DR. TAKÁCS ALBERT
DR. TAKÁCS ALBERT
DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy röviden megvilágítsam önöknek a törvényjavaslat kidolgozásának hátterét, amely az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatékonyabb hazai végrehajtására biztosít számunkra lehetőséget egy új jogintézmény segítségével, ami elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az Európai Unió pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogának megfeleljünk.
Tisztelt Országgyűlés! A terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység miatt elrendelt korlátozó intézkedések hagyományos eszközei - úgymint az államokkal szembeni gazdasági szankciók, kiemelten a fegyverembargó, továbbá egyes személyek beutazásának megtiltása -, nos, ezek mellett az utóbbi években előtérbe került az úgynevezett vagyonbefagyasztás intézménye.
A korlátozó intézkedések vonatkozásában a vagyonbefagyasztás alatt meghatározott természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól függetlenül történő elvonását érjük, amely ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből származó jogosultságok gyakorlásának lehetetlenné tételét.
(17.20)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa számos határozatában kötelezte a tagállamokat diktatórikus rezsimek, háborús bűnösök, illetve terrorizmussal érintett személyek, szervezetek javainak befagyasztására. Az ilyen jellegű intézkedések alá eső személyek, szervezetek listáinak vezetésére külön testületet hozott létre, és rendszeresen monitorozza, hogy a tagállamok megfelelően végrehajtják-e a határozatokat.
Az ENSZ intézkedéseit követően az Európai Unió is megalkotta saját rezsimjét a 2001. szeptemberi terrortámadások nyomán. Az Európai Unió nemcsak a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek, szervezetek ellen alkalmazza a vagyonbefagyasztás eszközét, hanem különböző, az Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen tevékenységek kapcsán is. Ma már igen nagy számban léteznek közösségi jogi aktusok ezen a területen.
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a szóban forgó közösségi jogi aktusok a hazai jog részévé váltak. Ezzel elméleti síkon részben megoldódott a végrehajtásukkal összefüggő kérdések többsége, azonban az elmúlt időszak tapasztalatai és a nemzetközi felmérések eredményei alapján kijelenthetjük, hogy korántsem teljes mértékben. Teljes körű vagyonbefagyasztásra ugyanis a magyar jog szerint jelenleg csak büntetőeljárás keretében van lehetőség. Ugyanakkor a probléma lényege az, hogy a különböző listákon szereplő természetes személyek nem feltétlenül állnak egyben büntetőeljárás hatálya alatt is, továbbá a korlátozó intézkedések alkalmazási köre kiterjed a vonatkozó közösségi jogi aktusokban meghatározott szervezetekre, csoportokra, illetve egyéb entitásokra is.
Így tehát azokban az esetekben, amikor az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben nem folyik büntetőeljárás, illetve egyetlen külföldi állam sem fordul hozzánk bűnügyi jogsegély keretében korlátozó intézkedések foganatosítását célzó megkereséssel, nem tudunk megfelelni teljes mértékben a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban támasztott követelményeknek.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a következőkben felvázoljam az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó, részben többször módosított közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvényi szintű rendelkezések legfontosabb ismérveit. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatékonyabb hazai végrehajtása érdekében már létező jogintézmények analógiájára új jogintézményt hoz létre a törvény annak érdekében, hogy az Európai Unió jogának, természetesen a magyar alkotmányossági követelményekre is figyelemmel, megfeleljünk.
A büntetőeljárásban alkalmazott, a vagyon biztosítására elrendelt zárlat biztosítási intézkedésének analógiájára hozza létre az új jogintézményt a törvény, amely megfelelő jogi garanciákkal, pontos hatáskör-telepítéssel biztosítja a megfelelő szintű nemzeti végrehajtást. Tekintettel arra, hogy a tagállamok csupán a kötelezettség nemzeti szintű végrehajtásának aspektusai tekintetében rendelkeznek szabályozási hatáskörrel, a törvény szigorúan a végrehajtási mozzanatra koncentrál, és kerül minden olyan megoldást, amely sértené a közvetlen alkalmazhatóság elvét.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot előzetesen megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta egyhangú szavazással az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága, az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság. A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és azt fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)
