FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy itt már többen megemlítették előttem, a hegyközségi törvény technikai jellegű módosításáról és a kormányzat elképzelt működtetésben segítő szándékáról nyújtott be törvénytervezetet. Itt azonban, ahogy említettem, az előttem szólók is jelezték, mindezek a szándékok, amelyek a hegyközség működtetését, működését szeretnék javítani… - elképzelhetetlen, ha az anyagi hátterét is megvizsgáljuk ezeknek a hegyközségeknek.
Néhány adat az elmúlt időszakból: 1998-ban 270 millió forintos a hegyközségek támogatása, 2001-ben ez 310 millió forintos, 2004-ben kiemelkedő 600 millió forintos, de tudjuk, hogy ekkor technikai fejlesztést hajtottak végre, felkészülve az uniós belépésre és az azzal együtt járó további feladatokra, nagyrészt számítógép-vásárlásra fordították a megemelt összeget. De az alapösszeg mindig is 300-320 millió forint évenkénti támogatás volt. Aztán 2005-ben elkezdődik a lejtő, 2006-ban már csak 135 millió forint, 2007-ben is, és most a 2008-as költségvetési tervezetben is ugyanez.
Ebből adódik a kormány egyik dilemmája, hogy ha nem támogatják a hegyközséget, miközben mind az Unió, mind a kormány államtól átvett feladatokra kötelezi a hegyközséget, akkor hogyan lehet életben tartani ezt a rendszert úgy, hogy megfeleljen a hazai és az uniós elvárásoknak is. Az egyik ötlet, hogy a 300 hektár alatti területeken nem lehet hegyközséget alapítani, a 300 és az 500 hektár közötti területtel rendelkező területeken engedéllyel, illetve alaphelyzetként 500 hektáros legyen minden hegyközség. Aki nem felel meg ennek a kritériumnak, azt körhegyközségi rendszerbe viszik be az ezzel együttműködő körhegybíróval. Mint említettem, ez visszásságot fog okozni azokon a kisebb területekkel rendelkező hegyközségeken, amelyek így az önállóságukat és a helyhez való ismeretüket veszítik el, hiszen a körhegybíróság néha elég komoly területi átfedéseket is jelent, és egy-egy messzebbre eső területnek már messze nem az a problémája, mint a hegy egyik oldalán lévő hegyközségnek, akár a hegy másik oldalán lévő hegyközségnek.
Ahogy a képviselőtársaim idézték is, a várható nagyobb alapítási szabály miatt drasztikusan csökken a hegyközségek létszáma. Jelenleg 316 önálló hegyközséget tartunk nyilván, és a várható módosítás után, ennek elfogadása után csak 179 hegyközség fog önállóan működni. A törvénytervezet néhány technikai részletét is megvitattuk. Ehhez csak címszavakban teszek módosítást. Megtettük egyébként a módosító javaslatainkat még a vita megkezdése előtt. Például javasoljuk, hogy az 1. §-ban most már soroljuk fel a borvidék régiót, hiszen nemcsak hegyközségekről van már szó, nemcsak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáról, hanem tudjuk, a borvidék régiók is létrejöttek, jogi parafálásuk megtörtént. Tehát a hegyközségi rendszer egyik alkotójaként véleményem szerint behozhatóak a rendszerbe.
A hegyközségi tagok sorába a törvénytervezet most sem javasolja behozni a bort forgalmazókat. Véleményünk szerint ez több helyen technikai problémát okoz, hiszen van a szőlőtermelő, a borfelvásárló pincészet, de van a bor forgalmazója, ez szintén egy önálló kategória, aki a termőföldtől az asztalig címszóval egyik szereplője, egyik részese annak, hogy a termőföldtől az asztalig, azaz a fogyasztóig jusson a bor. Ezért javasoljuk majd esetlegesen, hogy a hegyközségi tagok sorába fel lehessen venni a bort forgalmazót is.
A borrégiók alapításának a szabályzat jelenlegi megfogalmazásában az eredetvédelmi célt javasolja, pontosabban írja elő, hogy eredetvédelmi célból alakulhatnak meg a borrégiók. Úgy érezzük, hogy már nemcsak ez a célja az eredetvédelemnek, hanem sokkal inkább az egységes rend, a nagyobb egységes felület és esetleg a bormarketing kialakítása, hiszen elaprózott területekre roppant nehéz egy átfogó bormarketinget felépíteni, viszont a nagyobb borrégiók esetlegesen jobban megérthetőek a fogyasztó számára is, hogy kiknek a termékét kínálják.
