DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Magam sem várok most parázs vitát az általános szakaszban, és látva, hogy módosító indítványok sem érkeztek, ez gyakorlatilag a parlament egységéről tanúskodik. Ez az egység valósult meg tegnap az alkotmányügyi bizottságban is, ezért a bizottság nem állított előadót, de hadd mondjam el önöknek, hogy gyakorlatilag a bizottság egyhangú támogatását élvezi a törvényjavaslat.
Nyilván egy általános vita kapcsán először is a szükségszerűséget kell megvizsgálni. Azt gondolom, a miniszter úr a miniszteri expozéban erre megfelelőképpen utalt, hiszen ennek a törvényjavaslatnak a szükségszerűségét egy olyan irányelv, méghozzá a 2005/56. EK-irányelv határozza meg, amely minden tagállam részére kötelezővé teszi, hogy 2007. december 5-éig megalkossák a helyi jogszabályokat, minden tagállam ezen időpontig elfogadja azt a szabályozást, amely alapján az Európai Unió területén a tőkeegyesítő társaságok létrejöhetnek. Tehát azt gondolom, e törvényjavaslat kapcsán a szükségszerűség kérdése így nem merül fel, ez további részletes indoklást nem igényel.
(18.00)
A második fontos kérdéskör álláspontom szerint, hogy egy ilyen törvényjavaslat, ha szükségszerű, akkor megfelel-e ennek az irányelvnek. Minden nemzeti parlament feladata, hogy ezt a vizsgálatot lefolytassa. Nos, az alkotmányügyi bizottság által megvizsgálva is azt mondhatom, hogy az irányelv szabályainak megfelel ez a javaslat, tehát nincs akadálya, ha a parlament ezt elfogadja, akkor az irányelv szabályai megfelelően érvényesüljenek.
A harmadik kérdéskör, amit szerintem ildomos vizsgálni egy nemzeti jogalkotónak egy irányelv elfogadásánál, hogy az irányelv alapján beiktatandó szabályrendszer kellőképpen egyszerű-e, alkalmazható-e, és az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogrendben alkalmazhatóvá teszi-e. Nos, azt gondolom, és ezt az MSZP-frakció nevében is mondhatom, hogy itt egy olyan jogszabályról van szó, amely nagy valószínűség szerint ki fogja állni az alkalmazás próbáját.
Megállapításaim szerint a határokon átnyúló tőkeegyesítés jelentős mértékben képes nemcsak a nagyobb vállalkozásokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is helyzetbe hozni, a működési mobilitást javítani, a tőke szabad áramlását biztosítani. Ezért látható, hogy a kis- és középvállalatok is jelentősen érdeklődnek ezen forma iránt. Azt is ki kell emelni, miniszter úr expozéjához hasonlóan, hogy ha az egyesülő társaságok munkavállalói létszáma nem haladja meg az 500 főt, akkor a munkavállalók vállalatirányításban való részvétele tekintetében a munkavállalók képviseletére fő szabályként a belső jogi szabályozást kell alkalmazni.
Maga az irányelvi szabályozás egyéb kérdésekben nem támaszt a jelenlegi belső jog szerinti társasági átalakuláshoz képest jelentősen nagyobb többletterhet, így az egyesülés lebonyolítása nem okoz álláspontom szerint adminisztratív nehézséget.
Valószínű, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a forma vonzóvá válhat. Vonzóvá válhat a nagyobb tőkeegyesítések során, de vonzóvá válhat a határ menti kisebb társaságok egyesülése kapcsán is.
Arra szeretnék magam is utalni, hogy a Magyar Köztársaság az elmúlt években is mindenkor eleget tett az uniós előírásoknak, ezen belül is az uniós társasági jogi és a társasági jogalkotásból eredő jogharmonizációs jogalkalmazási követelményeknek. Ezt teszi meg most is az Országgyűlés, meggyőződésem szerint egyhangú szabályozással.
Utalni szeretnék magam is arra, hogy ennek a törvénynek a jelentősége sokkal nagyobb, mint ahogy a mostani parlamenti vita, illetve parlamenti részvétel mutatja, ugyanis egymásra épülő jogrendszer-változásokról van szó, hiszen néhány hónappal ezelőtt a gazdasági törvény módosításáról tárgyalt az Országgyűlés, illetve módosította szabályait, valamint a cégeljárási törvény, lánykori nevén a Ctv. szabályai kerültek módosításra. Ez nyilván azért fontos kérdéskör, mert erre alapozva tudja a mostani jogszabályt is elfogadni majd a parlament.
A javaslat tárgyi hatályára, amely szintén eltérést mutathat az Európai Unió országain belül, miniszter úr az expozéjában kellőképpen utalt. Én magam is kiemelem azt, hogy nemcsak a korlátolt felelősségű társaságokra, részvénytársaságokra, európai részvénytársaságra, hanem az irányelv által biztosított lehetőségek kihasználásával a szövetkezetre és a hazai székhelyű európai szövetkezetre is kiterjed a tőkeegyesülés lehetősége. Azt gondolom, ahhoz, hogy a magyar jogrendszerbe minél jobban és minél gördülékenyebben beépülhessen ez a szabályozás, nemcsak az ügyvédek és az ebben közreműködő jogászok figyelmét kell megfelelő tájékoztatással felhívni, hanem a gazdaság egyéb szereplőinek figyelmét is, hiszen elsősorban az ő érdeküket fogja ez a kérdéskör szolgálni.
Rendkívül fontos kérdéskörnek ítélem, és egy mondatban hadd utaljak a cégbírósági felkészültség szabályaira. Az én információim szerint a cégbíróságok felkészültek, illetve felkészültnek mutatkoznak a jogszabály elfogadása után várható szerződések, illetve egyéb okiratok fogadására, hiszen a jelenlegi gazdasági társaságokról szóló törvénytől eltérően egyéb okiratok benyújtására is szükség lesz. A kötelező könyvvizsgálói jelenléttel és különböző külföldi országokból származó igazolások csatolásával többletterhek is mutatkoznak a cégbíróságok működésében. Reményeim szerint az az állítás, amely megfogalmazódott az előbb, hogy a cégbíróságok ezt fogják tudni kezelni, a gyakorlatban is így fog megvalósulni.
Összegzésként elmondhatom, hogy az MSZP-frakció támogatja a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet.
