DR. BUZÁS PÉTER
DR. BUZÁS PÉTER
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársam! Engedjék meg, hogy nagyon röviden egy bevezető gondolatmenet után három kapcsolódó módosító javaslatomat indokoljam.
A tisztelet hangján hadd mondjam, hogy a képviselőtársaimmal ellentétben ennek a törvénynek az előkészítését másként ítélem meg. Azt gondolom, hogy alapvetően jó célt szolgál, az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően próbálja helyretenni azokat a folyamatokat, amelyek még egy ilyen polgári demokráciában is igencsak szükségesek. Gondoljunk például azokra a helyzetekre, amikor egy önkormányzat kíván megvalósítani valamilyen fejlesztési célt, és a tulajdonossal nem tud szót érteni. Nálunk van egy ilyen konkrét példa: egy fürdőfejlesztés kapcsán sokszoros megkeresésünk mellett nem sikerült az adott állampolgárral megegyeznünk, éveken keresztül ment a dolog, már három éve húzódik, és csak a legvégén, a legutolsó esetben nyúltunk a kisajátítás eszközéhez, ráadásul akként, hogy a többszörös szerződéskötési kísérlet sem lett sikeres.
Úgyhogy azt gondolom, komoly előrelépés az, hogy a törvényerejű rendelethez képest most a parlament törvényben fogja ezt a kérdést szabályozni, és úgy hiszem, hogy sokan mások is gondolják így, mert vélhetően ezért van ennyi módosító és kapcsolódó módosító indítvány a dologhoz.
Akkor a tárgyra térve, az első konkrét javaslatom a T/3328/37. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódik. Itt arról van szó, hogy a kapcsolódó módosító javaslatomban a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meglévő terület-, településrendezés céljából és a kérelemben megjelölt építmény után az “építési telek” kettő szóból álló kifejezés hozzátűzését javaslom annak érdekében, hogy mindazok a települések, ahol esetleg a piacgazdaság még nem tart abban a stádiumban, hogy vállalkozói alapon minden fejlesztés megoldódjon, így akár építési telek kialakítása, akár ipari telek kialakítása okán ez szükséges lehet. Ez tehát az első kapcsolódó módosító javaslatom.
A másik a 3328/47. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódik, és ez a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdését akként javasolja módosítani, hogy a bekezdés szövegéből “az erdőterület megosztásához való hozzájárulása, valamint” szöveg elhagyását javaslom, ugyanis a dolog arról szól, hogy erdőterület érintése esetén kötelező az erdőhatóság véleményét kikérni, az erdészeti hatóság pedig a hatályos földtörvény szerint esetleg nyomvonal-módosításra is késztetheti az útépítőket, egy útépítés előkészítését.
(20.50)
Ez aránytalan költségnövekedéssel járhat, és gyorsforgalmi út, autópálya építése esetén méltánytalan lenne.
A harmadik kapcsolódó módosító indítványom a 3328/51. számú módosító javaslathoz kötődik, kapcsolódik. Itt szintén útügyben szólalok meg. Arról van szó, hogy ez a törvényjavaslat úgy rendezi, hogy melyek azok a tulajdonelemek, amelyek nem képezhetik kisajátítás tárgyát. Ebben az esetben a 36. § (3) bekezdése így kezdődik: nem lehet tulajdonba adni az ingatlant, ha… - és az a) pontja legelejére a következő szöveget javaslom beemelni, hogy a 4. § (1) da) pontja kivételével, és innen menne tovább a szöveg.
Arról van szó, hogy önkormányzati törzsvagyonba tartozik egy út, és ha az út tulajdonosa megmakacsolja magát, akkor elvileg megáll egy autópálya-építés. Azt gondolom, hogy egy-egy ilyen fejlesztés súlyossága, fontossága ennek az ügynek a mérlegelését tartja szükségesnek. Elmondtam a bizottsági ülésen is, most is hozzáteszem, hogy ha ez a szövegszerkezetbe pontosan ekként nem építhető be, szívesen partner vagyok abban is, hogy tartalmilag fogadjuk el ezeket a javaslatokat, és a kisajátítási törvény elfogadását követően ezek az elemek ne akadályozzák azt a célt, ami egyébként az egész törvényben nézetem szerint jól van meghatározva.
Köszönöm szépen a szót.
