KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos támogatható, gyakorlati kérdésben hajt végre módosításokat. Ezek közül két kérdést szeretnék a Magyar Demokrata Fórum nevében kiemelni.
Az első a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetősége, amit a javaslat be kívánt vezetni. Az Alkotmánybíróság 46/2003. (X. 16.) Ab-határozatában megállapította: a jogalkotó alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal a mulasztással, miszerint nem szabályozta az erre vonatkozó törvényekben és más jogszabályokban a hivatalos irat postai kézbesítéséhez fűződő bírósági és más hatósági eljárásokban általánosan érvényesülő vélelem megdöntésének lehetőségét. A javaslat alapján ezt követően az érintett a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet majd elő akár a határozat jogerőre emelkedése után, akár az esetleges végrehajtási eljárásban.
A második kérdés a szabálysértési határozatok sértettek részére történő kézbesítését lehetővé tevő rendelkezések, ügyek. Korábban a szabálysértési törvény végrehajtásáról rendelkező belügyminiszteri rendelet lehetővé tette, hogy a határozatot a sértett vagy annak képviselője is megkaphassa. Ugyanakkor a szabálysértési eljárás során meghozott érdemi határozat minden esetben tartalmazza az eljárás alá vont, vagyis az elkövető személyes adatait.
Amiatt azonban, hogy a belügyminiszter rendeletében korlátozta a személyes adatokhoz fűződő jogot azzal, hogy elrendelte a szabálysértési határozat közlését a sértettel is, az Alkotmánybíróság a 78/2002. (XII. 19.) Ab-határozatában 2003. június 15-ei hatállyal megsemmisítette a vonatkozó bekezdést. Emiatt az autóstársadalom balesetet szenvedett tagjainak a kártérítési igény érvényesítése jelenleg igen nagy nehézségekbe ütközik, mert a szabálysértési eljárás alá vont személy elmarasztalásáról szóló érdemi határozatot a sértettel nem közölheti a szabálysértési hatóság adatvédelmi okokra hivatkozva, holott a rendőrségről szóló 1994. évi törvény 90/A. §-a alapján kérelemre tájékoztathatja a szabálysértési hatóság a sértettet, valamint a biztosítót a kárrendezési eljárás lefolytatásához szükséges adatokról. Azonban ez az igazolás jelenleg csak száraz tényeket tartalmaz, tényállást nem, így a biztosítók gyakorlatilag legtöbbször figyelembe sem veszik ezen rendőrségi igazolásokat.
A javaslat szerinti törvénymódosítással lehetővé válik, hogy a szabálysértési ügyben hozott érdemi határozatot a sértettel is közöljék, és optimális időn belül tudja rendezni a biztosító a kártérítési igényt. Ez ügyben a Magyar Demokrata Fórum éppen nemrégiben nyújtott be törvénymódosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés kormánypárti többsége annak ellenére sem vett tárgysorozatba, hogy elismerték a felvetés jogosságát. A javaslatnak ezt a részét tehát az MDF részéről külön is támogatjuk, hiszen lényegileg megegyezik az általunk benyújtott képviselői önálló indítvánnyal.
A törvényjavaslat tehát összességében elfogadható és támogatható rendelkezéseket tartalmaz, ugyanakkor szeretnék egy nagyon fontos problémára még rávilágítani, a szabálysértési értékhatárokkal szeretnék foglalkozni. Ezúttal a tárgybeli javaslat az értékhatárokat nem érinti, azonban ismételten hangot szeretnénk adni annak a meggyőződésünknek, hogy súlyos hiba volt az idei év elején a szabálysértési értékhatárok duplájára emelése. Akkor a kormány javaslata - mely elfogadást nyert - a bűncselekményi értékhatárokat és ezzel a szabálysértési értékhatárt is felemelte. Ez alapján a vagyon elleni bűncselekmények minimális értékhatára a korábbi 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett. Ez alatti elkövetési érték esetében szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye. Úgy gondoljuk, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetében az értékhatár emelése mindenképpen aggályos volt. A gyakorlat és a közvélemény előtt ugyanis egyre inkább ismert az a mindennapos elkövetési magatartás, amikor például lopás esetén az elkövetők szinte forintra kiszámolják, hogy a bűncselekmény még a szabálysértési értékhatáron belül maradjon.
Napjainkban, amikor a termény-, a fa-, a színesfém-, az építőanyag- vagy a bolti lopások virágkorát éljük, nem tartottuk elfogadhatónak, hogy a jogalkotó gyengítse ezen bűncselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Ezt a statisztikák sem igazán indokolták, hiszen 2005-ben 268 990 vagyon elleni bűncselekmény vált ismertté, amelyből 34 010 bűncselekmény elkövetési értéke - az okozott kár, vagyoni hátrány - esett 10 ezer, illetve 19 999 forint közé, ami a vagyon elleni bűncselekmények 12 százaléka. Ez nem tekinthető olyan jelentős aránynak, ami indokolta volna a változtatást, az értékhatár felemelését, vagy szükségessé tette volna a bíróságok, ügyészségek ügyterheinek csökkentését.
(11.50)
Éppen ezek a kisebb értékű vagyon elleni bűncselekmények azok, amelyekkel sajnálatosan a leggyakrabban találkozhatnak, és egyúttal méltán háborítják fel az állampolgárokat, illetve gazdákat - termény-, falopás - vagy a vállalkozókat, lásd a bolti lopások. Azóta is látható, hogy a kisebb értékekre elkövetett lopások egyre gyakoribbá válnak, a híradásokból pedig az is kiderül, hogy leggyakrabban az elkövetők úgy porciózzák ki az elvitt áru, termék értékét, hogy az a szabálysértési értékhatáron belül maradjon. Az értékhatár felemelése pedig nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy a korábbi mennyiség kétszeresét viszik el ezután.
Összességében tehát a tárgybeli törvényjavaslatot támogatjuk, ugyanakkor szükségesnek tartottuk felvetni az értékhatár kérdésének újragondolását, az értékhatár leszállítását, és ezzel a vagyon elleni bűncselekmények fenyegetettségének növelését.
Ugyanakkor azt sem hagyhatom szó nélkül, ami az utóbbi pár felszólalásban és különösen Hende Csaba felszólalásában nagy hangsúlyt kapott, ennek a bizonyos szabálysértési büntetési tételnek a hatszorosra emelése. Ő azt jegyezte meg, hogy él a gyanúperrel, hogy ez talán nem is annyira az elrettentés, mint a pénzbehajtás eszközéül szolgál. Nos, ezt a vélekedést én szeretném a magunk részéről is alátámasztani azzal, hogy nem lehet valorizáció címén egy büntetési határt egyből hatszorosan valorizálni. Lehetne valamennyivel, nyilván 2000 óta sok idő eltelt, de nem hatszor annyi idő, hogy ennyivel emeljük meg. Igen, tényleg úgy van, valószínűleg ez inkább pénzbehajtás ízű, mintsem elrettentő volna.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
