DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy éve sincs, hogy az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvénymódosító javaslatot. Emlékezzünk rá, a tavaly decemberi döntés előtt parázs vita alakult ki a tisztelt Házban nemcsak a normaszöveg, hanem az eljárás kapcsán is.
Az akkori törvénymódosítást a kormány a következő alapelvekkel hozta a tisztelt Ház elé: fenntartható, igazságosabb nyugdíjrendszerre van szükség; a konvergenciaprogramnak meg kell felelni; az Európai Uniónak készített nemzeti nyugdíj-stratégiai jelentésben szereplő demográfiai tendenciákat be kell építeni a javaslatba; a társadalom elöregedése megállíthatatlannak tűnik, ezért kell egy átlátható és az állam számára finanszírozható rendszert kialakítani.
Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat előkészítői már nem tűznek ki ilyen célokat maguk elé, sőt úgy tűnik, a kormánypártok június végi megállapodásában foglaltak is az enyészet részévé váltak. Akkor a jelenlegi kormányzati ciklus kiemelt feladataként határozták meg ismételten a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását. Ennek érdekében abban állapodtak meg, hogy “amíg a rendszerszintű változtatásokról nem születik megalapozott döntés, addig a jelenlegi rendszer szabályait érdemben érintő változtatásokat nem javasolunk”. Feltehetően a megalapozott döntést lett volna vagy lenne hivatott elősegíteni a kormányfő által életre hívott “nyugdíj és időskor” kerekasztal is. A testület munkájáról azonban semmit nem tudunk, még azt sem, hogy működik-e egyáltalán, különösen annak fényében, hogy megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy még az ősszel befejezi munkáját, és javaslatokat fogalmaz meg a nyugdíjrendszer átalakítását illetően. Úgy látszik, működik Murphy törvénye.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja 2006 decemberében tartózkodott a nyugdíjtörvény zárószavazásánál, álláspontunk azóta sem változott meg. Egyetértünk azzal, hogy a mai nyugdíjak megalázóan alacsonyak, és több millió hazai nyugdíjasnak kell mindennapi megélhetési gondokkal küzdenie egy tisztességgel ledolgozott élet után. Ezzel együtt a tavalyi módosításban nem láttunk kellő garanciát arra, hogy a nyugdíjas-társadalom hosszú távon megnyugtató választ kapott volna kérdéseire. Továbbra is támogatunk minden olyan javaslatot, amely egy felmenő rendszerben megteremti egy értékálló, stabil, ha kell, többkomponensű és magasabb életminőséget garantáló nyugdíjrendszer kialakítását.
Már sokszor elmondtuk, az egyes szociális ágazatot érintő törvények, így a nyugdíjtörvény állandó módosítása rövid távon szolgálhatja a szocialista-szabad demokrata kormányzatnak a költségvetés stabilizálására irányuló szándékait, de kérdés, hogy szolgálja-e vajon annak a több millió honfitársunknak az érdekét, akik ma nyugdíjasok vagy a jövőben válnak azzá. Lesz-e egységes nyugdíjkódex, amely a nyugdíjrendszer pilléreire vonatkozó szabályozást tartalmazza? Remény van-e arra, hogy a jövőben nemcsak egy főosztály foglalkozik a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban a szakterülettel, hanem nyugdíjasjogi biztost neveznek ki a nyugdíjasok érdekének védelmében?
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, hogy az előterjesztő milyen indokokkal citálja ismét elénk a nyugdíjtörvényt. Az első indok a jogszabály korrekciója, ami szocialista szótár szerint megszorítást jelent. Ezt maga az előterjesztő ismeri el a törvényjavaslat részletes indoklásában. Azzal, hogy az előterjesztő a férfiak tekintetében az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát 2009-2012 időszakra korrigálja, 120 milliárd forintot kívánnak megtakarítani. Az indoklás szerint az 1997-ben megalkotott szabály ellentmondásos, nem indokolt, hogy a férfiak alsó korhatára a korábbi 60 évről a kérdéses időszakban 59 évre csökkenjen. 2013-tól a hatályos szabályozás értelmében már mindkét nem esetében 60 év az alsó korhatár, a rendes öregségi nyugdíj korhatára pedig 62 év.
