JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a törvényjavaslat vitája keretében kifejtett álláspontjukat, továbbá a törvényjavaslathoz benyújtott jobbító szándékú módosító és kapcsolódó módosító indítványaikat. Tekintettel arra, hogy az általános vita során a kisajátítás alapján tulajdont szerző személyével, továbbá kisajátítási célok és feltételek meghatározásával összefüggésben több észrevétel fogalmazódott meg, engedjék meg, hogy a zárszó keretében alapvetően ezen észrevételekre reagáljak.
A törvényjavaslat indoklásában részletesen ismertetett és az általános vitában is többször hivatkozott alkotmánybírósági döntés a szabályozással kapcsolatos követelményeket egyértelműen megfogalmazta.
1. A kisajátítás eredményeként tulajdont szerző személyével kapcsolatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a hatályos törvényerejű rendelet szabályozási koncepciójának és az arra épülő alapvető szabályoknak a változatlansága a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok között egy sor ellentmondást hordoz, és a jog által nem rendezett problémát vet fel a kisajátítási cél megvalósítójának jogi helyzetét érintően is. A törvényerejű rendelet által kisajátítási célként szabályozott tevékenységeket ma már nemcsak állami, önkormányzati szervek végezhetik, ugyanakkor kisajátítással csak az állam, illetőleg az önkormányzat szerezhet tulajdont. A döntés tartalmazza továbbá, hogy önmagában az, hogy a kisajátítás állami szerv vagy önkormányzat javára történik, nem nyújt biztosítékot arra, hogy az valóban közérdekű célokat szolgál.
Az Alkotmánybíróság által megfogalmazott ezen szempontokra tekintettel nem kerülhető meg, hogy a szabályozás lehetővé tegye a közérdekű célt megvalósító, államon és önkormányzaton kívüli harmadik személyek számára is a kisajátításkérőként való eljárást és a kisajátítással történő közvetlen tulajdonszerzést. A törvényjavaslat tételesen meghatározza a kisajátítási céloknak azt a körét, ahol a közérdekű célt megvalósító harmadik személy közvetlen tulajdonszerzésére kerül sor. Az ezen kívüli körben, még akkor is, ha a közérdekű célt harmadik személy valósítja meg, garanciális okokból a kisajátítás eredményeként az állam, illetve az önkormányzat szerez tulajdont. Ebben a körben az ingatlan tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adására vonatkozó további rendelkezések szerint kerülhet sor. Azokban az esetekben, ahol a közérdekű cél megvalósítója az állam vagy az önkormányzat, a törvényjavaslat alapján értelemszerűen szintén az állam vagy az önkormányzat szerez tulajdont.
Az az álláspontunk tehát, hogy a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság által megfogalmazott követelményeknek és a tulajdonszerzéssel kapcsolatos garanciális szempontoknak egyaránt eleget tesz.
Az alkotmánybírósági döntés a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célok és feltételek meghatározásával összefüggésben is szempontokat fogalmazott meg. Kifejtette, hogy a törvényhozó feladata azoknak az eseteknek, a közérdekű célok azon körének a meghatározása, amely esetén kisajátításnak van helye. Az alkotmány alapján a törvényhozó kompetenciája annak eldöntése, hogy mely tevékenységek és milyen feltételek mellett tekinthetők olyan közérdeknek, amelyek megvalósítása a tulajdon közhatalmi eszközökkel való elvonását is indokolttá teszi. A tulajdonhoz való jog védelme megkívánja, hogy a törvény a kisajátítás kivételességére is tekintettel a közérdekű célok azon eseteire korlátozza a kisajátítás lehetőségét, amelyek végső soron csak a tulajdon elvonásával lehetségesek.
A törvényhozó a kisajátítás intézményét oly módon köteles szabályozni, hogy a szabályozás garanciát nyújtson arra, hogy a tulajdon közhatalmi eszközökkel történő elvonására csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett is csak akkor kerülhessen sor, ha a közérdekű cél más módon, mint kisajátítással nem valósítható meg.
