SZÁNTÓ JÁNOS
SZÁNTÓ JÁNOS
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat öt közlekedési tárgyú törvény módosítására irányul. A törvényjavaslat módosítani kívánja a közúti közlekedésről szóló, a vízi közlekedésről szóló, a légi közlekedésről szóló, az autópálya-, valamint a légi, vasúti és vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényeket. A módosításokat, ahogyan azt a kormány képviselőjének expozéjában hallottuk, több szempont is indokolja, így különösen a közlekedés biztonságának javítása, az elektronikus díjfizetés bevezetésével kapcsolatos törvényi szintű szabályozási alapok lefektetésének szükségessége, a jogharmonizációs kötelezettségeinknek való megfelelés, valamint a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldására irányuló pontosítások.
(15.10)
Úgy gondolom, hogy e felsorolt szempontok közül az utóbbi kettővel kapcsolatosan nagy viták nem lesznek a Ház falai között. A közlekedés biztonságával kapcsolatos célkitűzéssel is, azt hiszem, valamennyien egyetértünk, legfeljebb a szabályzás részleteivel kapcsolatban lehetnek eltérő álláspontjaink.
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak és a kormánynak a közúti közlekedés biztonsága érdekében megfogalmazott célkitűzéseit. Úgy gondoljuk, hogy változtatni kell a közúti balesetek, ezen belül pedig különösen a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának emelkedő tendenciáján. Nem tartható fenn az az állapot, hogy Magyarországon évente több mint 1200 ember hal meg, 30 ezer ember sérül meg közlekedési balesetben. Az elmúlt hétvégén is nyolcan haltak meg a közutakon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a balesetek elsősorban a gyorshajtásra, illetve nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség megválasztására, az ittas vezetésre vezethetők vissza. Látnunk kell azt is, hogy a gyorshajtók - akár okoznak közlekedési balesetet, akár nem - potenciális veszélyt jelentenek a szabályosan közlekedőkre.
Annak érdekében tehát, hogy az állam a szabályosan közlekedő többség biztonságát növelhesse, szükséges egy komplex intézkedési csomag meghozatala, amely átfogó javaslatokat tartalmaz a képzés átalakításától kezdve a szabályok kikényszerítéséig. Ezen intézkedési csomagnak csak részelemeit tartalmazza az előttünk fekvő törvényjavaslat.
A törvényjavaslat a közlekedési szabályok megsértésére vonatkozó szabályok szigorítására és a jogalkalmazás eredményesebbé tételére vonatkozóan tartalmaz javaslatokat a közlekedési törvény módosításaival. A törvényjavaslat így meghatározza azokat a közlekedési szabálysértési csoportokat, amelyek esetén 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság kivetésére van lehetőség, amely független a szabálysértési bírság kivetésétől és megfizettetésétől.
Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy mi, képviselők az Országgyűlésben bármilyen rendelkezést meghozhatunk, az eredmény elmarad, ha a szabályozás nem alkalmazható, vagy a jogkövető magatartás nem kényszeríthető ki. Jelenleg több mint százezer gyorshajtás miatti feljelentésnek nem lehet érvényt szerezni a szabályozási keretek miatt. A törvényjavaslat ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy az utakon felvételt lehessen készíteni a közlekedési szabályok megsértőiről. A törvényjavaslatban foglalt szabályozás így várhatóan kellő visszatartó erővel bír a közlekedési szabályok megsértésétől, ugyanakkor várhatóan eredményesebben lehet majd a jogkövetkezményeket érvényesíteni a szabálysértőkkel szemben.
Ugyancsak fontos eleme a törvényjavaslatnak az üzembentartói objektív felelősség intézményének a bevezetése. Várhatóan ez az egyik olyan intézménye a törvényjavaslatnak, amely nagy vitákhoz fog vezetni, hiszen már a törvényjavaslat benyújtása előtt nagy médianyilvánosságot kapott a törvényjavaslat ezen eleme.
Kiemelkedő a törvényjavaslat rendelkezései közül a segédmotoros kerékpárok hatósági jelzéssel és engedéllyel történő ellátási kötelezettsége, ami közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi célokat egyaránt szolgál.
A közúti közlekedésről szóló törvénytervezet módosításaival a törvényjavaslat le kívánja fektetni az elektronikus díjfizetési rendszer alapjait, amely az előterjesztő szándékai szerint meg fogja valósítani a használatarányos úthasználati díjak fizetését a tehergépjárművek esetében.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Módosításra kerülnek a közútkezelésre vonatkozó szabályok is. Ennek keretében a törvényjavaslat meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy a közút kezelője közbeszerzési versenyeztetési eljárással kerüljön kiválasztásra. Ugyancsak a közútkezelőket érintő módosítása a törvényjavaslatnak, hogy a tervezett szabályozás alapján a közútkezelők is lehetőséget kapjanak arra, hogy forgalomfigyelő és a járművek sebességét is rögzítő kamerákat, és elektronikus rendszereket is telepítsenek, s ugyanígy az önkormányzatok is.
A magyarországi közútvagyon hasznosításával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokon nyugvó eleme a törvényjavaslatnak az a rendelkezés, amely az utak vagyonkezelőinek hozzájárulásához köti a közúthálózat fejlesztésére irányuló cselekmények megvalósítását, tekintettel arra, hogy az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő nagyobb rálátással rendelkezik az útvagyont érintő kérdésekkel kapcsolatban, és hatékonyabban tud fellépni a problémák megoldása érdekében.
A törvényjavaslat más törvényeket érintő módosításainak indoklását az előterjesztő részletesen kifejtette, ezért azokra most nem kívánok kitérni.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslat céljait és lényegét az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból jelentősnek tartja, ami mindannyiunk érdekét szolgálja. A vita során természetesen megfogalmazódhatnak olyan módosító indítványok, amelyek még jobbá, koherensebbé, tisztábbá teszik a kihirdetendő törvényt. Ilyen módosító javaslat lehet az, amely alapján a közúti járműveket érintő felvételkészítés hatósági jogosultságként állami kézben maradna. Ugyancsak ilyen javaslatok lehetnek a törvényjavaslat pontosítására irányuló javaslatok, amelyek másokkal összhangot teremtenek. Ugyancsak szükségesnek tartjuk annak részletes megvizsgálását is, hogy a törvényjavaslatban szereplő objektív felelősség bevezetésének milyen alkotmányjogi következményei lehetnek, illetve milyen hatással járnak.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy konstruktív szakmai és politikai vita mentén képviselőtársaimmal együtt megtalálhatjuk a szabályozás kialakításának valamennyiünk számára megnyugtató legjobb megoldását.
Kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák a T/4191. számú törvényjavaslat elfogadását, mely a közlekedés biztonságának javításával, a jövőbeni fejlesztések számára alapot biztosító szabályozási környezet megteremtésével a magyar állampolgárok érdekeit szolgálja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
