DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kétséges, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely a vállalkozásban érintettek számára, a gazdasági tevékenységet végzők számára jó lehetőség, a Magyar Köztársaság szempontjából pedig egyértelmű kötelezettség, hogy az irányelvnek megfelelően, méghozzá december 15-ei hatállyal megteremtsük a hazai jogi alapjait ennek a bizonyos 2005/56/EK irányelvnek, amely a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szól.
A javaslat önmagában túlzottan nagy nehézségeket minden bizonnyal nem fog okozni a cégeknek, hiszen csak az egyesülési folyamat egyes elemeit szabályozza. A háttérjog, a változatlanul maradó háttérjogszabály ugyanúgy a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégtörvény lesz. Az érintett cégformák azok a cégformák, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkező nagyobb jellegű cégeket jelentenek, alapvetően a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, az európai részvénytársaság és a magyar mérlegelésnek megfelelően, hiszen ebben a tekintetben volt egy szabad mozgásterük a tagállamoknak, hogy a szövetkezetekre vajon alkalmazni kívánják-e vagy sem, mi azt a formát választjuk, hogy a szövetkezeteket is érintheti. Ez véleményem szerint helyes, mert ha lehetőség van rá, akkor miért fosszuk meg ettől az érintetteket. Ezt egyértelműen pozitívnak gondolom.
Az egy alapvető feltétel, hogy az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint alapított cég kell hogy részt vegyen ebben az egyesülési folyamatban, és olyannak, amelynek az üzleti tevékenysége, a fő tevékenysége, a fő helye az Európai Unió valamely tagállamában van. Tehát ez kizárólag az Európai Unió tagállamairól szól és az ott működő cégekről.
Én egy jó és újszerű formának gondolom azt, hogy az egyesülési tervből közös tervet kell készíteni, egy előzetes tervet, amelyről természetesen a tagokat tájékoztatják, hiszen ez evidencia. De ezen túl az egy lényeges dolog, hogy a cégbíróság kérelemre megvizsgálja ezt a tervet, és 15 napon belül kiad arról egy tanúsítványt, hogy a tervben foglalt elképzelések megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezésnek, és így törvényesen ez az egyesülési folyamat végbemehet-e vagy sem. Aztán később, a tanúsítvány keltétől számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk a cégeknek a konkrét egyesülésre vonatkozó kezdeményezést. Semmilyen aggályom és kétségem nincs afelől nekem sem, ahogy ezt az előttem szóló Simon Gábor kolléga úr említette, hogy a cégbíróságok meg fognak tudni felelni ezeknek a követelményeknek.
És itt most nagyon röviden szeretnék arra kitérni, hogy a cégalapítással, a gazdasági társaságok működésével, egyáltalán a vállalkozásokban való részvétellel kapcsolatos, külföldiek által negatív megközelítésben kezelt hazai környezetben sem általában véve a cégbírósági tevékenységet tartják problematikusnak a cégek. Sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy amikor megalakítunk egy céget vagy megalakítanak egy céget, akkor a megalapítást követően a különböző hatósági eljárások hogyan néznek ki. Azt hiszem, ismerem a kormány erre vonatkozó programját, egy folyamatos határidő-rövidítés az, ami a célkitűzések között szerepel, elsősorban a cégbírósági eljárásokban, egy év múlva körülbelül lassan el tudjuk érni azt, hogy egy órán belül céget lehessen Magyarországon alapítani. Ez nagyon jó és nagyon fontos dolog, ennek mind a számítástechnikai alapjai, mind pedig a jogszabályi háttere már részben megvan. Részben egyébként ilyen gyakorlatot is folytatnak a cégbíróságok. Valóban, ma már egy-két nap, egy-két óra alatt lehet céget alapítani a nem túlterhelt cégbíróságokon. Ez nagyon örvendetes, és ezt a célkitűzést könnyedén el fogja tudni érni Magyarország.
(18.10)
Ott látom a problémát, hogy a járulékos, a további hatósági eljárások vajon mennyire lesznek lerövidíthetők és egyszerűsíthetők. Rendkívül bonyolultak és bürokratikusak az ilyen típusú ügyintézések. Az nagyon fontos, hogy önmagában egyetlen elemet, a cégbírósági eljárási elemet nem elegendő feljavítani, és azt a folyamatot felgyorsítani. Csak akkor ér valamit a dolog, ha a vállalkozó, az üzletember azt látja, hogy minden területen gyorsulnak a rá vonatkozó eljárási határidők, és a kötelezettségek egyszerűsödnek. Ezt mindenképpen együtt kell és együtt érdemes kezelni.
Azt hiszem, esély van arra, hogy sokan éljenek majd e törvény későbbi lehetőségeivel, bár azt is meg kell mondanom, hogy talán nem véletlenül alapítanak magyar vállalkozások akár Romániában, akár Szlovákiában nagy számban további vállalkozásokat. A két lábon állás, a külön cégek önálló megléte is fontos szempont. Ha nem kezdenek el karácsony előtt rohamosan ilyen kérelmeket benyújtani majd a cégbíróságokhoz, abban semmi meglepő nem lesz, ettől még a jogintézmény teljesen szükséges, egyértelműen jó és indokolt a léte, s egyben persze kötelezettségünk, hogy ezt az irányelvet a hazai jogba átültessük. Még egyszer szeretném kiemelni, hogy ezt nagyon jó lehetőségnek is tartom.
A törvényjavaslat minden rendelkezésével egyetértünk, és úgy gondolom, hogy - a másik kettőhöz hasonlóan - egy nagy többséggel elfogadott törvényjavaslatról lesz szó a néhány héten belüli szavazáson.
Köszönöm szépen a figyelmet.
