DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A felszólalásomban kitekintenék arra, hogy alig telt el néhány hónap azóta, hogy a parlament asztalára került a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása, amely törvényt aztán most ismét a kormány módosítani kíván, és beterjesztette a T/4094. számon előterjesztett törvényjavaslatot.
Az általános indokolása ennek a módosításnak, amelyet szó szerint idézek, így hangzik: “A javasolt változások nem keresztezik a távlati nyugdíjkoncepció kialakításához szükséges, széles körű társadalmi egyeztetés után eldöntendő átalakításokat.” Ebből az elég bonyolult és szinte érthetetlen mondatból egyedül a széles körűt szeretném kiemelni, tehát a széles körű társadalmi egyeztetést. A mondat elolvasása után az emberben mindjárt felvetődik az a kérdés, hogy a széles körű társadalmi egyeztetést miért nem folytatta le a kormány a módosítás benyújtása előtt, hiszen - ahogy azt valamennyien elolvastuk, és itt a felszólalók is elmondták - ez a javaslat nagyon sok embert, nagyon sok nyugdíjba vonuló embert, nyugdíjba menni kívánó embert rendkívül hátrányosan érint. Kifejezetten hátrányosan érinti az 1950 és 1957 között született embereket (Csizmár Gábor: '53!), közel 425 ezer embert, akik a Ratkó-korszak emberei, hiszen akkor jöttek világra, és ők kívánnak most nyugdíjba vonulni, tehát az ő érdeküket rendkívüli mértékben sérti a kormánynak ez a módosítása.
Röviden idézzük vissza, hogy mit is tartalmazott a 2006. évi CVI. törvény, amelyet a szociálliberális kormány fogadott el a felszólalásom elején említett időpontban. Brutális nyugdíjelvonással szembesül 2008. január 1-je után valamennyi korhatár alatti nyugdíjas munkavállaló, ugyanis ha a munkabére eléri a minimálbér éves összegét, akkor a nyugdíja kifizetését a Nyugdíjfolyósító Intézet automatikusan megszünteti. Az adóalapot az együttes jövedelem képezi. 2007. január 1-jétől a nyugdíj mellett munkát vállaló személy 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, 4 százalékos egészségügyi járulékot, továbbá április 1-jétől még plusz 8,5 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot is fizetni köteles. A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató személynek azonban egészségügyi hozzájárulás címén 16 százalék járulékfizetési kötelezettsége van. A nyugdíj mellett munkát vállaló személynek összevont az adóalapot képező jövedelme. Ez annyit jelent, hogy az adóalapba bekerül a nyugdíj összege is, bár az ugyan továbbra sem adózik, de a két jövedelem összevonása miatt a magasabb után járó adót vonják le a nyugdíjasnak a bruttó keresetéből.
De ez még mindig nem minden, tisztelt Országgyűlés, hiszen a rendkívüli szigorítás megjelenik a 2008. január 1-je utáni induló nyugdíj összegének a megállapítása során is. Ez úgy történik, hogy a munkavállaló éves bruttó átlagkeresetéből először levonják a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, illetve a korábbi években hatályos járulékemeléseket, majd a megmaradt összegből vonják le az általános adókedvezmények nélküli személyi jövedelemadót. Az így kapott összeget aztán inflációkövetővé teszik, és a fennmaradó összeg lesz a nyugdíjszámítás alapja.
Tisztelt Országgyűlés! A magát szociálisan érzékenynek mondó kormány ezt a nyugdíjtörvényt fogadta el, ami a saját bevallása szerint is legalább 8 százalékos nyugdíjcsökkentést jelent, eredményez azok számára, akik 2008. január 1-je után kívánnak nyugdíjba vonulni. A nyugdíj-biztosítási szervek, valamint a pénzintézeti szakértők szakmai nyilatkozataiban megfogalmazódik ennél sokkal alacsonyabb induló nyugdíj, illetőleg egy sokkal magasabb elvonás a nyugdíjba vonulók számára.
