DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számú törvényjavaslat tárgyalásának megkezdésével összefüggésben bizonyára felmerült önökben az a két kérdés, hogy miért és miért most szükséges a módosításokat végrehajtani. Az expozénak e két kérdésre mindenképpen választ kell adnia.
Az a törvényjavaslat szerkezetéből is kitűnik, hogy a címben szereplő katonai jogállási törvény módosítása mellett a kormány szándéka további négy törvény - a rendvédelmi jogállási, a hadigondozási, a honvédelmi, illetve a katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvény - módosítására irányul. A szolgálati jogviszonyok, illetve a honvédelmi szabályozások körébe tartozó öt törvény módosításának meghatározó közös elemét tartalmazza a T/4321. számú törvényjavaslat címe.
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény ugyanis megszünteti az eddigi munkaképesség-csökkenésre alapított minősítési rendszert, és a technikai átszámítási szabályok alapján az egészségkárosodás mértékének meghatározását irányozza elő. E nyári törvényhozási döntés következménye például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény esetében, hogy a különböző, békétől eltérő időszaki szolgálati kötelezettség címzettjeit tartalmazó adatbázisokba a 2001. január 1-jét követően bekövetkező egészségkárosodási adatokat is fel kell venni. Mivel a nyilvántartási kérdések a honvédelmi törvény részét képezik, e módosítások egy része kétharmados támogatást igényel. A sürgősségi kérelem ugyan elutasításra került, ám a bizottsági megszólalások arra utaltak, hogy van lehetőség az egyetértésre. Végleges döntésük meghozatala során azonban javaslom annak mérlegelését is, hogy az együttműködés hiányában nem válnak kezelhetővé az egyes szolgálati kötelezettségekre való alkalmatlanságot bizonyító adatok, illetve ellehetetlenül a háborús időszakokra szóló hadkiegészítési rendszer szabályozása. Mindannyiunk közös reménye lehetne, hogy e szabályozások hiányában tartós békeidőszakban végül is tovább működik a honvédelmi intézményrendszer, ha azonban a békétől eltérő lehetőségeket is figyelembe vesszük, a jogbiztonság követelményét csak az idejében létrehozott szabályozás és naprakészen tartott nyilvántartás elégítené ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvénnyel kapcsolatos módosítások túlnyomó része technikai jellegű. E javaslatok az egészségkárosodási terminológia és mértékek beillesztésére, illetve az alkalmazási fordulónap meghatározására irányulnak.
(9.10)
Az eddigi munkaképesség-csökkenés intézménye és az újonnan bevezetésre kerülő egészségkárosodás mértéke között az átszámítás a 0,8-as szorzóval valósul meg oly módon, hogy a kerekítés minden esetben az érintett javára történik. A törvényjavaslat az ennek megfelelő mértékeket emeli be. Mindamellett a javaslat a hivatásos és szerződéses katonákra vonatkozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos külön szabályokat módosítja oly módon, hogy a rehabilitációs járadék mint új nyugellátási forma katonákra való alkalmazhatóságát a katonai szolgálati viszony vonatkozásában, annak tartalmára tekintettel kizárják.
A módosítás szerint ha a katonát legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás éri, úgy egyéb törvényi feltételek fennállása mellett a rehabilitálhatóság törvényi hiányában rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
A kormány döntésének megfelelően a javaslat a katonai jogállási törvénnyel azonos szabályozást tartalmaz a rendvédelmi szervek állománya tekintetében is. Ezzel szemben a javaslatnak a katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvényt módosító rendelkezései a rokkantsági nyugdíj, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj vonatkozásában fenntartják az általános szabályoknak megfelelően a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodási törvényi feltételeket. A tárca álláspontja szerint ugyanis a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatói tekintetében nem indokolt az általános szabályoktól történő eltérés. A hadigondozási törvény tekintetében a módosítás a már gondozásba vett hadigondozottakat hátrányosan nem érinti.
