VÍGH ILONA
VÍGH ILONA
VÍGH ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását elsődlegesen az egyes, 2009. évtől alkalmazandó szabályok korrekciója és az Alkotmánybíróságnak a 2007. évi 37. számú határozata indokolja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú tény, és a parlamenti törvényalkotás anomáliáit tükrözi, hogy a 2006-ban történt módosítást újabb követi a 2007-es esztendőben. Úgy tűnik, minden évben szükséges módosítani a törvényt, nem lehet mondani, hogy időtállóak a törvényeink. A változtatások, a javaslatok elsődleges célja az, hogy a társadalombiztosítási kiadások csökkenjenek, szól az előterjesztés indokolásában, s ezen a tranzakción, ahogyan Béki képviselőtársunk jelezte, hogy ez a 120 milliárd nem 120 milliárd, hanem 30 milliárd, de a törvény-előterjesztés indokolásában 120 milliárd forint szerepel, tehát mindösszesen ezt az összeget szeretné megtakarítani a kormány. Abban reménykedem a képviselőtársaimmal együtt, hogy a kormánynak erre nem lesz módja. Azt gondolom, hogy az őszödi beszéd árát, a hozzá nem értést, a dilettantizmust, a hazugságot most a nyugdíjba vonulókon akarja behozni a kormány. A korábbi osztogatás terheit most már az idősekre is rakja a kormány, a nyugdíjasokat, illetve a jövő nyugdíjasait sem kíméli.
Javasolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tervben lévő 140 milliárdos kormánynegyed árát fizessék be a Nyugdíj-biztosítási Alapba, és akkor nem kell sort keríteni arra, hogy több százezer nyugdíjas ilyen helyzetbe kerüljön.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arról kevés szó esett most a parlamenti vitában, hogy miért is van szükség előrehozott nyugdíjra. Valamennyien tudjuk, hogy a munkáltatók alig várják, hogy a dolgozók elérjék a szükséges kort, illetve a szolgálati időt, és máris elbocsátják őket. Valamennyien tudjuk, hogy az elmúlt esztendőben a 800 ezres közalkalmazotti létszám 65 ezerrel csökkent. Ugye, a kommunikációban az jelent meg, hogy az elbocsátott dolgozók nagy része a nyugdíjba vonulást választotta, és nem tudjuk, hogy a többiekkel valójában mi van, átképzésen vesznek részt, vagy mi történt velük. A vállalkozók esetében a csődhelyzet elől menekülnek a nyugdíjba, és az is jellemző, hogy a vállalkozóink a gazdasági paraméterek miatt főképp a minimálbér után fizetik a járulékokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor hozzányúlunk a nyugdíjrendszerhez, azt gondolnám, hogy komplex vizsgálatra lenne szükség. Ismert, hogy -főképpen a demográfiai válság miatt - már ma is alig tartható a nyugdíjrendszer. A költségvetés közel 500 milliárd forinttal egészíti ki a Nyugdíj-biztosítási Alapot. Nem gondolom, hogy az a jó gazdaságpolitika, amely csak a nyugdíjrendszerek átalakítására koncentrál. Ha nem javulnak, tisztelt képviselőtársaim, ebben az országban a születési arányok - hisz az előrejelzések szerint 2050-re a tízmilliós népesség 7,5 millióra csökken -, tudjuk, hogy ez súlyos gazdasági problémákhoz vezet, és ma ott tartunk, hogy minden esztendőben egy Gyula nagyságú településsel, 37 ezer fővel vagyunk kevesebben.
Amikor a nyugdíjrendszerről alkotunk törvényt, illetve módosítjuk, bizony a demográfiai adatokat, a családok helyzetét is szem előtt kell tartani. Miért nincs például megfelelő gyermekáldás ma hazánkban? Nem utolsósorban át kell tekintenünk a foglalkoztatás milyenségét. Ma egy aktív tart el másfél főt. Amikor 40 vagy 41 éves munkaviszonyt követelünk a nyugdíjfolyósításhoz büntetlenül, akkor számolnunk kell azzal, hogy a békés átmenet évében meglévő négy és fél millió, majdnem teljes körű foglalkoztatottból közel másfél millió ember veszítette el az állását, és ebből félmillió a rokkantnyugdíjas. Közel egymillió ember állásnélküli ma Magyarországon. Minden ötödik pályakezdő munkanélküli, a foglalkoztatottak nagy része után nem fizetnek járulékot még ma sem. Hogyan lesz nekik szolgálati idejük? Nemhogy 40 év szolgálati idejük nem lesz, hanem 5-10 év szolgálati idejük sem keletkezik, ha így megy tovább.
