KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mivel Sopron, a soproni borvidék az otthonom, a törvényjavaslat kapcsán szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel, hiszen büszke vagyok a borainkra, arra az erőfeszítésre, amelyet a hegyközség és a soproni pincészetek tesznek és azokra az eredményekre, amelyeket elérnek.
A soproni történelmi borvidék összterülete 4000, a tényleges termőterület nagysága pedig valamivel több mint 1800 hektár. A borvidéken az idei évben a szélsőséges időjárás ellenére stabil a termés, és még ehhez kiváló minőség is párosul. Az általános mezőgazdasági árak alakulása pozitívan hatott a szőlő árára is. 2003 óta az idei évben volt először az ár az önköltség felett. Az utóbbi évek kiváló bormarketingjének köszönhetően Sopron ma a kékfrankos szinonimája, a kékfrankos fővárosa.
Ez a burgenlandi borvidék szomszédságában valójában óriási kihívás, hiszen azt sugallja, hogy nemcsak felzárkózni akarunk, hanem az élre törni. Az utóbbi években a hegyközség és a soproni borvidék borosgazdái nagyon sokat tettek a jó minőségű borért, és marketinggel nagyon sokat tettek a soproni bor megismertetéséért. A borvidék ültetvényei az Alpokalja és a Soproni-hegység délkeleti nyúlványain, valamint a Fertő tó keleti, északkeleti és északnyugati lejtőin terülnek el. Ebből adódik, hogy a 18 kilométer hosszú borvidék ökológiai szempontból rendkívül kedvező adottságú.
A borvidékhez egyébként hozzátartozik Kőszeg és a Vas-hegy környékének 265 hektárja is. A soproni borvidék ültetvényeinek 86 százaléka természetesen kékszőlő, a borvidék fő fajtája a kékfrankos. Ez a kékszőlőfajta még 7-8 évvel ezelőtt is lenézett, megtűrt szőlő volt, amely helyett igyekeztek jobban eladható, divatosabb nemzetközi fajtákat telepíteni a borászok. Ezen a trenden 1997-ben sikerült fordítani egy sikerborral, egy szikárabb, ásványosabb kékfrankossal.
Mint korábban mondtam, az utóbbi időszak kiváló bormarketingjének köszönhetően Sopronban a kékfrankos szinonimája a kékfrankos fővárosa. Ez az osztrák borvidék mentén hatalmas kihívás számunkra. Célként a soproni hegyközség a pincészetek első lépésében a felzárkózást, majd az élretörést tűzte ki. Ma a hagyományok ápolása és a modern borkészítés tudománya egyesül a soproni pincészetek hordóiban. A jó borok bizonyítják az egykoron európai hírű termőhely adottságait. A soproni borvidéken igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az innovációs tevékenység ösztönzésének, amely hozzájárul a borágazat gazdasági növekedéséhez.
A piaci elvárásoknak megfelelően a soproni szőlőtermesztési és borkészítési eljárások folyamatosan innovatív fejlesztése történik. Néhány borászat már kísérletezik új technológiák bevezetésével, területspecifikus borkészítési eljárások fejlesztésével.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hegyközségben leginkább azt várnák el tőlünk - érthető módon -, hogy erősödjék a közfeladatok ellátáshoz szükséges állami szerepvállalás, hogy ennek átláthatóbb, stabil rendet teremtsünk. A soproni borvidék is érdekelt abban, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető hegyközségi szervezetek jöhessenek létre, az átalakult hegyközségek pedig a korábbiaknál rugalmasabban szervezhessék meg működésük pénzügyi alapjait. A hegyközségi szervezetek hatékonyabb és professzionálisabb működésének megteremtése nyilvánvaló cél, hiszen az elmúlt évek itt is azt bizonyították, hogy az adatszolgáltatási feladatok megfelelő ellátásához, a jó működéshez nem kevés pénz kell.
Az önálló hegyközség-alakítás feltétele a jelenlegi 50 hektárról 500 hektárrá változik. Egyértelmű, hogy a nagyobb méretű hegyközségek biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek teremteni az egyre összetettebb és felelősségteljesebb feladataik ellátására. A soproni borvidékhez mintegy 1800 hektárnyi szőlőtermő terület tartozik, így a jelenlegi nyolc hegyközségnél valószínűleg itt is kevesebb lesz. Nálunk úgy látják, hogy a hegyközségek racionalizálását, összevonását követően olyan főállású szakembereket kell alkalmazni, akik profizmussal, megfelelő tapasztalattal tudják ellátni feladataikat.
Az eddigi rendszerben mellékállásban biztos tudású, tapasztalt emberek végezték a munkát, kisebb tiszteletdíj fejében vagy gyakorlatilag juttatás nélkül.
(23.40)
Most az a kérdés, hogy ha főállású szakemberre lesz szükség, lesz-e elég felkészült szakember, illetőleg erre forrás. Főképp akkor, ha a titkár személyére is érvényesek lesznek majd azok a rendelkezések, követelmények, amelyek a végzettségre, a közigazgatási alapvizsga meglétére vonatkoznak.
A kötelező hegyközségi tagság korábban 500 négyzetméteres (Sic!) határának ezer négyzetméterre történő emelése valójában logikus döntés, hiszen az 500 négyzetméter (Sic!) túlzottan kis terület, a hegybírók az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását csak nagy költségráfordítás mellett tudják felderíteni. Az is világos, hogy a beszedett járulék nem hoz annyi bevételt a hegyközség számára, mint ami ezzel kapcsolatos adminisztrációs és ügyintézési költségek fedezetéhez szükséges. A soproni borvidéken azonban mégis tartanak attól, hogy az ellenőrzésen kívüli ezer négyzetméter alatti területek esetében jelentősen megnőhet a háziborkészítés és -eladás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény megalkotásának legfontosabb célja az volt, hogy minél gyorsabban jöjjenek létre a hegyközségi szervezetek, hogy eredményesen legyenek képesek megoldani a feladatukat, és a munkában kapjanak szerepet a gazdasági élet szereplői, közösségei is. A hegyközségi szervezetek államtól átvett feladatai Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta még fontosabbá váltak. A törvény megalkotása óta eltelt időben a működés során számtalan olyan kérdés vetődött fel, amelyre ez a mostani törvénymódosítás szerintük és szerintem is választ adhat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