Áttérve az időbeliség kérdésére, a rehabilitációs járadékról szóló törvény 2008. január 1-jén lép hatályba. E fordulónaptól a munkaképesség-csökkenés számítása helyett a bejelentett esetekben az egészségkárosodás mértéke kerülhet csak megállapításra és rögzítésre. A kormány döntésének megfelelően tehát a rehabilitációs járadék tartalmi szempontból a rendvédelmi és a katonai jogállási törvény hatálya alá tartozó állományra 2008. január 1-jével nem kerül bevezetésre, hanem a bevezethetőséget 2008 első negyedévében kell tárcaközi keretek között megvizsgálni. A T/4321. számú törvényjavaslatnak ennek megfelelően a rehabilitációs járadékról szóló törvény hatálybalépésének napjához igazodóan kell hatályba lépnie. A fordulónap tehát rögzített. Az azonban, hogy végül is négy vagy öt törvénymódosításra kerül sor, a parlament döntésétől függ.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos törvénymódosítások mellett a törvényjavaslat módosítja, illetve kiegészíti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit is. A törvény hatálybalépése óta tárcánk rendszeresen végzi a jogállási törvény hatályosulási vizsgálatát. A legutóbbi átfogó törvénymódosítás óta eltelt időszakban összegyűjtött szakmai-jogalkalmazói tapasztalatok és problémafelvetések szükségessé tették egy kisebb terjedelmű, ám a Hjt. különböző szabályozási területeit érintő módosítás kidolgozását. Örömömre szolgált az is, hogy a javaslat összeállításához meghatározó módon járult hozzá javaslataival a Honvéd Szakszervezet is.
A törvényjavaslat pontosító elemei közül szeretnék néhányat kiemelni. A javaslat a miniszter és a vezérkar főnöke vonatkozásában pontosítja a munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét, és a jelenleg bonyolultan, táblázatos formában szereplő felsorolást egyértelműbbé, áttekinthetőbbé teszi. A javaslat szerinti módosítást követően a Hjt. 3. számú mellékletében csak a miniszter kiemelt jogkörei szerepelnek, amely mellett a törvény garanciális jelleggel rögzíti a honvéd vezérkari főnök kiemelt, kizárólagos munkáltatói jogköreit. Az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult parancsnokok, vezetők jogkörének egységes megjelenítésére miniszteri rendeletben kerül sor, amelynek kidolgozása és egyeztetése már folyamatban van.
A javaslat a hivatásos állományba vétel rendfokozatra vonatkozó korlátozásának enyhítését valósítja meg azzal, hogy az eddigi zászlósi rendfokozat helyett már főtörzsőrmesteri rendfokozattól lehetővé teszi a hivatásos állományba vételt. A jogállási törvény pénzügyi elemeinek kiegészítése a szolgálatiidő-pótlék lehetőségének megteremtése, a NATO-nyelvvizsgához kapcsolódó nyelvvizsgapótlék, illetve a leszerelési segély és a toborzópénz szabályainak pontosítására irányul.
A törvényjavaslat szerinti szolgálatiidő-pótlék bevezetésének felső mértékét a rendvédelmi szerveknél a 2006. január 1-je óta működő azonos elnevezésű pótlék adta. A javaslat eltérése a Hszt.-től, hogy nem határozza meg alanyi jogként a szolgálatiidő-pótlékra való jogosultságot, illetve a konkrét szolgálati évekhez kapcsolódó pótlék mértékét, ezzel a tárgykörben végrehajtási rendelet kiadása nélkülözhetetlenné válik.
A javaslat a hatályos NATO-szabványnak megfelelően pontosítja a nyelvvizsgák egyenértékűségének szabályozását, az alapfokú nyelvvizsgával ekvivalens szint meghatározásával. A többi jogállási törvény a STANAG-nyelvvizsgát nem ismeri el, a katonák felkészítése azonban a missziós követelményeknek megfelelően e rendszerhez kapcsolódik.
