DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért szeretnék két percben hozzászólni, mert itt többször elhangzott a svéd és a német modell is. Azt gondolom, hogy egy nyugdíjtörvény módosításakor akkor lehetne erre igazán hivatkozni, ha azt mondhatnánk, hogy Magyarországon az embereknek az életminősége legalább olyan szinten áll, mint akár a svédországi, akár a németországi embereké, illetőleg ugyanezen országokban a nyugdíj előtt állóké. Valamennyien tudjuk, hogy Magyarországon ez nincs így. Sőt azt is elmondhatjuk, hogy Magyarországon ma szociális válság van, és ezt a szociális válságot legjobban azok az emberek érzik, akik már olyan idősek, hogy nyugdíj előtt állnak, vagy pedig a nyugdíjkorhatárhoz közelítenek.
Sokszor elhangzott már az is, még az uniós csatlakozás előtt, hogy a nyugdíjasokat mindenképpen fel kell zárkóztatni, hogy az európai uniós nyugdíj átlagához közelítsenek, de ez sem történt meg. Azok az emberek, akik nyugdíj előtt állnak, mintegy 30-40 évet ledolgoztak. Ez egy polgári jogi szerződés, ami az állam és az emberek között létrejön, mégpedig a szolgáltatás és ellenszolgáltatással kapcsolatos jogügylet lebonyolításáról beszélhetünk, ahol a szolgáltatás akkor éled fel, amikor az illető nyugdíjba vonul. De ha megnézzük azokat a mutatókat, hogy mennyi a születéskor várható élettartam, ugye, akkor azt látjuk, hogy a férfiak esetében 67,5 év, a nők esetében pedig 73 év. Ha tehát 62 éves korában elmegy valaki nyugdíjba, akkor esélye nincs arra, hogy az általa befizetett járuléknak csak a töredékét is visszakapja, hiszen öregszik a magyar társadalom, az emberek egészségi állapota sem megfelelő, éppen ezért azt mondhatom, hogy a töredékét sem kapják vissza annak a nyugdíjjáruléknak, amelyet 35-40 év alatt befizettek. Ezt is meg kellene fontolni, hogy az embereket hogyan hozhatjuk ilyen nehéz helyzetbe. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)
