JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Örömmel állapítottam meg, hogy a vita során, amely nem ma volt, de amely vita azért megvolt egy előző parlamenti napon, a polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó törvényjavaslat azon elemeit tartották a legfontosabbnak, amelyekre az expozé is kitért.
A törvényjavaslat célja a hatályos polgári törvénykönyv olyan módosítása, amely egyértelművé teszi, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.
A polgári törvénykönyv törvényjavaslat szerinti kiegészítése után a jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy a sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az igényt érvényesítő ellen irányul. Abban teljes volt az egyetértés a vita során, hogy az úgynevezett gyűlöletbeszéd ellen fel kell lépni. Arra vonatkozóan azonban már nagyon eltérő álláspontokat hallhattunk, hogy hogyan.
Itt szándékomban állt - áll is - dr. Salamon László képviselő úr felszólalására utalni, hogy a képviselőcsoportjuk szerint a Ptk. jelenlegi szabályozása is egyértelmű, a módosítás felesleges. Ezzel figyelmen kívül hagynák azt a bírói gyakorlatot, amely elutasítja a polgárjogi igényérvényesítést akkor, ha a sérelmet szenvedett konkrét személy nem felismerhető, beazonosítható.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke is jogalkotással megoldandónak tartja ezt a kérdést, hiszen beterjesztett egy, a tisztelt Ház előtt lévőhöz igen hasonló törvényjavaslatot a polgári törvénykönyv módosítására.
Dr. Répássy Róbert képviselő úr alkotmányossági aggályoknak adott hangot, ugyanakkor én úgy gondolom, hogy nem támasztotta alá ezt a nézetét konkrétumokkal.
Egyetértek dr. Bárándy Gergely képviselő úr felvetésével, miszerint, ha támogatják a célt, akkor nyújtsanak be más megoldásra javaslatot - erre eddig nem kerül sor -, vagy szavazzák meg ezt.
Többen is utaltak az Alkotmánybíróság álláspontjára. Ezzel kapcsolatosan indokoltnak látom ismételten felhívni a figyelmet többek között a 18/2004. és a 30/1992. számú alkotmánybírósági határozatokra, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy az Alkotmánybíróság a polgárjogi eszközök igénybevételét javasolja - idézem - “a közösségek méltóságának hatékony védelmére”.
Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úrral abban, hogy a gyűlöletbeszéd az emberi méltóságot sérti, nyilvános, súlyosan sértő magatartás. Ugyanakkor az emberi méltóság sérelmére vonatkozó újabb utalás nem feltétlenül szükséges, mert a polgári törvénykönyv előző, 76. §-ában arra már van utalás.
Nem tartom támogathatónak azt a módosító javaslatot, amely a sértett csoport kisebbségi jellegét mint fogalmi elemet kihagyni javasolja a törvényjavaslatból. A törvényjavaslat célja ugyanis éppen a társadalmon belül kisebbségben lévők védelme a gyűlöletbeszéd ellen, az ő érdekükben korlátozná a véleménynyilvánítást, az emberi méltóság védelme érdekében.
A módosító javaslatok egy csoportja a törvényjavaslatban szereplő felsorolást érinti. Az egyik indítványt Répássy Róbert képviselő úr kiegészíteni javasolja a politikai véleménnyel. A javaslat nem támogatandó, mert elbizonytalanítaná a jogalkalmazót. Érdekeik védelmére képes politikusok, illetve többet eltűrni köteles közszereplők körének védelmét sugallná, holott a törvényjavaslatnak nem ez a célja.
Dávid Ibolya képviselő asszony pedig elhagyná a személyiség más lényegi vonására utalást arra hivatkozva, hogy a felsorolás nyitott, és az említett eleme egy bizonytalan jogfogalomra utal. Igaz, hogy a javaslat nyitott felsorolást tartalmaz, de éppen a személyiség más lényegi vonására utalás akadályozza meg azt, hogy jelentéktelen sérelmek orvoslására alkalmazzák ezt a rendelkezést. A “személyiség lényegi vonása” fordulatot pedig mind az Alkotmánybíróság, mind a Legfelsőbb Bíróság alkalmazta, értelmezte, így az nem tekinthető bizonytalan jogfogalomnak.
A törvényjavaslat kimondaná, hogy a jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően a sérelem alapján igényt érvényesítő fél vagy felek ellen irányul. Répássy Róbert képviselő úr e rendelkezés elhagyását javasolja arra hivatkozva, hogy az indokolatlanul korlátozza a szabad bizonyítást. A javaslat nem támogatható, mivel nem bizonyítási kérdésről van szó, hanem a Ptk. meghatározná, hogy ki lehet felperes az ilyen ügyekben. Éppen ez a rendelkezés akadályozhatja meg, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat, az ilyen ügyekben igényt érvényesítő elutasítása folytatódjék.
Csáky András képviselő úr szerint nem egyértelmű a törvényjavaslat alapján, hogy a keresetet indítónak igazolnia kell-e, hogy az adott társadalmi csoporthoz tartozik. A felperesi legitimációt a közösséghez tartozás adja. A közösséghez tartozás objektív körülményeitől, kritériumtól, így például tagságtól független. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az általános személyiségi jog részét képezi az önazonossághoz és önrendelkezéshez való jog is. Ennek értelmében adott közösséghez tartozik, aki magát a közösséghez tartozónak vallja. Mivel a közösséghez tartozás objektív körülményektől nem függ, a bírósági eljárásban annak bizonyítása nem lehet a jogérvényesítés feltétele, kizárólag az szükséges, hogy a felperes az adott közösséghez tartozónak vallja magát.
Végezetül megköszönöm az értékes hozzászólásokat és a módosító javaslatok benyújtása során megmutatkozó aktivitást. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot azokkal a módosító javaslatokkal, amelyekkel a kormány is egyetért, igenlő szavazatával támogassa, fogadja el.
Köszönöm szépen figyelmüket.