A tavalyi törvénymódosítás során, amelyet a Fidesz és a KDNP a szabad demokraták képviselőcsoportjával fogadott el, megakadályozta a kormánynak azt az indítványát, amely arról szólt, hogy az előrehozott nyugdíjba vonulókat további 9,6 százalékos nyugdíjcsökkentéssel kívánta sújtani akkor, ha 62 év alatt nyugdíjba kívántak vonulni. A zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány azt tartalmazta, hogy a nők és a férfiak egységesen 59 évesen, 40 év szolgálati idő után úgy tudjanak nyugdíjba vonulni, hogy a büntetőszázalék ne sújtsa őket.
(13.10)
Ezt az indítványt a tisztelt Ház 179 igen szavazattal, 178 nem szavazat ellenében elfogadta. Most azonban a parlament asztalán lévő módosítással a kormány ennek a kedvező fordulatnak a teljes megsemmisítését irányozta elő. Ugyanis a T/4094. számon benyújtott javaslat szerint bünteti azokat, akik 62. életévük betöltése előtt mennek előrehozott öregségi nyugdíjba. Aki egy évvel korábban, tehát 61 évesen kíván nyugdíjba vonulni, annak 3,6 százalékkal tovább csökkenti az induló nyugdíját, aki pedig 60 évesen akar előrehozott öregségi nyugdíjba menni, annak már 8,4 százalékos csökkenéssel kell számolnia. Emlékeztetni kívánom a tisztelt Házat arra, hogy a tavalyi törvénymódosítás értelmében már eleve 8 százalékkal alacsonyabb lesz az induló nyugdíja a járulékok levonása után annak, aki 2008. január 1-jével nyugdíjba megy.
Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, elmondhatjuk, hogy közel 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjra számíthat az a honfitársunk, aki két évvel a 62 éves nyugdíjkorhatár előtt kíván nyugdíjba vonulni. Az előterjesztő mérhetetlen cinizmusára utal a javaslat azon szövege, amely nagylelkűen úgy rendelkezik, hogy aki 40 éves szolgálati időt szerzett, és előrehozott öregségi nyugdíjba akar menni, akkor őt a korlátozás csak 50 százalékban sújtja.
Álláspontunk szerint az előttünk levő javaslat tovább mélyíti a szociális válságot. 2008. január 1-jétől a nyugdíjak legkisebb összege 27 130 forintról csak 28 500 forintra emelkedik. Hogyan tudnak megélni az idős emberek ebből az összegből akkor, amikor a napi híradások is arról szólnak, hogy 2008. január 1-jétől - sőt még ez év december végéig is - milyen hatalmas áremelkedések várhatók, ugyanakkor a benzin és egyéb energiaárak emelkedése természetesen az élelmiszerek árának növelését is maga után vonja? 2008. január 1-jétől az áremelkedések tehát nemcsak 10-15 százalékosak lesznek, ahogy ez a híradásokból származik, hanem ennél jóval magasabbak.
A lakosság 30 százaléka tengeti a mindennapjait a szegénységi küszöb alatt, és döbbenetes, hogy az emberek egyre szélesebb csoportjait érinti meg a megélhetésért folyó küzdelem. A pénztelenség, a nyomorúság jelen van az életükben. A különböző rétegek - a nyugdíjasok, a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok, a romák, a tartósan munkanélküliek - egyre szélesebb körben tapasztalják meg, hogy mit jelent a meleg étel hiánya, a pénzszűke miatt. A kormány szemmel láthatólag nem kíméli a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás elbizonytalanítja mindazokat, akik egy kiszámítható nyugdíjrendszer keretében pontosan tudni szeretnék, hogy mikor és milyen feltételek mellett készülhetnek időskoruk kiegyensúlyozott és harmonikus eltöltésére. A fenti indokaink alapján, tisztelt Országgyűlés, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a benyújtott törvényjavaslatot nem támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