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot európai uniós direktívák és a hatályos magyar jog az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXXV. törvényben írják elő. Ennek ellenére érdemes elgondolkodni az eltérő megítélésről, hisz az eddigi szabályozásnak is volt valami alapja. A nők esetében nem szabad elfelejteni, hogy munka mellett többségük gyermeket, gyermekeket szült, illetve a családi háztartás vezetése is rájuk hárul. A férfiak esetében pedig szem előtt kell tartani, hogy a 40 év szocializmus és a rendszerváltás nagymértékben megviselte a módosítással érintett férfikorosztályt, az úgynevezett Ratkó-korszakban, az ’50-es évek elején születetteket. A munkanélküliség és az egészségügyi problémák elől a többség az előrehozott öregségi nyugdíjba menekülne. A magyarországi férfitársadalom védelmében talán az utóbbiak miatt nem célszerű változtatni a hatályos szabályozáson.
Az előterjesztő a módosítás második indokaként az Alkotmánybíróság 37/2007. határozatát említi. Az Alkotmánybíróság június 12-én hozott határozata szerint alkotmányellenes az az 1997-ben kelt törvénymódosítás, amelyben úgy csökkentették az özvegyi nyugdíj feléledését 15 évről 10 évre, hogy nem voltak tekintettel azokra, akiknek jogszerzése akkor már folyamatban volt. A törvénymódosítás előtti szabályozás szerint özvegyi nyugdíjra az a férfi volt jogosult, aki házastársa halálakor a 60. és az a nő, aki férje halálakor az 55. életévét betöltötte. A törvény szerint a nyugellátás akkor is járt, ha az életben maradt házastárs rokkant, illetve a társa halálával két, árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról kellett gondoskodnia.
A jogszabály azt is kimondta, hogy az özvegyinyugdíj-jogosultság feléled, vagyis az özvegynek attól kezdve jár az özvegyi nyugdíj, ha a meghatározott feltételek valamelyike 15 éven belül bekövetkezik. Ezt a szabályozást módosította az 1997. évi LXXXI. törvény úgy, hogy 15 évről 10 évre csökkentette a határidőt. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint maga a határidő csökkentése nem ütközik az alkotmányba, arról a jogalkotó dönt. Azt azonban kifogásolta a testület, hogy “A jogalkotó nem volt tekintettel megfelelő átmeneti rendelkezés alkotásával azokra, akiknek jogszerzése már folyamatban volt a 15 évre vonatkozó szabály kedvezőtlen, az özvegyekre nézve hátrányos módosításakor. A jogalkotó semmilyen, az érintett özvegyek várományának védelmére vonatkozó szabályt nem alkotott, és az átmenet nélküli módosításnak a jelen esetben nincs különös indoka.”
(11.30)
Az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést, hogy 2007. december 31-éig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének, szüntesse meg az alkotmánysértést. Ez a döntés a szaktárca szerint körülbelül 20 ezer honfitársunkat érint, és a jogszabályi méltánytalanság miatt elutasítottak száma több mint 16 ezer volt az évek során. Az özvegyi nyugdíjak kifizetése a központi költségvetésnek az elmondottak szerint 4-6 milliárd forintjába kerül. A Magyar Demokrata Fórum természetesen támogatja a törvényjavaslatnak ezt a részét. Fontos lenne, ha a jövőben előrelátóbb törvényeket hoznánk, és nem csak évekkel később tudnánk igazságosan rendezni a társadalmi viszonyokat. Azt is reméljük, hogy arra is találunk megfelelő megoldást, hogy az eddig alkotmányellenesen elutasított kérvényezők valamilyen módon visszamenőlegesen is ehhez a járandóságukhoz hozzájussanak.
Tisztelt Ház! A javaslatban eljárásjogi szabályokat is találunk. Az előterjesztő a társadalombiztosítási eljárás során jogerős határozattal megállapított mulasztási bírság meg nem fizetése esetén az összeg kétszeresének a megfizetésére kötelezné az ügyfelet. A Magyar Demokrata Fórum nem támogatja ezt a törvénymódosítási részt, mert általánosan elfogadott nézet, hogy a túlzott szankcionálás a kívánttól éppen eltérő joghatást válthat ki, tehát megfontolásra ajánljuk, hogy ehhez ragaszkodjunk-e.
A javaslat szerint a jövőben a baleseti ellátások megtérítése ügyében hozott határozattal szemben fellebbezésnek nem lenne helye, hanem a sérelmes határozat ellen közvetlenül a bírósági felülvizsgálat nyílna meg. Ezzel a módosítással sem értünk egyet. A közigazgatási eljárásról és szolgáltatásról 2004-ben pont azért alkottunk új törvényt, hogy a generális eljárás korszerűbb, igazságosabb és hatékonyabb legyen. Álláspontunk szerint az említett ügycsoportokban továbbra is biztosítani kell a kétfokú közigazgatási fórumrendszert, és csak a másodfokú határozat ellen lehessen keresetet benyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon. A speciális eljárás alkalmazása megítélésünk szerint nem indokolt.
