DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a héten lesz tíz esztendeje annak, hogy Apor Vilmos püspököt, a magyar kereszténység vértanúját boldoggá avatta II. János Pál pápa. Báró Apor Vilmos Segesváron született 1892-ben, egyazon évben Mindszenty József hercegprímással. E két főpap a magyar glóbusz két ellentétes pólusáról érkezett: Mindszenty ősei Vas megyei szegényparasztok voltak, Apor Vilmoséi erdélyi arisztokraták. Ám életútjuk egyazon irányba vitt.
Az ősi székely eredetű Apor családot az erdélyi nemesség sajátosságai jellemezték századokon át: mély hazaszeretet, puritán életvitel, erős kötelességtudat. A szülői háttér és a jezsuita gimnáziumi nevelés felébresztette papi hivatását. Apor Vilmos Innsbruckban szerzett teológiai doktorátust, 23 évesen szentelték pappá. Az első világháborúban kórházvonaton teljesített lelkészi szolgálatot, majd az 1918-as összeomlás idején Gyula város plébánosa lett. Huszonhat éves volt ekkor, és huszonhárom évet szolgált Gyulán.
Az Innsbruckban tanultak, személyes életpéldája, állhatatos szorgalma révén virágzó lelkiséget teremtett Apor plébános úr. Amikor 1941-ben a győri egyházmegye élére állította Róma, akkor a gyulai lelkipásztori munka folytatására kapott küldetést, de már nem plébániai, hanem egyházmegyei léptékben.
Ars poeticáját a legtömörebben annak a máltai lovagrendnek a jelmondatával összegezhetjük, amelynek mélységesen elkötelezett tagja volt: “A hit védelme és a szegények szolgálata.” Ezt a lelkiséget élte meg egész szolgálata során: a szenvedők és ínségesek segítése, a gyermekek jó példával nevelése, az iskolaügy felkarolása.
A történelem azonban mind többet követelt. 1941-ben a fiatal, mindössze 49 éves püspöknek ki kellett lépnie az új hivatalával szükségképpen együtt járó politikai síkra is. A közéletet mindig is figyelemmel kísérte, és markánsan képviselte a keresztényszociális tanítást. Apor Vilmos győri püspökként - Prohászka Ottokárhoz hasonlóan - szorgalmazta a földosztást, a nagybirtokrendszer átalakítását, beleértve az egyházi nagybirtokot is. Támadták is érte azok, akik nem értették meg az idők szavát.
Máig ható érdemei vannak a magyar kereszténydemokrácia politikai kereteinek megteremtésében. 1943 nyarán ő adott otthont a katolikus szociális mozgalmak vezetői és a politikai élet képviselői közötti nagy találkozónak, amelynek eredményeképpen megalakult a katolikus szociális népmozgalom. Ennek lelki vezetését, egyházi képviseletét vállalta Apor Vilmos. A mozgalom kezdettől fogva a háború utáni szükséges, nagy társadalmi átalakulás elvi és gyakorlati programjának kidolgozásával foglalkozott. Mire ez a munka elkészült, hazánk már hitleri megszállás alatt állt.
1941-től ő volt a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnöke, és 1944-től egyre több és több menekültet bújtatott a nyilas üldözés elől. A győri Püspökvár pincéje megtelt zsidó menekültekkel és politikai üldözöttekkel. Apor Vilmos senkit nem küldött el, hanem bővítette az embermentő hálózatot. Segítették őt ebben hívei, az egész egyházmegyei szervezet és a Pannonhalmi Főapátság.
Apor Vilmos Győr szovjet ostromára is felkészült. A Püspökvárba menekült sok-sok ember ellátására élelmiszert tartalékolt. Amikor részeg, emberi mivoltukból kivetkőzött vörös katonák a Püspökvár pincéjébe akartak bejutni, hogy onnan ételt-italt, de főleg nőket szerezzenek, Apor püspök mindannyiszor személyesen hárította el őket. Március 30-án, nagypénteken azonban egy részeg szovjet tiszt géppisztolysorozatot lőtt rá. Háromnapi, hősiesen viselt szenvedés után, húsvét hétfőn hajnalban adta vissza lelkét a teremtőnek. 1945. április 4-én, szerdán a félelemtől bénult Győrben csöndben temették el, ideiglenesen a karmeliták templomában.
1948 novemberében már minden meg volt szervezve a méltó temetésre, amikor a kommunista hatalom megtiltotta a szertartást, mivel “Apor Vilmos tervezett temetése sértené az ország külpolitikai érdekeit”. Az ÁVO a temetés napján Győrt hermetikusan lezárta, még az utcát is fölszedette, úgy félt a mártír püspök emlékétől.
Az elhallgatás ellenére mégis kialakult a bensőséges Apor-tisztelet. A késő Kádár-rendszer, nemzetközi renoméját javítandó, 1986-ban hozzájárult Apor Vilmosnak saját sírba való temetéséhez, de csak titokban.
Apor püspök vértanúhalála után az Isten- és emberellenes hitleri és sztálini neopogányság a történelem szemétdombjára került. Üldözöttjüket, Apor püspök urat pedig immár egy évtizede oltárainkon tiszteljük. Életpéldája és közbenjárása segítsen minket!
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