A katonai és rendvédelmi oktatásban végzett szerződéses katonák esetében pontosításra kerül a toborzópénz kifizetésének időpontja, továbbá a javaslat a hivatásos katonák végkielégítésével azonos elbírálás alá vonja a szerződéses katonák leszerelési segélyét.
(9.20)
Ez utóbbi rendelkezés célja, hogy oldja a szerződéses katonák helyőrséghez kötöttségét. A javaslat az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a fegyelmi és kártérítési nyilvántartásra vonatkozó adatkörök pontosítását, illetve biztosítja az egyszerűsített eljárás és az áttétel lehetőségét, továbbá azt, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényt a szervezeti egység székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással, illetve keresetlevéllel érvényesíthesse abban az esetben, ha a károkozó már nincsen a Magyar Honvédség állományában.
A törvényjavaslat kiegészíti a szolgálati jogviszony létesítésének akadályait a próbára bocsátás időtartamával és a vádemelés elhalasztásával. A törvényjavaslat pontosítja a gyakorlatokat követő pihentetési szabályokat a naptári napi számításról a munkanapban történő meghatározásra való áttéréssel, illetve rendezi azoknak a gyermekgondozási segélyre jogosultaknak a helyzetét, akik nem vesznek igénybe illetmény nélküli szabadságot, azonban a felmentési tilalmuk időszakában átszervezés érinti a beosztásukat.
Ez utóbbi tekintetében szükségessé vált a rendelkezési állományba helyezés esetköreinek kiterjesztése, figyelemmel arra, hogy a Magyar Honvédség a felmentési védelemre és a foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségét üres beosztások hiányában csak úgy tudja teljesíteni, ha az érintett és szolgálatteljesítésre jelentkezett állomány rendelkezési állományba helyezése megtörténik.
A törvényjavaslat előkészítése során a jogbiztonság érdekében különös gondot fordítottunk a honvédelmi és a katonai jogállási törvény felhatalmazó rendelkezéseinek pontosítására, illetve kiegészítésére. A honvédelmi törvényt érintően kiemelném, hogy a meghagyás általános szabályainak megalkotása céljából a javaslat tartalmazza a kormánynak adott felhatalmazó rendelkezések kiegészítését, valamint ezzel összefüggésben a miniszternek adott felhatalmazás pontosítását is. A meghagyással kapcsolatos kormányrendeleti szintű általános szabályok hiányában ugyanis a meghagyást szabályozó miniszteri rendeletek nem adhatók ki. Mindamellett a javaslat rendeletalkotási felhatalmazásokat biztosít a hadkötelezettség teljesítésével a sorozáson megállapítható katonai alkalmassági fokozatok elbírálásának rendjére, továbbá a Magyar Honvédség jogi képviseletének rendjére is. A katonai jogállási törvény többek között pontosítja a felhatalmazást a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó kiemelt munkáltatói jogkörök rendeleti szabályozására.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot a honvédelmi és rendészeti bizottság, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság és a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta, és általános vitára alkalmasnak találta. Kérem önöket, hogy járuljanak hozzá a jelentős mértékben technikai jellegű módosításokat tartalmazó törvényjavaslat elfogadásához, esetleges módosító javaslatokkal való jobbításához. Kérem, higgyék el, hogy a tényleges katonai szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses állományú katonák és érdekvédelmi szervezeteik figyelmét nem kerülik el olyan, másodlagosnak tűnő elemek sem, mint egyes pótlékok szabályainak pontosításai, a szerződéses szolgálati viszony létesítéséhez és megszűnéséhez kapcsolódó korrekciók vagy a fegyelmi és kártérítési szabályok eljárási szempontú finomításai.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amit tehát kérek, az a felelősségteljes döntés a működőképesség elősegítése érdekében, amelyet előre is köszönök.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
