JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szép hosszúra nyúlt ennek a viszonylag rövid törvénynek az általános vitája. Mégis az általános vitában néhány olyan gondolat is elhangzott, amelyhez úgy gondolom, hogy mindenképpen hozzátennivalóm van a kormány képviselőjeként.
Az első megjegyzés, amivel foglalkozni szeretnék, hogy valójában kiket is sújt ez a pontrendszer, ha mondhatom így. Azokat sújtja, akiket tetten érnek, és akikkel szemben eljárnak. Ugyanakkor szeretném önöknek mondani azt is, hogy úgy, ahogy önök is elmondták a vitában, nem maga ez a pontrendszerről szóló törvény az, ami például a tettenérést segíti. De ha - mondok egy számot - kétezer automata traffipaxot kirakunk az országban, és automatikusan, úgy, ahogy Európa sok más országában ezeket kiértékelik, az azon nyomban azt fogja jelenteni, hogy és még kétezer helyen vizsgálja a hatóság, hogy betartják-e a közlekedési szabályokat.
Arra a megjegyzésre, hogy a társadalom erőszakossága megjelenik az utakon is, illetve a társadalom békéje iránti igény, a képviselő úr felszólalásában, hogy miért nem jelenik meg az utakon, erre nézve szerintem minden közlekedőnek van valamilyen észrevétele pró és kontra. Egy dologban biztosak lehetünk, hogy a közúti közlekedésben a jó viselkedés jutalma nem más, mint a balesetmentes, gyors célba érkezés. Ez önmagában is a mai Budapesten például már egy szép sikernek számít, úgy gondolom.
Ugyanakkor az is egy ténykérdés, hogy a meglévő rossz pontok törlése, amelyet a képviselő úr hiányolt, valójában megtörténik, hiszen azt mondja a javaslat, bizonyos idő eltelte után ezek törlődnek. Sőt, aki úgy gondolja, hogy túl sok pontja van, és nagy kockázatot vállal, például amit Hankó Faragó úr említett, hogy bevonásra kerülhet a jogosítványa, az tehet annak érdekében, azon kívül, hogy szabályosan vezet a jövőben, hiszen akkor nem kap pontokat, tehet maga is, elmehet, és egy kis utánképzéssel a pontszámokat csökkentheti. Ezt szabályozza ez a javaslat.
Fölmerült, hogy a pontok nagyon szigorúak. Ez igaz. Ez igaz, és mondanám is önöknek, hogy például segítségnyújtás elmulasztása jogosítvánnyal csak egyszer lehetséges, mert a következő alkalommal, ha előfordul, már bevonják. Közúti veszélyeztetés szintén csak egyszer lehetséges. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban szintén csak egyszer lehetséges. Járművezetés tiltott átengedése vagy cserbenhagyás szintén csak egyszer lehetséges. De nyilván abban pontosan egyetértünk mindnyájan, hogy ezekből még az az egy is sok. Vagyis a következő alkalommal már 20 pont lenne, akkor pedig bevonásra kerül a jogosítvány. Ugyanígy azt tudjuk mondani, hogy a közúti baleset gondatlan okozása 7 ponttal gyakorlatilag kétszer lehetséges. Tehát ezek indokolt és nagyon szigorú pontok. Kell mondanunk nekünk, parlamenti képviselőknek is valamit arra nézve, hogy mi az, ami tolerálható az utakon, és mi az, ami nem tolerálható.
Azt gondolom, hogy ez a javaslat a tolerálhatóság szintjét elég jól rögzíti. Ugyanakkor egyetértek a vitában más hozzászólók által elmondottakkal, miszerint lehet árnyalni. Ezért is fogalmaztam úgy az expozéban, hogy próbáljunk meg hozzá módosító indítványokat benyújtani, biztosan lehet súlyozni. Nagyon fontosnak tartanám, hogy például a Magyar Autóklub, ahol nagyon felkészült emberek foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, bekapcsolódhasson, és adott esetben önökön keresztül képes legyen befolyásolni ennek a pontrendszernek a milyenségét. Mint ahogy azt is nagyon fontosnak tartom, ami itt el is hangzott, hogy a szakmai folyóiratokban bőséggel kerüljön ez ismertetésre, mondjuk így, hogy például az Autó-Motor című újságtól minden motor című újságig, aki csak tud vele foglalkozni, érdemes, ha mondhatom így.
Elhangzott néhány szempont, illetve megjegyzés a rendőrségre is. Az egyik hozzászóló képviselő úgy fogalmazott, hogy sok esetben tájékozatlanok, képzetlenek, és sokszor visszaélnek. Én ezt tisztelettel visszautasítanám. A rendőrök ma nem tájékozatlanok, ezt állíthatom. Nem képzetlenek, ezt állíthatom, és hogy visszaélnek, az néha előfordul, de ha nem tetszenek haragudni, egy 45 ezres testületből mindig lesz két-három gyenge. De jó szívvel mondom önöknek, hiszen látok erről jelentéseket, ma ha a rendőr két korsó sört fogad el, abban az esetben is van reális lehetősége a lebukásra. Vagyis azt tudom csak önöknek mondani, hogy az elmúlt időszakban nagyon komoly előrelépés történt a rendőri fegyelem területén, ezért állíthatjuk, hogy a rendőrök tájékozottak, képzettek, és nagyon-nagyon ritka alkalom, hogy visszaélnek hatalmukkal. Ugyanakkor szeretném mondani, hogy az viszont gyakran előfordul, hogy például láthatósági mellényeket osztogatnak a közlekedésben jól teljesítőknek, vagy éppenséggel narancsot, mert erre is volt már példa. Tehát úgy gondolom, hogy a rendőrség a maga eszközrendszerével inkább elismerésre méltó módon vesz részt a közlekedés befolyásolásában, semmint negatívan megítélhetően.
