FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az államtitkári expozéban is hallottuk, a szabálysértésekről szóló törvény 2000. március 1-jén lépett hatályba.
Azt is hallottuk, és azt gondolom, egyetérthetünk vele, hogy annak ellenére, hogy ez a törvény megfelel az alkotmányos és a nemzetközi jogi elvárásoknak, az azóta értékelt tapasztalat azt mutatja, hogy a részletszabályok kidolgozatlansága miatt nem megfelelő a joganyag szabályozottsága, és bizony felszínre kerültek olyan problémák, amelyek a szabálysértési törvény kodifikációja során nem voltak előreláthatóak.
A törvény túlbonyolította az eljárást a bíróság szerepével, a többfokozatú végrehajtási eljárással, a gyorsított bírósági eljárással, ezért szükségessé vált és meg is kezdődött az új szabálysértési kódex kidolgozása. Mivel ez természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ezért szükséges, hogy a törvény egyes rendelkezései az átmeneti időszakban is módosításra kerüljenek.
A javaslat több pontja is azon alkotmányellenes helyzet megszüntetése érdekében szabályoz, hogy lehetőség legyen a hivatalos irat kézbesítéséhez fűződő vélelem megdöntésére. Az Alkotmánybíróság a 46/2003. számú határozatában megállapította: a jogalkotó alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta az erre vonatkozó törvényekben és más jogszabályokban a hivatalos irat postai kézbesítéséhez fűződő, a bírósági és más hatósági eljárásban általában érvényesülő vélelem megdöntésének lehetőségét.
A kézbesítési vélelem az eljárás rosszhiszemű elhúzódásának megakadályozását szolgálja, valamint azt, hogy ne lehessen a döntéshozatalt vagy a végrehajtást meghiúsítani, ám ha a vélelem megdöntésére nincsen lehetőség, akkor a jogintézmény az alkotmányos jogok érvényesítésének gátjává is válhat.
Ezért szükséges, hogy abban az esetben, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok megsértésével történt, vagy más okból a címzett az önhibáján kívül nem vette át a hivatalos iratot, akkor a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet terjeszthessen elő. Ezt a kérelmet a vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 3 hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő a címzett annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésről intézkedett.
(11.20)
A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha ezen tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető. A vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen panasznak van helye, mely panaszt az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a sértett és a jogi képviselője teheti.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat több pontja foglalkozik azzal, hogy az egyes esetekben kiszabható bírság minimális összegét megemelje, hiszen ezen összegek meghatározása ténylegesen 2000-ben történt, és fontos, hogy a bírság igazodjon a mindenkori társadalmi-gazdasági viszonyokhoz. Ez kétirányú következménnyel jár: a jogkövető magatartás szempontjából rendkívül fontos, és a visszatartó erő növelése is csak ebben az esetben érhető el.
A törvény két cselekményt nevesít, a természetvédelmi szabálysértés elkövetése 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, valamint a fémjelzési szabálysértés elkövetése 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Ennek indokoltsága, azt gondolom, egyértelmű, hiszen nap mint nap találkozunk a sajtóban azzal, hogy e két cselekmény elszaporodottságára rendkívül sok példát találhatunk.
A javaslat a pénzbírság és a helyszíni bírság alsó határának 3000 forintra való felemelését írja elő, valamint azt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosítása szükséges úgy, hogy az adóhatóság megkeresése lehetséges legyen szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 3000 forintot. A módosítással megszűnik a további végrehajtási fokozat, a sommás eljárás valóban egyszerűbbé válik és lerövidül. A végrehajtási eljárás költsége a helyszínen bírságolt személyt terheli és nem az államot.
Több esetben kezdeményezés történt országgyűlési képviselők és állampolgárok részéről is azért, hogy a szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével is közölje az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését. E rendelkezés hiányában az autóstársadalom tagjainak a kártérítésiigény-érvényesítése nehézségbe ütközik, mert a szabálysértési eljárás alá vont személy elmarasztalásáról szóló érdemi határozatot a sértettel nem közölheti a szabálysértési hatóság.
A törvény 2007-es módosításával új tulajdon elleni szabálysértést rendel büntetni a jogalkotó, amely szabálysértés miatti eljárást a vámhatóság hatáskörébe helyezte, ám az Szvt. 34. §-a szerint a vámhatóság hatáskörébe csak a pénzügyi szabálysértések tartoznak. Ezért szükségessé válik ezen újonnan bekerült szabálysértési formának a pénzügyi szabálysértések cím alatt történő elhelyezése vámorgazdaság címén.
A javaslat feltétlenül támogatandó, mind politikai, mind pedig szakmai szempontból, és a törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt frakciója egyöntetűen támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