Tisztelt szocialista-liberális Képviselőtársaim! Önök ígértek 400 ezer munkahelyet a választási kampányukban. Azt tudjuk, hogy ezt nem teljesítették, de azt is tudniuk kell, hogy keveset ígértek, mert ma Magyarországon legalább 900 ezer új munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió által kitűzött célt, amely az aktív foglalkoztatottak esetében 70 százalékot irányoz elő. És azt is tapasztaljuk, hogy évek óta nem javulnak a foglalkoztatási mutatók. Nem tudom, hogyan akarnak önök versenyképes gazdaságot építeni, amikor az aktív korú férfiak mindössze 56 százaléka, a nők alig 50 százaléka dolgozik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nincs munkahely, miképpen teljesül a 40 évi szolgálati idő? Az is ismert, hogy a munkanélküliek nagy része 40 éven felüli, és a munkaerőpiac nem igazán kedveli ezt a korosztályt. Azt gondolom, a nyugdíjkérdés komplexebb, mint ahogyan önök gondolják, a hasukra ütöttek, találomra benyújtották ezt a szégyenletes törvénymódosítást. Komolytalannak tartom, és bosszantó, hogy ilyen tervezet egyáltalán a parlament elé kerülhet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Már a 2006-os törvénymódosítás rendkívül szigorú szabályokat vezetett be az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának feltételeiben, erről képviselőtársaim már beszéltek a délelőtti vitában. Tehát az előrehozott öregségi nyugdíjba vonulás feltétele a munkaviszony megszüntetése: vagy fizetés, vagy nyugdíj - mondja szocialista-liberális kormány -, az induló nyugdíj megállapítási szabályai alapján legalább 8 százalékkal alacsonyabb nyugdíj 2008. január 1-jétől. Egyszerűen érthetetlen, hogy mire föl! Mire föl kapnak 8 százalékkal kevesebb nyugdíjat?
(13.20)
Önök az ötletekből kifogyhatatlanok, képviselőtársaim. Az előrehozott nyugdíjban részesülő a minimálbér 12-szerese erejéig vállalhat munkát, efölötti jövedelem esetén szüneteltetik a nyugellátást. A 2006-os törvénymódosítási csomagban a Fidesz, az SZDSZ képviselőcsoportjával egyetértésben megakadályozta a kormánynak azt az indítványát, amely az előrehozott nyugdíjba vonulókat további 9,6 százalékos nyugdíjcsökkentéssel sújtotta volna abban az esetben, ha 62 év alatt nyugdíjba vonulnak. A Fidesz közös indítványa értelmében 2009. január 1-je után egységesen 59 évesen vonulhatnak nyugdíjba a nők és a férfiak egyaránt, és nem sújtja büntetőszázalék azokat a nyugdíjasokat, akik legalább 40 év szolgálati időt szereztek.
Képviselőtársaim! Az elmúlt évben egyetértettünk valamennyien abban, ha valaki becsülettel 40 év szolgálati időt szerzett, semmiféle büntetőszázalékkal nem lehet csökkenteni a nyugdíját. Nem is értem, hogy kerülhetett a parlament elé egy olyan javaslat, amely büntetőlevonásokat tartalmaz. 2013. január 1-jétől a férfiak és a nők egységesen 60. életévük betöltésekor mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba. Ezt az öregségi nyugdíjuk csökkentése nélkül tehetik meg, ha legalább 41 évi szolgálati időt szereztek. Az előttünk lévő újabb törvénymódosítás ennek a kedvező fordulatnak a teljes megsemmisítését irányozta elő. Ezzel nem lehet egyetérteni, inkorrekt és felháborító. A most beterjesztett törvénymódosítás már 2009-től szigorítana. Kéttípusú nyugdíjszámítást tartalmaz, az egyik a teljes értékű, a másik a csökkentett összegű.
Az előttünk lévő törvényjavaslat elfogadása esetén előrehozott nyugdíjba az a férfi mehet, aki a 60. életévét betöltötte, és legalább 37 év szolgálati időt szerzett. 2008. január 1-jétől a 8 százalékkal csökkentett nyugdíjat tovább büntetik: 3,6 százalékkal csökkentik, ha a 62 éves nyugdíjkorhatár előtt egy évvel megy nyugdíjba, és 8,4 százalékkal csökkentik, ha a 62 éves nyugdíjkorhatár előtt két esztendővel megy nyugdíjba az illető. Az már valóban kiveri a biztosítékot, hogy 40 évi szolgálati idő után is büntetőelvonást tervez a törvény, igaz, csak 50 százalékban, hangzott el már többször a mai délelőtt folyamán. A nők, akik gyerekeket nevelnek, tanulnak, hivatásukat gyakorolják, még kitüntetőbb helyzetbe kerülnek e törvény szerint.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség semmiféle büntetőcsökkentést nem támogat úgy a férfiaknál, mint a nőknél. Aki 40 évet dolgozott, dicséretes teljesítményt nyújtott, etikátlan bármiféle büntetés. Ez a botrányos előterjesztés, képviselőtársaim, már elhangzott a mai délelőtt, 425 ezer embert érint hátrányosan, az úgynevezett Ratkó-korszak gyermekeit. Kifejezetten a törvényjavaslat arra ösztönöz, hogy 62 éves korig munkát vállaljanak. A törvényi előterjesztő azzal is indokolja a módosítás szükségességét, hogy a várható élettartam 3 évvel növekszik. Ez valóban nagy öröm, de mint ma már elhangzott többször, az Európai Unió átlagától így is 7-8 esztendővel vagyunk hátrányosabb helyzetben.
A rosszul működő társadalom és a rosszul működő gazdaság megbetegíti az embereket. A lakosság 50 százaléka depressziós. Professzor dr. Kopp Mária kutatásai felhívják a figyelmünket a katasztrofális statisztikákra, miszerint a 40-69 év közötti férfiak évente 10 ezerrel többen halnak meg, mint a nők. Az egészségügyi miniszter asszonynak ez nem ügy, ez elkerüli a figyelmét. Mi az oka? Ez önöket kevésbé érdekli. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Felcserélődtek a szerepek, gyakran nők a családfenntartók ma Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó törvénymódosítást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és jómagam sem tudjuk támogatni, hiszen a kiszámíthatóságot és a biztonságot nélkülözi a törvény, és természetesen egyetértünk az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtásával, az özvegyi nyugdíjakra vonatkozók támogatásával.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