Elhangzott az is, hogy csak erős hatalom erős képviselője állítja meg az autósokat. Mondanám önöknek két példát kiragadva: úgy, ahogy Font Sándor úr Alfa Rómeóját meg tudták állítani a rendőrök vagy adott esetben kormánytisztviselő Audiját meg tudták állítani a rendőrök, higgyék meg nekem, megállítanak azok mindenkit. Nincsen olyanfajta szempont, hogy a nagy, akár betűvel, akár márkanévvel megillethető kocsikat a rendőrök nem állítják meg. De megállítják. Megállítják, és el is járnak velük szemben. Ezek az eljárások okoznak aztán időnként a képviselők között is nagy meglepetést némi riadalommal.
Vagyis elmondható az, hogy a rendőrök nagyon is korrekt módon járnak el, és ahogy telik-múlik az idő, gyakorlatilag annak az esélye is megszűnik, hogy egy-egy ilyen szabálysértést erre-arra való utalással meg lehessen úszni. Nem lehet már megúszni sem. Mint ahogy úgy gondolom, hogy a nemrégiben viszonylag nagy port felkavart vízilabdázók ügyében sem lehetett adott esetben a politikai helyzetre vagy bármi másra való hivatkozással a rendőri eljárás alól kivonni magunkat. Ezt ugyanígy nem lehet megtenni a közlekedésben sem. Vagyis azt állítani, hogy a rendőr egy nagyobb autót nem állít meg, mert vélhetően fél attól, aki benne ül, ez biztosan nem igaz. Nem fél, eljár, legyen ez akármilyen állampolgár vagy akár parlamenti képviselő.
Nagyon tetszett nekem a hozzászólások azon része, aki kellő anyagi eszközöket szeretne a közlekedésbiztonságba irányítani. Nyilván nem ennek a törvényjavaslatnak a témája a kellő anyagi eszközök megjelenítése, ugyanakkor, ha ebben parlamenti konszenzus van, az például a mindenkori költségvetés tárgyalásában lehet jótékony hatású erre az ügyre. Sőt mást mondok, lehet, hogy nem is állami eszközökkel kell megteremteni az anyagi alapját például a sebességmérők beszerzésének. Minden bizonnyal más országokban lévő példák alkalmazhatók ezen a területen is.
Legutoljára arról szeretnék szólni, ami itt elhangzott, hogy a társadalomban a modell erőszakos, és emiatt a közlekedésben részt vevők is erőszakosak lesznek. Kétségkívül egy olyan országban, ahol mondjuk, a Parlament körüli kordont csak úgy szétszedhetik a képviselők, könnyen gondolhatja úgy az ember, hogy ha azt nekik szabad, akkor én is mehetek a buszsávban, mert akkor nekem is szabad. Vagyis nagyon sok múlik azon, hogy itt a parlamentben mi magunk, képviselők hogyan viszonyulunk a mi sajátos szabályrendszerünkhöz, normarendszerünkhöz, és mennyire vagyunk példamutatók adott esetben bármely más területen is, mennyire lehet azt mondani, hogy a Magyarország közéleti reflektorfényében élő személyek mennyire jogkövetők vagy mennyire nem.
(11.10)
Ez sok apró összetevőből áll össze. Meggyőződésem, hogy mi magunk is tehetünk annak érdekében, hogy Magyarországról ne mint erőszakos társadalomról beszélhessünk, bár hozzá kell tennem, hogy bizony egy ilyen nagy változások közepén álló ország, mint amilyen Magyarország a jelenlegi valójában, általában nem biztosít könnyű megélhetést az állampolgárainak.
És a közlekedés, hogy visszatérjek az eredeti témánkhoz, mindig is úgy volt, hogy az utak minősége, átbocsátóképessége és a közlekedésben éppen részt vevők pillanatnyi idegi állapota döntően befolyásolja például a balesetek számát. Ugyanakkor egy dolog biztos: mi ezzel a törvénnyel most csak annak érdekében tehetünk valamit, hogy kiszűrésre kerüljenek azok, akik kiugróan súlyos bűncselekményeket vagy nagyon komoly szabálysértéseket követnek el, hiszen mindnyájunk közös célja, hogy az ilyenek, akik nem képesek beilleszkedni a közlekedés rendjébe, legalábbis egy ideig ne gyakorolhassák azt a lehetőséget, amit gépjárművezetésnek hívnak.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
