy ez a pontrendszer, ez a szigorítás nem egyedüli csodafegyver, itt nagyon sok tényező játszik szerepet, úgymint az utak állapota, a személygépkocsik állapota, a gépkocsivezetők morálja, a rendőrség hozzáállása, lesz-e, van-e elég rendőr az utakon, vannak-e olyan eszközök, amelyekkel tudják ellenőrizni a sebességhatárok betartását, vagy azt ki tudják-e szűrni, hogy a jobbról előzők - ami egy nagyon nagy baleseti ok - megkapják méltó büntetésüket. Tehát hangsúlyozom, hogy ez egy nagyon összetett feladat, amelynek egyik komponense, egyik összetevője a pontrendszer szigorítása, amit támogatunk.
Ami pedig a részleteket illeti, engedjék meg, hogy amellett, hogy üdvözöljük a jogalkotói szándékot, néhány tényezőre fölhívjam a figyelmet. Ez a törvényjavaslat megítélésünk szerint a szükségesnél lényegesen szigorúbb pontrendszert javasol bevezetni. A ponthatárok egységes, három ponttal történő felemelése, a jelenleg hatályos hét ponthoz képest a tízpontos büntetés mintegy másfélszeres, míg az egyes szabálysértéseknél a jelenlegi három, illetve egy ponthoz képest kétszeres, illetőleg háromszoros súlyosbítást jelent.
Mindamellett ugyanakkor megszűnik a pontok közötti jelenlegi arány, amit én nagyon veszélyes tendenciának tartok, hiszen míg a hatályos szabályozás szerint egy enyhébb szabálysértés és egy súlyos bűncselekmény megítélése a pontrendszerben hétszeresen adható pontszámkülönbözetben nyilvánul meg, addig ez a javaslat szerinti pontszámokkal háromszorosára csökkenne. Jelenleg az enyhébb szabálysértés egy ponttal, míg a súlyosabb bűncselekmény hét ponttal szankcionálható. A javaslat szerinti emelkedéssel ezek négy, illetőleg tíz pontra változnak. Hogy egy konkrét példát is mondjak: egy vezetés közben kihangosító nélküli mobiltelefonálás és egy cserbenhagyás között mindenképpen indokolt megtartani a magatartások súlyossága közötti arányt a pontrendszerben is, így nem támogatható az a mechanikus megoldás, amely egységesen rendeli emelni a pontszámokat, mellőzve az arányok vizsgálatát.
Ugyanezen okfejtés mentén nem világos, logikátlannak tűnő az utánképzésen való, önkéntes részvételt követő pontcsökkenés határainak és mértékének módosítása. Ennek okán a mértékek önkényes megemelése megfelelő indokolás hiányában nem támogatható.
A törvényjavaslat a szabálysértések esetében kizárólag általános keretként határozza meg a kiszabható pontokat, a részletes pontszámokat kormányrendelet határozza majd meg. Eszerint a törvényjavaslat a közlekedési szabálysértések miatt kiszabható pontok számát legalább egy, legfeljebb hat pontban állapítja meg, így tehát a kormányrendelet megalkotásánál kell különös figyelemmel lenni arra, hogy arányosan kerüljenek megállapításra az egyes büntetőpontok, figyelembe véve a társadalomra ténylegesen veszélyt jelentő közlekedési magatartásokat.
A Magyar Autóklub jogi bizottsága is arra hívja fel a figyelmet, amely szerint a közlekedési előéleti pontrendszerrel összefüggő jogszabályok szigorítását indokoltnak látja, de csak a könnyen, egyértelműen bizonyítható és kizárólag az úgynevezett kiemelt közlekedési szabálysértések esetén.
Véleményünk szerint a javaslat által megcélzott módosítás szükséges, a jogszabályok módosítása azonban pontosabb, alaposabb előkészítést, hatásvizsgálatot és egyeztetést igényel.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt a kérdést, tehát a közúti közlekedés biztonságát, a közlekedők biztonságát nemzeti ügynek tekinti, ezért hajlandó az együttműködésre. Fontosnak tartja azt, hogy ne csak a kétharmados törvényekben - amiben van egy megegyezési kényszer - legyen megegyezés, egyeztetés, hanem ebben a kérdésben is. Én bízom benne, hogy az általam benyújtott módosító indítványokat és a képviselőtársaim által benyújtandó módosító indítványokat meg tudjuk vitatni, jobbá tudjuk tenni, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a közúti közlekedés áldozatainak száma, és nőjön a közúti közlekedésben részt vevők biztonsága.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
