MÉCS IMRE

Teljes szövegű keresés

MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mint már bizottsági felszólalóként említettem, a törvényjavaslat egyik legfontosabb intézkedését a kézbesítési vélelem megdöntése jelenti, és ezzel kapcsolatban általánosságban is föl kell tenni néhány kérdést. A hivatalos iratokkal kapcsolatban általánosságban probléma a kézbesítés módja és a kézbesítés biztonsága. Ugyanis a kézbesítés megtörténtéhez igen sok jogkövetkezmény és köztük nagyon súlyosak fűződnek és kapcsolódnak, és ezek adott esetben jelentős érdek- és értéksérelemmel járhatnak.
Példákat mondok. Ha valaki nincs itthon, és kézbesítettnek minősítik a hivatalos iratot, utána megtörténik a döntés például tulajdonjog bejegyzésének kérdésében vagy szabadalom elutasításának a kérdésében, akkor egy abszolút jogvesztő helyzet áll be, amiről még csak tudomást se tud szerezni. Ezt a problémát a törvényjavaslat részben reparálja, hogy amennyiben megtudja az illető, hogy kézbesítési vélelem történt, akkor ezt megdöntheti. De ez a megdöntés is időkorláthoz van kötve, a jelen reparáló törvényjavaslat is három hónapot ad arra, hogy ez a bejelentés megtörténjen. Három hónap után már nem lehet reparálni a kérdést, és beállhat a rendkívül súlyos, adott esetben rendkívül súlyos, vagy más esetben bagatell jogkövetkezmény.
Úgy gondolom, ez egy nagyon komoly probléma, mert egyik oldalon ott van az, hogy a jogügyletek ütemesen folyjanak, és lezáruljanak az ügyek, a másik oldalon pedig ott van, hogy alapvető jogokat sért az, hogy ha nem kifogástalan a kézbesítés. És itt azt kérdezem a tárca igen tisztelt képviselőjétől, hogy áttekintették-e általánosságban ezt a problémát, hiszen a bírósági iratok kézbesítése, államigazgatási iratok kézbesítése, adott esetben azon a speciális területen, ahol én működtem, az iparjogvédelem területén rendkívül sarkalatos kérdés, óriási értékek mehetnek veszendőbe; ha egy szabadalmat elutasítanak, azt már nem lehet föltámasztani, például. Tehát abszolút jogvesztő dolgot jelent.
Miért kérdezem ezt? Két okból. Egyrészt, ha ez más jogterületeken korrektül meg van oldva, akkor azt a megoldást kellene ide is átvinni. Vagy netán mi lenne, ha együttesen szabályoznánk, hogy minden hivatalos irat kézbesítésének legyen meg a rendje, és legyenek meg a kellő jogi eszközök és biztosítékok, hogy minden fél - köztük az állam is - az érdekeit megfelelően tudja képviselni.
Már az első ciklusban felmerült, Tölgyessy Péterrel sokat beszéltünk erről, akkor még egy zöldmezős jogi építkezés zajlott, hiszen olyan törvényeknek a seregét kellett meghoznunk, amelyeknek korábban föl sem merült az igénye, továbbá a régi törvényeket annullálni kellett, tehát egy meglehetősen egalizált talajon, szinte zöldmezős építkezésben lehetett volna a magyar törvények épületét fölépíteni. És ebben az időben már a matematikának és a számítástechnikának, a szoftvergyártásnak hihetetlenül sok tapasztalata volt az ellentmondásmentes rendszerek fölépítéséről és többek között a modulrendszer alkalmazásáról. Sajnos ezt akkor a zömmel jogászokból álló parlamentben nem lehetett kellően érvényesíteni. Tölgyessy Péter volt az, aki jogászként ezt teljes mértékig átérezte. De úgy látom, hogy 17 évvel később változatlanul fönnáll ez a probléma, hogy miért nem lehet kidolgozni törvénykezési modulokat, amelyek minden törvényben ugyanazok, például a kézbesítésnek a rendje, például az összeférhetetlenség kérdése és így tovább. És áttekinthetőbb lenne a jogrendszerünk.
A másik pedig, konkrétan ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban kérdem azt, milyen esetleges lehetőségünk van arra, hogy ezt a három hónapos jogvesztő határidőt valamilyen módon föloldjuk. Hiszen ahogy Hankó Faragó Miklós is említette, ma nagyon életszerű, hogy emberek külföldön vállaljanak munkát, vagy hosszabb ideig külföldre mennek; mi a biztosíték, hogy az alatt az idő alatt nem történik velük olyan injúria, amelyet már később nem tudnak semmilyen formában sem orvosolni?
Ezzel együtt nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslat megszavazását és meghozatalát, és úgy gondolom, ha lehetséges módosító indítvánnyal reparálni ezt az előző problémát, akkor ennek nagyon örülnék.
Köszönöm szépen. (Dr. Hende Csaba tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem