KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt esztendő elszomorítóan emlékezetes eseményei rávilágítottak arra, hogy a magyar rendőrség olyan szerepzavarba került, amiből máig sem tudott szabadulni.
A testület egész egyszerűen úgy viselkedik, mint az a rendőrló, amelyet arra treníroznak, hogy a természetes ösztönei ellenére, ész nélkül támadjon. Így viselkedtek egyébként azok a rendőrök is, akik szeptember 22-én a Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó-mérkőzés előtt a debreceni szurkolókra rontottak, egész pontosan lovasrohamot vezényeltek három darab rendőrló részvételével.
Az emberben az a kérdés vetődik fel, hogy képes-e a magyar rendőrség ma, 2007-ben agresszió nélkül végezni a feladatát. Egyáltalán képes-e a rendőrség nagyjából eldönteni, hogy mi is a valódi társadalmi feladata: rendzavarást provokálni az utcákon vagy rendet fenntartani? Azt még az egészen kezdő rendőrök is el tudják dönteni, hogy vajon Magyarországon melyek azok az NB I-es mérkőzések, amelyek kiemelt biztosítást igénylők lehetnek. Akik ezt nem tudják, azok alkalmatlanok a feladatuk elvégzésére.
Ebben a konkrét esetben felvetődik a kérdés, hogy miért nem lehetett ezt az eseményt kiemelt biztosítást igénylőnek minősíteni. Mint utólag tudjuk, az volt. Az teljesen köztudott tény, hogy a két város, Nyíregyháza és Debrecen vetélkedése a sport terén, főleg a szurkolók között - hogy is mondjam? - intenzív és hagyományos. Miért nem lehetett a mérkőzést megelőzően olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel az összetűzések minden szempontból megakadályozhatók lettek volna?
(15.10)
Mi a debreceni tapasztalatok alapján szívesen segítettünk volna, hogyha kérdeznek; például semmiképp sem kell a szurkolókat a nyíregyházi szurkolók törzskocsmája előtt elvonultatni. De ha már ezt megteszik, akkor arra a három percre kérjék meg a nyíregyházi szurkolókat, hogy ne jöjjenek ki az utcára, a törzskocsma elé. Vagy semmiképpen sem kell megengedni, hogy a szurkolótáborok egymás mögé kerüljenek, hanem hermetikusan el kell őket választani a stadionon kívül és belül egyaránt. Itt kétszer is előfordult: az egyik esetben a debreceni szurkolók konvoját a nyíregyházi szurkolók közé vezették be; a másik esetben pedig a nyíregyházi szurkolókat a debreceni B-közép mögé engedték. És külön elszomorító az, amikor a rendőri brutalitás ezzel a szakmai hozzá nem értéssel párosul, mert ez egy nagyon-nagyon veszélyes elegyet alkot. Ezt láthattuk a nyíregyházi utcákon.
Sajnos a rendőrattak csak olaj a tűzre, tisztelt államtitkár úr. Ez az eset hosszú időre megint megalapozza a szurkolótáborok közötti konfliktusokat, ahelyett, hogy valamelyest a békülés útjára tudnának lépni.
Államtitkár úr, mit jelent az, hogy a rendőrség szolgál és véd? Kit véd, meg kit szolgál? Ez a nyíregyházi eset azt támasztja alá, hogy a nemzetet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) semmiképpen sem.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