Van egy technikai szabálymódosulás, hogy hegybírót hogyan válasszunk. Eddig a választmányok tettek javaslatot, és a hegyközség tanácsa választotta meg végül a hegybírót. Most az előterjesztés ezt megváltoztatja. A javaslatunkban javasoljuk, hogy a régi rend álljon vissza, hiszen a hegybírót öt évre választjuk, aki operatíve irányítja a hegyközséget. Azt gondoljuk, hogy mégiscsak jó lenne, ha a tanács ülése választaná ezt meg, nem pedig csak a szűkebb körű választmány.
Van egy érdekes gondolkodásmód: végighatja a törvénytervezetet, hogy bármilyen adminisztratív és egyéb nemkívánatos kellemetlenséget végeznek a gazdálkodók, adminisztratív hibát vagy előre be nem jelentett, nem a szabályok szerint bejelentett, például kivágást vagy telepítést végeznek, és még tovább fokozhatnám, ott azonnal 500 ezer forintig terjedő bírsággal is sújtható, tól-ig határral, ezt hozzáteszem. De azt is, hogy a magyar törvénykezés gyakorlatában számtalanszor láttuk, hogy neves, komoly bűncselekmények esetében sem történt meg esetlegesen 500 ezer forintos bírságolás, nemhogy egy adminisztratív hiba miatt.
Úgy gondolom, hogy az itt lévő gazdálkodók alapvetően jó szándékú és a feladathoz értő személyek, és időnként bizony a rengeteg adminisztrációs kötelezettségük között lehet, hogy nem időben fogja kikérni a származási bizonylatot, lehet, hogy nem pont a határidőre jelenti le az éves bormennyiségét, borforgalmát, tehát mindazt, amit a hegyközségnél nyilván kell tartani, és ezért az a fenyegetettség elég jelentős. Ebben mérséklést fogunk javasolni.
Ami érdemi kérdés, és az SZDSZ-től, valamint a szocialista frakciótól is hallottam, a szónokaiktól hozzászólást, igen, én magam vetettem fel, de már nem először a törvénytervezet általános vitájának alkalmával a mezőgazdasági bizottságban: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szavazási rendje és azon belül az arányosság vagy az aránytalanság kérdését. Ezt megpróbáltam példával is igazolni - igaz, én egy borvidékre, mégpedig a kunságira gyűjtöttem össze az adatokat. Ez a borvidék egymagában a magyarországi bor teljes forgalmának a 47 százalékát tudja maga mögött, ugyanakkor ez a borvidék egyetlenegy szavazattal rendelkezik a hegyközségben, miközben más borvidékek - és most nem nevesítem őket, nehogy sértődés legyen -, kicsi borvidékekről van szó, amelyek az ország borforgalmának 2-3 százalékát forgalmazzák, ők is szintén egy mandátummal rendelkeznek a 22 fős Hegyközségek Nemzeti Tanácsában. Nagyon örülök annak, hogy a kormánypárti képviselőtársaim jelezték, próbáljunk megindítani valamilyen arányosságot e tekintetben, hiszen olyan komoly nagy borvidékek, amelyek tényleg együttesen - ha megnézzük - a magyarországi borforgalmazás 80-90 százalékát viszik.
(23.50)
Itt most nevesítem őket, tehát említettem már egyet, a kunságit, de nagy borvidéknek számít a hegyközségek száma és a területük alapján a badacsonyi, a balatonfüred-csopaki, a soproni, a balatonboglári, az egri, a mátraaljai és természetesen a tokaji. Ők jelenleg is ugyanúgy egy szavazattal rendelkeznek, mint a továbbiakban most fel nem sorolt, de nagyon kicsi területtel rendelkező borvidékek. Azt gondoljuk, hogy három évvel ezelőtt egy törvénytervezeti fázisban már majdnem benyújtásra került az előkészített hegyközségi törvény, abban már mutatkozott az arányos szavazatra való hajlandóság, de talán túl közel voltunk a választáshoz, vagy igazából nem tudjuk, hogy a kormány végül is miért nem nyújtotta be akkor ezt a tervezetet.
Örülünk neki, hogy ez a gondolat újra visszajött a parlament keretei között, örülök neki, hogy nem egymásnak feszülve, hanem ezt az arányosságot, jelenleg pedig az aránytalanságot mindenki felfedezni véli, és próbáljunk meg ebben közös indítvánnyal valahogy dűlőre jutni. Mi a magunk részéről megtettük az indítványt, főleg azért, hogy technikailag megnyissuk ezeket a szakaszokat a továbbiakban, vagy akár kapcsolódó módosító indítvánnyal, vagy netán egy bizottsági összehangolt módosító indítvánnyal rendezzük ezt a kérdést is. Ennek függvényében látjuk majd azt, hogy ha a technikai indítványok mellett a lényegi kérdésekben is tényleg együtt tudunk gondolkodni, akkor elképzelhető, hogy a magunk részéről is támogatni fogjuk, addig egyelőre fenntartással vagyunk, meglátjuk a következő egy-két hét lefolyását.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
