JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Néhány olyan kérdésben szeretnék csak megjegyzést tenni, ami a vitában elhangzott, és úgy gondolom, hogy még a módosító indítványok benyújtása előtt érdemes ezeket szóba hozni. Előrebocsátanám, hogy abban az esetben, ha egy-egy javasolt mértékkel önök nem értenek egyet, nyilván módjuk van módosító indítványok benyújtására, és a parlament a maga bölcsességével annak rendje-módja szerint majd eldönti, hogy milyen mértéket tart például egy pénzbüntetés felső határaként elfogadhatónak.
Ugyanakkor kaptam egy kérdést is. Mécs Imre képviselő úr kérdezte, hogy áttekintettük-e az iratkézbesítés szabályait. Mondhatom, hogy igen, áttekintettük. Ma a közigazgatásban is és a büntetőeljárásban is egy ehhez hasonló mechanizmus működik. Mondhatom azt, hogy kiforrott és rendben folyik az iratok kézbesítése, tehát ebben az ügyben előrelépés történt.
Foglalkoznom kell a Hende Csaba képviselő úr, néhai kollégám és hivatali elődöm (Dr. Hende Csaba: Nem néhai, hanem egykori!), bocsánat, egykori hivatali elődöm által felvetettekkel is.
(12.10)
Az első, amivel szeretnék foglalkozni: úgy fogalmazott, hogy vérfagyasztó dolog van benne, és nem más ez a vérfagyasztó dolog - és akkor tudassuk ország-világgal és itt a parlamentben, a publikummal is -, mint a tiltott kéjelgésnek egy olyan tényállása, ami szabálysértés is, és koherenciazavar miatt a büntető törvénykönyvben is benne van. Tisztelettel mondanám, mi is tudjuk, ez valóban egy hiba. De hogy a tiltott kéjelgés önmagában nem vérfagyasztó jelenség, szerintem ebben mindnyájan egyetérthetünk, tehát indokolatlan ez a drámai hangvétel ebben az ügyben.
A másik, amit szintén Hende képviselő úr mondott a pénzbehajtási szándék tekintetében, egy szép szófordulatot, és ha megengedi, akkor idézem: “brutális, indokolatlan, közösség- és generálisan prevencióellenes, meztelen pénzbehajtási szándék” - így jellemezte ezt a javaslatot. Tisztelettel jelezném, szerintem csak arról van szó, hogy míg önök azt az irányt gondolták követendőnek, hogy a bírónak szabják meg, hogy milyen büntetést kelljen kiszabni, tehát mondjuk így, önök inkább azt preferálták, hogy többen kerüljenek börtönbe, mi meg inkább azt preferáljuk, hogy amit meg lehet oldani szabálysértési oldalról adott esetben egyfajta elrettentő erőként is, akkor az a pénzbírság nagyságában legyen elrettentő erő, és kevesebben kerüljenek börtönbe, illetve a bírónak legyen nagyobb lehetősége, mint ahogy azt itt szintén a hivatali előd kolléga, képviselőtársunk elmondta, legyen inkább nagyobb lehetőség pénzbüntetésben leróni, ha az ember hibázott. Vagyis én úgy gondolom, hogy pénzbehajtásról szó sincs, hanem arról van szó, hogy ez egy másfajta filozófia.
Ugyanakkor szeretném még egyszer felhívni a figyelmet a pénzbehajtás visszautasítása mellett, amiről én magam azt gondolom, hogy csak egy meglehetősen elcsépelt, bár bizonyos körökben manapság gyakran hangoztatott, de lejáratódni látszó politikai szlogen ez a pénzbehajtás, és ugye nyilvánvaló módon a szabálysértésekhez amúgy semmi köze nincsen. De hát ebben a műfajban, mármint a parlamenti munkában bizony el kell fogadni azt, hogy a politikai szlogenek beköltöznek, még akkor is, ha tárgyában nem illeszkednek általában a javaslathoz. Tehát mindezeken túl is, bár úgy gondolom, erre megjegyzést kellett tennem, felhívnám a tisztelt képviselőtársak figyelmét, hogy módosító indítványaikkal van mód befolyásolni a javaslatot. Kérem önöket, nyújtsák be, a kormány meg fogja fontolni jobbító szándékú módosító indítványaikat.
Köszönöm szépen a figyelmet.
