KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A tegnapi nap során a parlament megszavazta a költségvetés sarokszámait. Látszólag nem függ össze a két kérdés, mégis szeretnék egy összefüggésre rávilágítani.
A tegnapi szavazás során - hogy a szakmánál maradjak - a kormánykoalíciós többség szavazataival visszaverte azokat a támadásokat, amelyeket a fideszes és a kereszténydemokrata képviselők, illetve frakciók nyújtottak be a honvédelmi költségvetés támadásaként. Ez azt jelentette, hogy a mintegy 320 milliárd forintnyi kiadási főösszeget szerették volna az említett frakciók és képviselők mintegy 93-95 milliárd forinttal csökkenteni, vagyis a honvédelmi tárca rendelkezésére álló pénzkeretet egyharmaddal lejjebb vinni.
Úgy függ össze a két kérdés - a mai tárgyalás, illetve a tegnapi szavazás -, hogy ahogy államtitkár asszonytól hallottuk, a törvénymódosítási javaslat néhány, bár nem túl jelentős összegű, de azért mégis költségvetési terheket a tárcára rovó kiadást is előirányoz. Ez többek között például a szolgálatiidő-pótlék bevezetése, illetve a nyelvvizsgákkal összefüggő pénz, illetve a szerződéses katonák jobb anyagi megbecsülésének kérdése. Ezért is tartottuk volna fontosnak, hogy az ellenzék az imént is említett hozzászólásban vázolt módon elsősorban ne technikai hibákra hivatkozzon, hanem amikor a törvényjavaslat tartalmát nézik, akkor kérjük, hogy támogassák ezeket a terveket, elképzeléseket, hiszen a törvénymódosítás során vannak olyan kétharmados szavazatok, amelyek ezt érintik.
Természetesen elismerem - és már a bizottsági ülésen is elismertem -, hogy hiba így benyújtani egy törvényjavaslatot, és a jövőben mi is nagyobb figyelemmel leszünk arra, hogy bármelyik tárca is, amely talán késésben van és ezért próbálja ezt a megoldást választani, inkább előbb nyújtsa be a törvényjavaslatot, mint később, és amennyiben indokolt, akkor a szükséges többpárti egyeztetést is hajtsuk végre.
Azt gondolom, hogy ebben az esetben egy olyan törvénymódosító csomagról van szó, amely - a parlamenti szóhasználatban úgy szoktuk hívni - kisebb terjedelmű törvénymódosítás, vagyis a bizottsági viták során - és nemcsak a honvédelmi és rendészetiben, hanem más érintett bizottságokban is -ennek a kérdései megtárgyalhatók, függetlenül attól, hogy ehhez kétharmados többség kell.
A törvényjavaslatról igen részletesen szólt államtitkár asszony, de néhány kérdéshez szeretnék tartalmilag is hozzászólni. Frakciónknak az az álláspontja, hogy ez a törvénymódosítási csomag is azt mutatja, hogy az élet halad, vagyis azokat a törvényeket, amelyeket korábban meghozott a Ház, a szükséges mértékben módosítani kell, gondolok itt a Magyar Honvédségről szóló, illetve a szolgálati törvényre. A parlamenti munka során elfogadott újabb és újabb törvényeknek megfelelően ezekben a törvényekben a megfelelő módosításokat is végre kell hajtani.
Így azt gondolom, hogy egy nagyon természetes folyamat előtt állunk, ezért is kérem, hogy támogassák önök is, tisztelt képviselőtársaim, hiszen ez az élet rendje: megalkotunk egy jogszabályt, utána változnak a hadseregen belüli viszonyok, hiszen néhány kérdés kifejezetten a szerződéses katonák számának jelentős növekedésével függ össze, vagy a NATO-ban felállított bizonyos követelmények hatására alakult ki, lásd a nyelvvizsga.
(9.30)
Ez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség a jogállamiságnak megfelelő mértékben követi ezeket a változásokat.
Amit fontosnak tartunk a szocialista frakcióban, nemcsak szakpolitikusok, hanem általában mások is, és magam is korábbi honvédelmi miniszterként, hogy a miniszteri rendeleti felhatalmazások is bekerülnek ebbe a törvénybe, illetve ezekre utaló jogszabályok, amelyek az egyes tárcák honvédelmi feladatainak rendszerezésére irányulnak. E körben a javaslat nemcsak a meghagyási és szolgálati alkalmassági szabályrendszer újraalkotását irányozza elő, hanem gyűjtőfogalmi felhatalmazással csaknem valamennyi tárca szabályozási feladatkörébe tartozó kérdésekre utal. Idetartoznak például a katasztrófa-egészségügyi ellátás szolgáltatása és igénybevétele, a különböző tárcák tartalékolási készletei, a gazdaságmozgósítás, a kiemelt létesítmények kijelölése, a polgári védelem és a katasztrófák elhárításának kérdései. Csupa olyan állami feladat, amelyek ellátására csak békeidőben lehet felkészülni, és ennek megfelelően e feladatok ellátására anyagi eszközöket is kell biztosítani.
Ezt azért tartom rendkívül fontos kérdésnek, mert sajnos, az utóbbi időben elhanyagoltuk azokat a törvényalkotási és különböző rendelkezések formájában az államigazgatási szervek számára megszabott feladatokat, amelyek békében olyan időszakra vonatkozó felkészülést fogalmaznak meg, amit ha nem is háborús időszaknak, de valamilyen formában veszélyeztetett időszaknak tekinthetünk, hiszen vagy egy természeti, vagy egy ipari katasztrófa állhat elő, és ebben, mint a védelem nagyon jelentős kérdésében a szaktárcáknak felkészültnek kell lenniük.
Arra kérem a szocialista frakció nevében valamennyi képviselőtársamat és a két hét múlva várható szavazásban részt vevő frakciókat, hogy támogassák ezt a módosítást. Hiszen, amint államtitkár asszony is elmondta, ezek a kérdések jelentős részben a Honvéd Szakszervezet támogatásával, mondhatnám, kezdeményezésére kerültek be a törvénymódosítási javaslatba. A törvénymódosítás elfogadása azt is jelentheti, hogy december hónapban a tárca felkészül a költségvetési kiadások és a katonák számára kedvezményt jelentő különböző, most bevezetendő pótlékolás kiszámításával, és a következő esztendőtől kezdve a katonák ezt a juttatást megkaphatják annak érdekében, hogy munkájukat elismerjük, illetve hogy arra ösztönözzük őket, hogy még eredményesebb munkával vagy még jobb felkészüléssel vegyék ki részüket a honvédelem nemes ügyéből.
Köszönöm a figyelmüket, és még egyszer kérem, támogassák a törvénymódosító javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
