GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz, hogy a magyar méhészek részben objektív okok miatt, saját hibából, részben külső okok miatt nincsenek igazán jó helyzetben.
Azt tudni kell, hogy a korábbi évek magas árai nem igazán ösztönözték arra a méhészeket, hogy olyan irányú fejlesztéseket végezzenek el, amelyek a kisebb kiszerelésű, jobb piaci pozíciót elérő és garantáltabban jó minőségű áruk irányába tolták volna el a rendszert, ezért azt gondolom, hogy a legsürgősebb feladatuk, hogy most a fejlesztési programok segítségével ezen változtassanak. Vannak ebbe az irányba utaló jelek, hiszen látszik, hogy a nagy tömegű, lédig értékesítéssel azt érik el, hogy olcsó importmézeket javítanak fel a magyar mézzel, és utána jönnek azok a problémák, amelyeket a képviselő úr is mond, hogy a kis kiszerelésű, elvileg magyar mézet is tartalmazó mézek nem ugyanazok, mint amelyek a kistermelői körből származnak.
Az is valós probléma, amit a képviselő úr jelzett, hogy megjelent egy új vírustörzs, a Nosema-faj Magyarországon is, ami, úgy gondolom, itt is egyértelműen a klímaváltozás kezdő jeleit is prognosztizálja. Ez nálunk soha korábban nem volt, és most a száraz, aszályos nyár kapcsán ez a probléma is előjött. Tudjuk, hogy milyen jelentős a méhészeti ágazat, lényegesen jelentősebb, mint ahány szereplője van, tehát a magyar gazdaságban agrárbevételi szempontból nagyon fontos ágazatunk. Azért is készült el a magyar méhészeti nemzeti program, aminek megvan a folyamatos finanszírozási lába is, hiszen ezt minden évben megkapják a méhészeink, és mindig a szakma szereplőinek bevonásával történik ezeknek a forrásoknak az elosztása. Ennek nagyjából 80-85 százaléka közvetlenül a termelőkhöz érkezik, a maradék tíz-egynéhány százalék pedig az újabb betegségek megismertetésére, az ellenük való védekezés hatékonyságának növekedésére megy.
De majd a viszontválaszban folytatni szeretném a választ. (Taps az MSZP soraiból.)
