CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítási nyugdíjtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot elsődlegesen a résznyugdíj és a nyugdíjminimum 2009 utáni megtartása, az előrehozott nyugdíj alsó korhatárának korrekciója, a csökkentett előrehozott nyugdíj szabályainak változtatása és az Alkotmánybíróság ez év június 12-én meghozott 37/2007. számú határozata indokolja.
(9.50)
Az 1997-ben meghirdetett szabályok szerint 2009-ben megszűnne a résznyugdíj és a nyugdíjminimum intézménye, de mindkét intézmény további fenntartását látjuk indokoltnak. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 évnél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati időt szerző biztosítottak számára a résznyugdíj nyújt lehetőséget a nyugellátás megszerzésére. Ez különösen a töredezett szolgálati idejű, az aktív életpálya során a munkából különböző okok miatt hosszabb-rövidebb időre kieső személyek számára jelent biztonságot. A nyugdíjminimum azok számára ad garanciát, akik öregségi teljes nyugdíjra szereztek jogosultságot, és keresetük átlaga elérte a nyugdíjminimum összegét. A nyugdíjminimum közvetlenül érinti a szociális ellátórendszert is, mert a támogatásra való jogosultság jövedelemhatára és a támogatási összegek nagy része a nyugdíjminimumhoz igazodik.
Mind a két szabály létjogosultsága szorosan összefügg azzal, hogy milyen lesz hosszabb távon a nyugdíjrendszer Magyarországon, ennek kimunkálásához azonban idő kell. A nemzeti nyugdíjkerekasztal várhatóan jövő nyáron bocsátja vitára elképzeléseit, alapos társadalmi vita után tudunk majd felelősen dönteni arról, hogy milyen legyen a nyugdíjrendszer jövője, hogyan fejlesszük tovább a nyugdíjrendszert Magyarországon. A végleges modell kialakításáig a kormány a jelenlegi résznyugdíj- és nyugdíjminimum-konstrukció megtartását javasolja.
Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság június 12-én meghozott 37/2007. számú határozatában mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, mert 1993-ban az özvegyi nyugdíj 15 éves feléledési idejének 10 évre csökkentése során a jogalkotó nem biztosította a módosítást megelőzően elhunytak hozzátartozóinak teljes körében a 15 éves feléledési időt. Az Alkotmánybíróság a döntését a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelméből vezette le. Az Alkotmánybíróság nem a feléledési idő csökkentését és a feléledés jogintézményét találta alkotmányellenesnek, hanem azt, hogy ezt a szabályt nem csak a hatálybalépést követően megözvegyülők tekintetében kellett alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság arra kötelezte a jogalkotót, hogy 2007. december 31-ig alkossa meg az 1993 előtt elhunytak hozzátartozói számára a 15 év feléledési időt biztosító átmeneti szabályt. A javaslat 2008. január 1-jétől a 15 éves feléledési idővel biztosítja minden 1993. március 1-je, a törvénymódosítás hatálybalépése előtt elhunyt biztosított hozzátartozójának az özvegyi nyugdíjat, ha az egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak. Az érintettek jelenlegi jogosultsági feltételeit a nyugdíj-biztosítási szervek nem ismerhetik, ezért az ellátást kérelmezni kell majd.
Tisztelt Országgyűlés! Az előrehozott nyugdíj alsó korhatárának korrekciója és a csökkentett előrehozott nyugdíj szabályainak módosítása során abból az alapvetésből kell megítélésünk szerint kiindulni, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár Magyarországon 62 év. Miért nem 62 évesen mennek az emberek nyugdíjba, ha az a nyugdíjkorhatár? Azért, mert tíz évvel ezelőtt, a nyugdíjreform kialakításakor a korhatár 62 évre emelésének - nők esetében 55 évről, férfiaknál 60 évről - fokozatos átmenetét szerették volna biztosítani. Lehetőséget kaptak a nyugdíj előtt állók arra, hogy legalább 33 év szolgálati idővel választhassák az előrehozott nyugdíj-megállapítás lehetőségét. Csökkentés nélkül csak azok választhatták a korhatár előtti nyugdíjba vonulást, akik legalább 38 év szolgálati idővel rendelkeztek. Az átmenet ideje alatt indokolható volt, ma már azonban nem, hogy aktív munkavállalók a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nyugdíjkorhatárt betöltöttekkel azonos feltételek mellett vehessék igénybe a nyugdíjat.
A csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjjogosultság kedvezmény. A főszabály szerint a nyugdíjat a jogosult 62 éves kora és az átlagosan várható további élettartam közötti időszakra vonatkozó becslések, számítások alapján kapja. Az, aki korábban megy nyugdíjba, a járulékbefizetésen alapuló összeg fejében járó ellátást hosszabb ideig kapja, mint az, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után. Mindez a jelenlegi járulékfizetőket terheli, a törvénytervezetben ezért a csökkentett előrehozott nyugdíjszabályok változtatását javasoljuk. Nem vitatjuk, hogy aki elfáradt, mert gyermekkora óta komoly megterhelésnek volt kitéve, az továbbra is elmehessen előrehozott nyugdíjba. Javaslatunk szerint az, aki korhatár előtt veszi igénybe a szolgáltatást, csak csökkentéssel tehetné a jövőben. A javaslat kedvezményt tartalmaz azok számára, akik 40 év vagy afeletti szolgálati időt szereztek, esetükben a csökkentés felét kell csak érvényesíteni.
Felmerülhet a kérdés, hogy a csökkentés miatt keletkező kiesés végigkíséri-e a biztosítottat egész nyugdíjas életében. Számításaink szerint az előrehozott nyugdíj induló összegének változtatását a nyugdíjemelés idővel kompenzálja, a nyugdíjkorhatár feltételei szerint megállapított és az előrehozott öregségi nyugdíj között jelentős lemaradás nem mutatható ki. A csökkentés mértéke a biztosításmatematikai számításokhoz igazodva havi 0,3 és 0,4 százalék.
A hosszú szolgálati időt teljesítőknél ugyanakkor javasoljuk a nyugdíjcsökkentés felének érvényesítését. Hosszú szolgálati idő alatt a jelenleg hatályos szabályozással azonosan 2009-től a 40 év vagy efeletti szolgálati időt, 2013-tól a 41 év és afeletti szolgálati időt értjük. A javaslat a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjat igénylők esetében egy, a jelenlegi szabályokhoz képest kiegyenlítettebb nyugdíjcsökkentési mértéket eredményez, s arra ösztönöz, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után igényeljék elsősorban a nyugdíjat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonlóan elvi megfontolást igényel az 1950 és 1953 között született férfiak előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának változtatása is, nyilván az egyéni élethelyzetek óvatos megközelítést, esetleg egyedi megoldásokat is igényelhetnek. Mint azt korábban említettem, az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év. Az előrehozott nyugdíj alsó korhatára a férfiaknak a jelenlegi szabályok szerint 60 év, 2009-től 2012-ig 59 év, utána ismét 60 év lesz. Az, hogy a férfiak jogosultságot szerezhetnek 60 évesen nyugdíjra, önmagában egy kedvezmény. A kedvezmény további kedvezménye, de csak az 1950 és 1953 közötti négy évben született férfiak számára, hogy a 60 év helyett már az 59. életévük betöltése után is igényelhetik a nyugdíjat, a jelenlegi szabályok szerint 2013-tól ugyanis újra csak 60 éves kort követően lesz erre lehetőség. Ezért javasoljuk az előrehozott nyugdíjkorhatárnál a férfiak esetében az egységes 60 év fenntartását.
Az előrehozott nyugdíj legalacsonyabb választható korhatárának módosítása 2009 és 2012 között azokat érinti, akik 1950 és 1953 között születtek. Mivel az érintettek nyugdíjjogosultságuk alsó korhatárát csak ezt követően érik el, ezért visszavonhatatlan döntéseket eddig még nem hoztak. Egyéni szempontok nyilván az alsó korhatár csökkentését helyeznék előtérbe, az össztársadalmi szempontok, az igazságosság azonban ezt egyáltalán nem indokolják.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném hangsúlyozni, hogy a most benyújtott törvényjavaslat nem érinti azokat, akik már valamilyen szempontból nyugdíjjogosultságot szereztek. A javaslatok éppen abból a célból születtek, hogy minden nyugdíjasnak hosszú távon fenntartható legyen a járulékfizetéssel megszerzett jogosultsága.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egyeztetése a szociális partnerekkel, az Idősügyi Tanáccsal megtörtént. A szakszervezetek az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek változtatásával nem értettek egyet, a törvénymódosítás egyéb részeit nem kifogásolták. Az előrehozott nyugdíj új feltételeinél a férfiak 60 éves alsó korhatárának megőrzését elfogadható kompromisszumnak minősítették, ha a csökkentett előrehozott nyugdíjszabályok bevezetésére egy későbbi időpontban kerül sor, vagy elmaradna a változtatás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
