DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt az expozé természetesen minden lényeges dolgot tartalmazott, és aki figyelemmel kíséri a törvényjavaslat vitáját, ebből mindent megtudhatott, de ha netán véletlenül maradt valami, ami kimaradt volna az expozéból, akkor azt az előttem szóló kolléga úr, Legény Zsolt képviselőtársam végképp ismertette, tehát én azt hiszem, hogy nagyon mélyen nem érdemes a dolgokba belemenni, hiszen a törvényjavaslat tartalmát így már mindenki ismerheti.
2001. szeptember 11-én, azt hiszem, visszavonhatatlanul megváltozott a világ körülöttünk, a New York-i merénylet és aztán a madridi merénylet is olyan mértékben alakította át az életünket, hogy annak a következményei a mai napig is beláthatatlanok, pedig azóta már évek teltek el, és nagyon sok mindent tettünk annak érdekében, hogy megpróbáljuk elhárítani azokat a veszélyeket, amelyek időnként emberek százainak, ezreinek halálát jelentik.
Való igaz, hogy az ENSZ is és az Európai Unió is a közösségi jogalkotással is, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival - kettő is született ebben a tárgyban, amelyet a javaslat is indokolásában idéz - megpróbál a jogalkotás szintjén és az intézkedések szintjén is reagálni. Arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztésére mindenképpen szükség volt, már utalt miniszter úr is, hiszen alacsonyabb szintű jogszabályok és egyébként maga a közösségi jog tartalmaz rendelkezéseket, de a hazai jog az ilyen típusú, vagyonbefagyasztásnak is nevezhető intézkedésekre vonatkozóan jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket. Illetve a büntetőeljárási törvény persze igen, mert az a 159. és a 160. §-ában ismeri a zár alá vételt és a biztosítási intézkedést, amely tulajdonképpen egymást kiegészítő két intézkedés, annak érdekében, hogy a zár alá vétel eredményes legyen, kell biztonsági intézkedéseket foganatosítani. De kétségtelen tény, hogy a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságának elvéből is következik, hogy azokat a közösségi jogi aktusokat, rendeleteket, amelyek ebben a tárgykörben születtek, közvetlenül kell alkalmazniuk a tagállamoknak. Erről egy időben csak beszéltünk, és aztán az elmúlt években láthatjuk, hogy ez mennyire hétköznapi valósággá vált.
A törvényjavaslat a záró rendelkezések között fölsorolja azt a, ha jól számoltam, összesen 14 közösségi aktust, 14 rendeletet, amely 2001. december 27-e és 2007. április 19-e között született. Kétségtelen tény, hogy talán ez az a terület, ahol az európai közösségi együttműködés a leggyorsabban mélyül és a legintenzívebbé válik, és napról napra születnek ezen a téren jogszabályok, nekünk pedig az a kötelezettségünk, hogy ehhez megfelelően alkalmazkodjunk. Úgy gondolom, a törvényjavaslat minden tekintetben eleget tesz ezeknek a követelményeknek. Való igaz, hogy a megyei bírósági végrehajtók lesznek részben az ügyintézők és az ügy urai, és természetesen a bíróság, amely erre vonatkozóan dönt majd, ha ez szükséges lesz.
Nincsenek adataink, de talán nem is sokat lehetne fölsorolni azok közül az intézkedések közül, amelyeket az ilyen típusú közösségi rendeletek hatálya következtében kellett Magyarországon foganatosítani. Csak reménykedhetünk abban, hogy a következő években sem kell majd sokszor alkalmazni ilyen vagyonbefagyasztásra vonatkozó intézkedést, mert ha ez így lenne, akkor az nyilván azt jelentené, hogy valamilyen tisztességtelen, törvénytelen, antidemokratikus cselekményekkel összefüggő magatartásokat lehetne felfedezni Magyarországon, és ilyen vagyontárgyakra lehetne bukkanni, amelyek ilyen típusú tevékenység biztosítására szolgálnak.
Reméljük, hogy nagyon kevésszer kell alkalmazni, de hogy erre a törvényjavaslatra és majdan a törvényre szükség van, az egyértelmű, és nem képezheti vita tárgyát, és azt hiszem, ez tükröződött azokban a bizottsági döntésekben is, amelyeket miniszter úr is idézett a felszólalása végén, hiszen, ha jól emlékszem, mindegyik bizottságban egyhangú támogatásra talált a javaslat. Én azt hiszem, megvédhetem annyiban az ellenzéki kollégákat, hogy most nem azért nincsenek itt, mert a javaslatot ne tartanák fontosnak vagy ne tartanák indokoltnak, hanem talán nem tartják indokoltnak, hogy felszólaljanak mellette, mert a támogatásukat a bizottsági üléseken is kifejtették és biztosították.
A törvényjavaslat elfogadásának, úgy gondolom, semmilyen akadálya nem lesz, és hamarosan hatályba léphet.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
