DR. TAKÁCS ALBERT
DR. TAKÁCS ALBERT
DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirend pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat öt iparjogvédelmi tárgyú törvényt módosít: a találmányok szabadalmi oltalmát, a használati minták, a formatervezési minták, a védjegyek és földrajzi árujelzők, valamint a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmát szabályozó törvényeket.
A módosítások apropóját két nemzetközi szerződés hatálybalépése és kihirdetése, valamint a gyakorlati tapasztalatok értékeléséből levont következtetések szolgálják. Fontos persze látni, hogy a szabadalmi bejelentésekre vonatkozó alaki szabályok közelítését célzó szabadalmi jogi szerződés, valamint az európai szabadalmi egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének hatálybalépése elsősorban a szabadalmi törvényünkre van hatással. Tekintettel azonban arra, hogy a szabadalmi törvény a többi oltalmi formára vonatkozó eljárásokra nézve is háttérjogszabályként szolgál, néhány helyen az egyéb iparjogvédelmi törvények is kiigazításra szorulnak.
Az európai szabadalmi egyezmény, amelynek Magyarország 2003. január 1-je óta tagja, 2000-ben átfogó vizsgálat alá került. A változást kikényszerítő körülmények közé tartozott különösen az európai integráció elmélyülése, az innováció felértékelődése az élesedő világgazdasági versenyben, a nemzetközi jogfejlődés, az Európai Szabadalmi Hivatal munkaterhének radikális növekedése, a kutatásra és fejlesztésre épülő iparágak megerősödése, valamint számos olyan technológia megjelenése és robbanásszerű fejlődése, amelyeknek a szabadalmi jogban megfelelő leképezést és megoldást kellett kapniuk. Az “európai szabadalmi egyezmény 2000” egyebek mellett módosította az első és további gyógyászati indikáció szabadalmaztathatóságára, az oltalom terjedelmére, a vizsgálat és a jogorvoslat rendjére vonatkozó szabályokat, illetve bevezette az európai szabadalmak központi korlátozásának lehetőségét.
Az egyezmény felülvizsgált szövege 2007. december 13-án lép hatályba. Ennek fontos következménye, hogy azok az államok, amelyek a felülvizsgált szöveget nem erősítik meg, illetve ahhoz nem csatlakoznak annak hatálybalépésig, elveszítik az egyezményben fennálló tagságukat is.
Magyarország 2003. január 1-jével vált az egyezmény szerződő államává, és hazánknak az egyezmény hatályos szövegéhez való csatlakozásával egyidejűleg ratifikálnia kellett a felülvizsgált szöveget is. Ez 2002-ben meg is történt, így most csupán az marad hátra, hogy kihirdessük az egyezményt, és elvégezzük az ebből adódó hazai jogalkotási feladatokat. Az előbbiről az európai szabadalmi egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, az utóbbiról az önök előtt fekvő javaslat gondoskodik. A szabadalmi törvény változásai ugyanakkor nem csupán a törvénynek az európai szabadalmakra vonatkozó 10/A fejezetét, hanem azokat a rendelkezéseket is érintik, amelyek tekintetében érvényesül az egyezmény felülvizsgált rendelkezéseinek de facto jogegységesítő jellege.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetében 2000. június 1-jén Genfben fogadták el a szabadalmi jogi szerződést, amelynek alapvető célja a nemzeti és a regionális úton tett szabadalmi bejelentésekre vonatkozó alaki követelmények harmonizálása, valamint a szabadalom megszerzésének és a fenntartásra irányuló eljárásoknak az egyszerűsítésére. A szabadalomjogi szerződés, amelyet az annak aláírását létrehozó diplomáciai értekezleten Magyarország is aláírt, 2005. április 28-án lépett hatályba. A szerződéshez való csatlakozás érdekében felhatalmazást kell adni a kötelező hatály elismerésére, és ki kell hirdetni az elfogadott szöveget, majd el kell végezni a szabadalmi törvény nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő módosítását.
A T/4182. számú törvényjavaslat a szerződés ratifikációjára és kihirdetésére, az önök előtt fekvő javaslat pedig többek között az ennek nyomán szükségessé váló törvénymódosításokra irányul. Mindezeken túlmenően a védjegytörvény alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint a védjegy-lajstromozási eljárás gyorsabb lefolytatására és az átfutási idő csökkentésére irányuló ügyféli elvárások szükségessé teszik a védjegytörvény kis terjedelmű módosítását is, amit indokolt a többi iparjogvédelmi törvény módosításával egyidejűleg elvégezni. Ennek megfelelően a javaslat bevezeti a védjegy lajstromozására irányuló, különleges gyorsított eljárást, amely lehetővé teszi a védjegybejelentőnek, hogy törvényi garanciális szabályok keretei között, a lehető legrövidebb időn belül jusson lajstromozott védjegyhez.
Mindezek alapján és ezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
