TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban gyors ütemben zajlik a pénz, a tőke és a biztosítási piac egységesítése. A piac szereplőire vonatkozó előírások egységesítése azt a célt szolgálja, hogy az Unió alapértékei mind jobban érvényesüljenek, a tőke szabad áramlása biztosított legyen.
Az uniós jogszabályalkotással a tagállamoknak, így Magyarországnak is lépést kell tartania. Ezért került sor az idén már több alkalommal pénzügyi tárgyú, pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó törvények módosítására, és ezért született meg ez a törvényjavaslat is a viszontbiztosítókról.
A törvény megalkotásának célja egyrészt a viszontbiztosítókra és e szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása, másrészt a biztosítók viszontbiztosítási tevékenységére vonatkozó szabályok továbbfejlesztése, harmadrészt a biztonságos piaci működés érdekében a prudenciális szabályozási keretek létrehozása, negyedrészt pedig a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlesztése, korszerűsítése. Alapvetően tehát uniós irányelv átültetéséről, vagyis a fennálló jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítéséről van szó.
A törvényjavaslat, igazodva az uniós szabályozáshoz, a direktbiztosítással összevetve könnyített feltételeket tartalmaz, így többek között az ügyfelek tájékoztatását, a közvetítést és a szerződési feltételeket nem szabályozza. A javaslat tárgyi és személyi hatályával kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy viszontbiztosító nem folytathat direktbiztosítási tevékenységet, biztosító viszont végezhet viszontbiztosítási tevékenységet a biztosítási törvény rendelkezései alapján. Ennek megfelelően a viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat hatálya nem terjed ki az általános biztosítók viszontbiztosítási tevékenységére.
A viszontbiztosító tevékenységének megkezdése és gyakorlása azon tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott egységes engedélynek a megadásától függ, amely tagállamban a viszontbiztosító székhelye van. A fióktelep vagy a szolgáltatásnyújtás szerinti tagállam már nem követelheti meg az ott viszontbiztosítási tevékenységet folytatni kívánó vállalkozástól új engedély kérését, illetve beszerzését, ha a székhelyük szerinti tagállamban már rendelkeznek ilyen engedéllyel. A viszontbiztosítás, összehasonlítva a biztosítókkal, kevesebb adminisztrációs teherrel is jár. Igaz ez a határon átnyúló tevékenység megkezdésére is, és a tagállami székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a létesítésére is.
A javaslat rendelkezéseit alkalmazni kell a biztosítóktól vagy a viszontbiztosítóktól eltérő pénzügyi vállalkozások által létrehozott vagy általuk birtokolt úgynevezett zárt viszontbiztosítókra is, amelyek célja kizárólag azon vállalkozások kockázatainak viszontbiztosítása, amelyeknek a tulajdonát képezik.
Az állományátruházásra vonatkozó rendelkezések összhangban vannak az uniós irányelvben meghatározott egységes engedélyezési rendszerrel. Az állományátruházásra vonatkozó rendelkezések szabályozzák a határon átnyúló tevékenység keretében létrejött szerződésállománynak a másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozásra történő átruházását is.
A viszontbiztosítók prudens működése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy megfelelő biztosítástechnikai tartalékot köteles képezni. A viszontbiztosítónak olyan eszközökkel kell rendelkeznie a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére, melyek figyelembe veszik a végzett tevékenység típusát, különösen a várható kárkifizetések természetét, összegét és futamidejét, így lehetővé teszik, hogy megfelelően reagáljon a változó gazdasági körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy akár nagy hatású, katasztrófajellegű eseményekre is.
Annak érdekében, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet, a törvényjavaslat előírja a megfelelő mértékű szavatolótőke képzését, amely tartalékot biztosít az üzletmenet ingadozásaira is. A szavatolótőke mellett a jogszabály meghatározza a biztonsági tőke minimális mértékét, amely egyben azt is garantálja, hogy a tevékenységüket megkezdő, illetve a kisebb állománnyal rendelkező viszontbiztosítók szavatolótőkéje ne essen egy adott biztonsági szint alá.
(14.10)
A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor a viszontbiztosító pénzügyi helyzetében bekövetkező változás megnehezíti a vállalt kockázatokból eredő kötelezettségek teljesítését. E rendelkezések alapján a felügyelet kellő időben intézkedéseket hozhat, betartva a megfelelő garanciális szabályokat.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat korszerű szabályozási környezet kialakításával a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlődését, korszerűsítését segíti elő, a szükséges jogi keretek megteremtésével pedig előremozdítja a pénzügyi piac, ezen belül a biztosítás és az ezzel szorosan összefüggő viszontbiztosítás biztonságos működését. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