2. A törvényjavaslat e szempontokra figyelemmel kívánja a kisajátítási célokat és feltételeket meghatározni, továbbá a hatályos ágazati szabályokból is kiemelve a célok teljes körét rögzíteni. Az általános vitában elhangzottakra figyelemmel jelezni kell, hogy a honvédelmi célú kisajátítással kapcsolatban a törvényjavaslat nem csupán annyit mond, hogy a honvédelmi célból akkor kerülhet sor kisajátításra, ha az a honvédelmi célból szükséges. A rendelkezés szerint honvédelmi célból történő kisajátításnak akkor van helye, ha azt a külön törvényben meghatározott esetekben és feltételek fennállása mellett igénylik, és az a honvédelmi feladatok ellátása érdekében szükséges. A honvédelmi feladatok speciális jellegére tekintettel tehát a törvényjavaslat e körben a kisajátítás alapjául szolgáló eset és feltételek meghatározását a honvédelemről szóló külön törvényre utalja.
Az általános vitában szintén elhangzott bányászati céllal összefüggésben jelezni kell, hogy e cél közérdekűsége tekintetében egy 2004. évi alkotmánybírósági határozat, az 1/2004.(II.12.) számú már állást foglalt. E döntés kimondta, hogy a bányászati tevékenység közérdeket hivatott szolgálni, közelebbről a lakosság energiával és bizonyos építőanyagokkal való ellátását. A bányászati célt ezért a hatályos szabályokkal is azonosan a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célnak tekinti. Ugyanakkor a törvényjavaslat más rendelkezése kimondja, hogy a bányászati célú kisajátításnál be kell szerezni a bányászati hatóság szakvéleményét is. A szakvélemény alapvető eligazítást tartalmaz majd a tekintetben, hogy a közérdekű tevékenység közösségi előnyei és a tulajdonelvonás arányossága fennáll-e, azaz az adott kitermelés az ellátás szempontjából valóban indokolt-e.
A törvényjavaslat 7. § c) pontja a valóban kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése érdekében teszi lehetővé a kisajátítást. Ez azt célozza, hogy a közösség számára legszükségesebb, a közösséget leginkább érintő szolgáltatások megvalósítása, ha az másként nem lehetséges, kisajátítás útján is biztosítható legyen.
Az általános vitában többen felvetették, hogy önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához is indokolt lenne a kisajátítás lehetőségének biztosítása. Ezzel kapcsolatban jelezni szükséges, hogy a terület- és településrendezési célt a törvényjavaslat a korábbinál némileg szélesebben, illetve pontos feltételek rögzítésével állapítja meg. E szabályrendszer az adott feltételek fennállása esetén lehetőséget ad a települések érdekét szolgáló beruházások, létesítmények megvalósítására.
(21.00)
A településrendezési cél megvalósítója az önkormányzat, azaz e cél érdekében adott feltételek mellett az önkormányzatnak lehetősége van kisajátítás kezdeményezésére.
Az általános vitában szóba került a kisajátítási eljárások elhúzódása is. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a kisajátítás ügyében gyors, ugyanakkor a tulajdonjog védelmét is maximálisan tekintetbe vevő döntéshozatalra kerüljön sor. A döntéssel szembeni bírósági eljárásra vonatkozó szabályrendszer alapvetően a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről szóló törvény, azaz az autópálya-törvény vonatkozó szabályaira épül, lényegében azt teszi általános szabállyá. E szabályok célja már az autópálya-törvényben is értelemszerűen a közérdekű cél minél gyorsabb megvalósíthatósága volt.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy az elmondottak alapján sikerült az észrevételekkel érintett rendelkezések célját egyértelművé tennem, és az ezekkel kapcsolatban megfogalmazott aggályokat elhárítanom. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogató szavazataikkal járuljanak hozzá a kisajátításról szóló új törvény elfogadásához.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