A javaslatban megjelennek adatvédelmi szabályok. Feltételezzük és reméljük, hogy az előterjesztő egyeztetett a kérdésben az adatvédelmi biztossal.
A javaslat szerint a köztisztviselői, közszolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni akkor, ha az előrehozott öregséginyugdíj-jogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi. Az előterjesztő a szolgálati időt a nyugdíj-igazgatási szerv határozatával igazoltatná. A javaslat részletes indoklása a következőket mondja: “A jelenlegi szabályok szerint az előrehozott nyugdíj egyéb feltételeivel a felmentési idő kezdetekor kell rendelkezni, így a köztisztviselők, mivel 2008. január 1-je után az előrehozott nyugdíj igényléséhez a jogviszonyt meg kell szüntetni, vagy a felmentési időt, vagy az előrehozott nyugdíjból a felmentési időnek minősülő időszakot elveszítenék.”
A hatályos köztisztviselői törvény szerint a felmentési idő hat hónap. Az erre az időszakra járó törvényes juttatásoktól a jövőben tehát nem esne el az a köztisztviselő, aki az előrehozott nyugdíjazását kezdeményezné. Támogatandó a módosításnak ez a része, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a javaslat része-e a kormány személyzeti politikájának, azaz, hogy a nagy tapasztalatokkal rendelkező közigazgatási szakemberektől mielőbb meg kell válni, és helyüket fiatal, a köztisztviselői bértábla szerint alacsonyabb besorolású, összességében az államnak olcsóbb személyi állománnyal kell-e betölteni.
A javaslatban megjelenik a Magyar Demokrata Fórum politikájának egy sarkalatos és súlyponti eleme, a korrupcióellenesség, a tisztességes, pártatlan eljárás. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet mint orvos szakértői és rehabilitációs szerv, számos szociális és a nyugellátás megállapításához szükséges szakértői vizsgálatot végez. A javaslat szerint az intézet működésével kapcsolatban alapvető követelményként merül fel a korrupciómentes, pártatlan és elfogulatlan eljárás. Ennek garanciáit a vonatkozó jogszabály, a 213/2007-es kormányrendelet tartalmazza. Garanciális szabályként építené be a rendszerbe az előterjesztő a szerv döntéseit meghozó és a döntéseket előkészítő személyekkel szembeni magasabb etikai követelményt, amely praktikusan a vagyonnyilatkozati kötelezettségben öltene testet. A javaslat szerint a szakértői bizottság elnöke és előadó szakértője vagyonnyilatkozatot tesz.
A Magyar Demokrata Fórum a szabályozás kiterjesztését kezdeményezi a szakértői bizottság összes tagjára vonatkozóan. Erre vonatkozóan módosító javaslatot is nyújtunk be, és ebből következően természetesen a törvénymódosító javaslatnak ezt a részét támogatni tudjuk.
Összegezve, a Magyar Demokrata Fórum a törvénymódosítási javaslat következő elemeit támogatja. Támogatjuk az özvegyi nyugdíjra vonatkozó, az Alkotmánybíróság által javasolt új szabályozás bevezetését. Támogatjuk a résznyugdíjra vonatkozó szabályok megfogalmazását. Támogatjuk az előrehozott nyugdíjjal összefüggő köztisztviselői felmentési szabályok pontosítását. Természetesen támogatjuk az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának korrupciómentes, pártatlan és tisztességes eljárását elősegítő szabályozás elfogadását a kiterjesztő módosító javaslattal.
A törvényjavaslat alábbi elemeit azonban nem tudjuk támogatni. Nem tudjuk támogatni a férfiak esetében az előrehozott nyugdíj alsó korhatárának 2009-2012 közötti időszakra vonatkozó korrigálását, azaz felemelését 60 évre, és nem tudjuk támogatni a nyugdíj-biztosítási eljárási szabályok módosítását, a mulasztási bírság esetében a kétszeres büntetést és a jogorvoslati fórumrendszer megváltoztatását.
A törvénymódosítási javaslat tárgyalásánál nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen a zárószavazásnál a javaslat egészéről fogunk dönteni. Meglátjuk, hogy a módosító javaslatok mennyiben az általunk kívánt mértékben és irányban fogják a jelenlegi törvénymódosítást korrigálni, de jelen pillyanatban a kettős érzés megmarad bennünk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
