KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Gyermekeink egészséges életmódra nevelése mindannyiunk feladata. A betegségek megelőzésében kiemelt jelentősége van az egészséges táplálkozásnak. A tej, mint az egyik legértékesebb élelmiszerünk fogyasztásának támogatása érdekében az Országgyűlés határozatot fogadott el, mégpedig a 135/2003. (XII.17.) OGY határozatot. Ebben ez áll, hogy az “Igyál tejet” programot az általános iskolák alsó és felső tagozatos vagy ennek megfelelő korosztályú gyermekek részére kell biztosítani, a program az egész országra terjedjen ki, az iskolában fogyasztott tej alanyi jogon illesse meg a gyermekeket, és a többi.
És hogy miért hozom elő ezeket a szinte már közhelynek számító megállapításokat a tejre és a tejfogyasztásra vonatkozóan? Ennek az az oka, hogy még mindig vannak olyan kormánypárti képviselőtársaim, és még az államtitkár úr is azok közé tartozik - az FVM-államtitkár úr -, akik üzleti megfontolások tárgyává teszik ezt a témát, mint ez számomra a 2006. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitája során kiderült.
Talán ezért kapom több helyről azt a visszajelzést, hogy nem igazán működik az iskolatejprogram, és van, ahol egy ideig kaptak iskolatejet az iskolások, most pedig már nem. Több helyen látják úgy, hogy a bürokrácia miatt egyszerűbb és olcsóbb is lenne az önkormányzatoknak megvenni a tejet, mint az “Igyál tejet” programban részt venni. Mint említettem, van olyan kormánypárti képviselőtársam, aki az iskolatejprogramban még mindig a többletkereslet teremtésének lehetőségét látja csupán, azért, mert az az FVM-hez köthető. Hogy miért kellene az államnak az adófizetők pénzéből keresletet teremteni a lengyel gazdák tejére, ezt, tisztelt képviselő úr, föl nem foghatom - intézte hozzám árulkodó kérdését kormánypárti képviselőtársam, annak tudatában, hogy már nem lesz lehetőségem a válaszadásra.
Ezt az indulatot az a megállapításom váltotta ki belőle, hogy az “Igyál tejet” címet viselő program esetében a 2006. évi költségvetésbe beállított forrásnak csupán 68 százaléka került kifizetésre. Az államtitkár úr is hasonló gondolkodásmódról adott számot a kínai iskolatejprogrammal kapcsolatos sejtelmes fejtegetésében.
Az Európai Unióban a tej- és tejtermékfogyasztás ösztönzése, illetve a diákok táplálkozásának javítása érdekében vezették be már 1977-ben az iskolatej-támogatást. Az Európai Közösségek Bizottságának 2000. december 11-ei 2707/2000/EK rendelete az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében már azt állapítja meg, hogy a támogatásnak az óvodákra és az általános iskolákra kell irányulni, és a tagállamok döntik el, hogy a középiskolák részesüljenek-e a támogatásból.
Az FVM honlapjában olvasható, hogy 2005-ben az akkori államtitkár úr már nyilatkozott is, hogy abban az évben nemcsak az óvodások és általános iskolások, hanem a középiskolások is kaphatnak iskolatejet, és hogy 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolatejprogram megvalósítására.
Mi az oka annak, hogy a szándék megvan, de a program a mai napig sem úgy működik, ahogy a hangzatos nyilatkozatok alapján az várható lenne? Vagy már a szándék sincs meg igazán? Kormánypárti képviselőtársaim említett megállapításai már ezt is kérdésessé teszik.
Az elszegényedés tovább folytatódik, a rászorultak száma jelentősen növekszik. Elég csak az Ormánságot említenem.
Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei intézkedéscsomagot hagytak jóvá, amely többek között fejleszti az iskolatejprogramot is. A támogatás mértéke egységes lesz a tej minden kategóriája esetében, és az iskolák maguk dönthetik el, hogy milyen tejet osztanak szét. Uniós szinten tehát továbbra is fennáll a szándék, a kivitelezésre pedig az adófizetők pénzét kezelő kormánynak van lehetősége. Nem létezhet olyan egyéb kormányzati cél, ami az éhező gyermekek ügyénél nagyobb fontossággal bírna.
Köszönöm a figyelmet.
