DR. LEGÉNY ZSOLT
DR. LEGÉNY ZSOLT
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Különböző nemzetközi és uniós felmérések alapján megállapítást nyert, hogy a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Európai Unió Tanácsa által 2001 óta számos esetben elrendelt adminisztratív, úgynevezett vagyon-befagyasztást a magyar jog már nem tudja maradéktalanul a hatályos jogintézmények között kezelni.
Alapvető problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg csak büntetőeljárás keretében van lehetőség teljes körű vagyonbefagyasztásra. Erre tekintettel egy új jogintézményt kíván a törvényjavaslat létrehozni. A büntetőeljárás keretében alkalmazott zárlat, illetve biztosítási intézkedés analógiájára építve a javaslat a bíróságra delegálja azt a hatáskört, hogy ezt a fajta adminisztratív zárlatot elrendelhesse. Hazai jogunk ennek révén várhatóan képessé válik az uniós kötelezettségvállalások maradéktalan végrehajtására.
A befagyasztás nem jelenti a vagyon, gazdasági erőforrások és pénzügyi eszközök végleges elvonását, csupán a jogosultságok gyakorlási lehetőségének felfüggesztését. Mindaddig, amíg az illető személy, szervezet szerepel a vonatkozó közösségi aktusban található listán, a tulajdonhoz való alkotmányos joga jelentős mértékben korlátozódik.
Mint minden alapjogot korlátozó jogszabály elfogadásakor, kettős mércét kell az elénk tárt javaslat elé állítanunk: egyrészt a szükségesség, másrészt az arányosság mércéjét. 2001. szeptember 11-e óta a terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység megakadályozását célzó nemzetközi és nemzeti intézkedések szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. A terrorizmus sajnos, nem áll meg a határoknál, ezért mi sem tehetjük.
(17.30)
Nemzetközi összefogásra és hatékony ellenlépésekre van szükség. A hatékonyság azonban nem vezethet jogtalansághoz, ezért nem tekinthetünk el a javaslat céljainak és rendelkezéseinek arányossági vizsgálatától sem. Az arányosság meglétének tanulmányozása több kérdést is felvet. Vizsgálnunk kell, hogy pontosan mire is vonatkozik az intézkedés, illetőleg azt, hogy milyen következményekkel jár, ha az intézkedés megalapozatlan, és hogyan kell és lehet kezelni az így okozott hátrányokat.
Az első kérdésre vonatkozó részletszabályok nem kerültek a törvénytervezetben kidolgozásra. Ennek oka az, hogy a szóba jöhető esetek köre gyakorlatilag áttekinthetetlenül komplex. Azt, hogy a konkrét élethelyzetekben milyen vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök esnek zárolás alá, előre megmondani nem lehet. A bírósági végrehajtásról szóló törvény mondja ki, hogy mely vagyontárgyra, vagyontárgyak körére milyen végrehajtási szabályok az irányadóak. A tény, hogy a törvényjavaslat a zárlat elrendelésének hatáskörét a megyei bírósághoz, a vagyoni jellegű és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását pedig a megyei bírósági végrehajtóhoz telepíti, garancia arra, hogy az intézkedés alá vont vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök köre a törvényes mértéket ne haladja meg.
A második kérdés megválaszolása is megköveteli azt, hogy a javaslatot ne önmagában, hanem a magyar jogrendszer részeként értelmezzük. Azokban a kérdésekben, amelyekben a tervezet speciális részletszabályokat nem tartalmaz, az általános szabályok kerülnek alkalmazásra. A kérdés vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a megalapozatlan befagyasztás által okozott következmények kezelésére a polgári törvénykönyv államigazgatási jogkörben okozott kárra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Szólni kell arról is, hogy a javaslat lehetőséget biztosít az eseti mentesítésre kérelem alapján, abban az esetben, ha az illető személy valami legitim célra kíván hozzáférni gazdasági erőforrásaihoz, és ezt valószínűsíti. Tehát a befagyasztás gyakorlatilag nem fosztja meg alanyát a tulajdona feletti rendelkezési jogtól, hanem csak korlátokat állít annak érvényesítése elé, mintegy engedélyhez köti.
Összességében megállapítható, hogy a tervezet egy új, analógián alapuló jogintézmény bevezetésével át kívánja hidalni a jelenleg belső jogunkban tapasztalható hiányosságokat úgy, hogy az Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően lehetővé teszi meghatározott természetes személyek, jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól függetlenül történő elvonását, amely ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből származó jogosultságok gyakorlásának korlátozását.
A javaslatban kijelölt célkitűzések, illetve az ezekhez igazított, a magyar rendszerrel szerves egységet alkotó új intézmény bevezetése jelenti a megoldást a jelenleg tapasztalható joghézag orvoslására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
